English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Szentmise Meszlényi Zoltán segédpüspök boldoggáavatásáért
2008. március 7., péntek 13:52

Meszlényi Zoltán segédpüspök emlékére mutatnak be ünnepi szentmisét március 8-án 10.30-kor az esztergomi bazilikában. A liturgia keretében imádkoznak a vértanú püspök boldoggáavatásáért.


A XX. század zivataros idejében több kiváló személy élte meg a vértelen vértanúságot. Közöttük található Meszlényi Zoltán Lajos, aki – hároméves kistarcsai internálást követően – 1951. március 4-én hunyt el Budapesten, a Mosonyi úti rabkórházban. Fogvatartói kényszerítették, hogy állandóan nyitott ablak mellett tartózkodjék cellájában, és ez megtörte fizikai erejét.

A kiváló képességű főpap 1892. január 2-án Hatvanban látta meg a napvilágot. Papi pályájának bölcsőjénél ott találjuk Vaszary Kolos hercegprímást (1892-1912), aki hamar felismerte tehetségét, ezért az esztergomi bencés gimnázium befejeztével Rómába küldte a Collegium Germanico-Hungaricumba a teológiai tanulmányok elvégzésére. Rómában részesült a papi rend szentségében is 1915. október 28-án.

Meszlényi Zoltán több mint három évtizedet töltött az esztergomi érseki aulában, és az egyházi ranglétrán fokozatosan emelkedett. Csernoch János rendelte be 1917-ben központi irodai szolgálatra, de kancellári kinevezését már az utód Serédi Jusztinián bíborostól kapta 1930-ban. A XI. Piusz pápa püspökké nevezi ki 1937-ben.

Amikor 1937. október 2-án a Szentszék rendezte a szétszakított rozsnyói és kassai egyházmegyék sorsát, és a magyarországi területen apostoli adminisztraturát szervezett, annak élére Serédi bíborost állította. E munkájában helynökévé nevezte ki segédpüspökét, Meszlényit, aki az első bécsi döntés (1938) értelmében visszakerült felvidéki területtel megnövekedett főegyházmegye ügyes-bajos dolgaiban is osztozott bíboros főpásztorával.

Meszlényi Zoltán életének utolsó főpásztora Mindszenty József volt. A hercegprímás bebörtönzése és Drahos János káptalani helynök bekövetkezett halála után az esztergomi főkáptalan Meszlényi püspököt választotta meg káptalani helynöknek, az egyházmegye főpásztorának 1950. június 17-én. Az e tisztséget betöltők sorában talán egyedülállóan rövid ideig, július 4-ig viselhette hivatalát, mert ekkor elfogták és Kistarcsára internálták.

Kérdés, vajon személye vagy pozíciója miatt tartóztatták-e le? Valószínű, hogy a nyáj szétkergetése volt a cél. Biztosan Meszlényi szeme előtt lebegett kiváló érsekeinek példája, akik a hívek mellett maradásra ösztönözték papjaikat. S ezekből a példákból, önmagához híven vállalta az internáló tábor keresztjét. Teste a kínzások által megtöretett, akárcsak Krisztusé, akárcsak a római vértanuké. Életét mégis önként adta oda nem csupán övéiért, hanem megkínzóiért is. A rákoskeresztúri temetőben temették el titokban. Csak a zord idők enyhültével, 1966. június 24-én helyezhették el végső nyughelyén, az esztergomi bazilika kriptájában, kanonoktársai mellett. A gyorsan változó történelmi időben példát adott az örök értékek iránti rendíthetetlen ragaszkodásáról, mert biztos volt abban, hogy keresztútja végén felfénylik a Feltámadt Krisztus arca.








Napi evangelium
Beteljesedett!
  Jn 19,12-42

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum