|
|
|
Nagyszombat, húsvéti vigília 2008. március 22., szombat 15:00
 Nagyszombaton az Egyház Krisztus sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az oltár minden díszétől megfosztva áll. Napközben nincs szentmise, az Eucharisztiát is csak a haldoklóknak viszik el.
Húsvéti vigília
A vigília szertartása visszamutat a 4. századra. Már akkor szerepelt a szertartás négy lényegi része: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (Eucharisztia).
A fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a frank birodalomban már a 8. században szokás volt a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására, amit Róma a 12. században vett át. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját (a kereszt jelének, az évszámnak és az alfa és omega betűknek a bevésése, a tömjénszemek ráhelyezése). Az olvasmányok minden vigília velejárói voltak kezdettől fogva. A keresztség szentségének kiszolgáltatása húsvét éjjelén is már az ősegyház gyakorlata volt. A vigília ünnepség koronája az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása.
A húsvéti vigília szertartását szombat este, illetve az éjszakai órákban mutatják be.
|
|
|
Amit hirdetek, úgy hirdetem, amint az Atya mondta nekem.
Jn 12,44-50
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
A nap szentje
Szent György vértanú
Tisztelete valószínűleg a palesztinai Liddából ered. Rengeteg legenda tanúsítja, hogy nagyon népszerű szent a keleti és nyugati Egyházban.
A nap szentje
Sigmaringeni Szent Fidél pap, vértanú
Jogot és teológiát tanult. Az egyetemi évek diákmulatságait elkerülte, inkább imádságra fordította szabad idejét.
|
|
Nyomtatóbarát
változat
