English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





A vasárnap a szabadság szigete
2008. június 2., hétfő 12:13

Az MKPK Iustitia et Pax Bizottsága A szabad vasárnapért, a szolidaritás napjáért címmel nyilatkozatot adott ki II. János Pál pápa Dies Domini kezdetű apostoli levele megjelenésének 10. évfordulója alkalmából május 30-án. Az alábbiakban a nyilatkozat szövegét közöljük.

A vasárnapnak az európai kultúrában sajátos szerepe van. Megszakítja a munkás hétköznapok sorát és egy azoktól markánsan eltérő értéket, eszmét jelenít meg. A nappalok és éjszakák, valamint az évszakok ciklikus változásaihoz hasonlóan megzabolázza a megállíthatatlan időt. A ritmikusan visszatérő hetedik napot Isten magának foglalta le: a nyugalom napjává tette, ami az ember biológiai ritmusához alkalmazkodik.

A hetedik nap kultuszát Európa a zsidóságtól örökölte. A Biblia szerint ezen a napon semmiféle munkát sem szabad végezni és másokkal sem végeztetni. Még a háziállatokat sem szabad munkára fogni. Ezt a rendelkezést joggal tekinthetjük földrészünk első szociális törvényének. A zsidó és a keresztény értelmezés számára a nyugalom napja több mint a munkától való tartózkodás és pihenés. Ezen a napon ki kell küszöbölnünk minden kényszerítő tényezőt, ki kell zárnunk a hétköznapok gondjait, mindent, ami a napi munkájához köti az embert, ami elidegeníti önmagától. Ebben az értelemben a vasárnap a szabadság szigete, amely visszaadja az embert önmagának és övéinek, családjának, barátainak és Istennek. Együttlétüknek egyetlen értelme és célja, hogy együtt legyenek, jól érezzék magukat egymás társaságában, örüljenek egymásnak. Ez teszi ünneppé a vasárnapot. Ünnep nélkül emberi együttélés nem létezhet, szüksége van rá a társadalomnak.

A vasárnap lényege tehát, hogy a fáradt ember kiemelkedjék a hétköznapok szorításából, szabadon, testben-lélekben kinyújtózkodjék, maga szabja meg programját, éljen kedvteléseinek, legyen ideje játékra, természetjárásra, szórakozásra, valamint sportra, művelődésre, kultúrára, elmélyedésre. Ekkor szembesülhet saját sorsával, ember volta legnagyobb kihívásával: az elmúlással és a halállal. Erre Jézus Krisztus adta meg a választ: halálával és feltámadásával. Keresztény ember számára a vasárnap nemcsak a teremtés hetedik napja, hanem a hét első napja is; a húsvéti feltámadás, az élet halál feletti győzelmének ünneplése, melyet megjelenít a szentmise liturgiája. A részvétel a szentmisén ezért az ünnepet egy magasabb, lelki síkra emeli. Krisztus keresztáldozata és feltámadása ünnepléséből, az Eucharisztiából ugyanis szeretet áramlik a hívő ember szívébe, ami kihat a vasárnap szentmise utáni részére – írja a pápa apostoli levelében. „Ha a vasárnap az öröm napja, a kereszténynek konkrét megnyilvánulásokkal kell kimutatnia, hogy »egyedül« nem lehet boldog az ember. Körül kell néznie, hogy észrevegye azokat, akiknek szüksége lehet szolidaritására.” Így válik a pihenés és ünneplés napja a mások iránti nyitottság és segítőkészség forrásává.

Korunkban a vasárnap veszélybe került. Elsodorni készül a termelés és fogyasztás egyre erőszakosabb mechanizmusa, amely az embert óhatatlanul kiszolgáltatottá teszi. Minden erre irányuló törekvést el kell utasítani. Csak olyan termelői, kereskedelmi és szolgáltatási egység működjön, amely a vasárnap eredeti célját és értelmét nem veszélyezteti, hanem ellenkezőleg: azt szolgálja. Mindnyájunk érdeke, hogy összefogjunk évezredes örökségünk megvédéséért!






Napi evangelium
Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.
  Mt 16,13-19

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Szent Péter apostol székfoglalása
 
A nap 
szentje
 
A IV. századtól kezdve ünneplik ezt az ünnepet, az Egyház egységének kifejezésére. Péterre, a kősziklára épül az Egyház, de Jézus Krisztus az, aki kősziklává tette Pétert, és aki kegyelmével erősíti ma is Egyházát.



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum