English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Kevesebbet ér az egyházi iskolába járó gyermek, mint önkormányzati iskolába járó társa?
2004. október 21., csütörtök 11:24

Kevesebbet ér az egyházi iskolába járó gyermek, mint önkormányzati iskolába járó társa? Az egyházi iskolákba járó gyermekeken és az egyházi intézmények pedagógusain, ápolónőin és orvosain akar spórolni a kormány?
Újra nemzetközi megállapodást és magyar törvényeket is sértő költségvetési törvénytervezet a Parlament előtt? - ezekről a témákról tartott Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára rendkívüli sajtótájékoztatót csütörtökön délelőtt Budapesten.


Amint arról már a média tudósított, a 2005. évi költségvetési törvény tervezete a jogbiztonság elvét figyelmen kívül hagyva iskolaév közben, január 1-jétől csökkenti a kisebb létszámú önkormányzati oktatási intézmények diákjainak normatív támogatását.

A költségvetési törvény Országgyűlés elé beterjesztett tervezetével azonban a kormány a jogbiztonság mellett az esélyegyenlőséget, a hatályos törvényeket és a Vatikánnal kötött nemzetközi szerződést is felrúgja, amikor az egyházi iskolába járó gyermekeket 2005. január elsejétől a költségvetési törvényben megállapított normatívák bizonyos köréből kizárja és az előző évektől eltérően az önkormányzati fenntartóval azonos szintű egyházi kiegészítő támogatást sem biztosítja. Ezzel az egyházi iskolák diákjait másodrendű állampolgárrá degradálja.

Az egyházi iskola akkor sem kapja meg az óvodai és általános iskolai kiegészítő támogatást, ha az iskola megfelel a létszámelőírásoknak. Ezzel az egyházi iskolába járó gyermek - iskolatípustól függően - 18-44 ezer forinttal kevesebb támogatást kap, mint az állami iskolába járó társa. Ha azonban például egy kistelepülésről egy másik  település egyházi iskolájába jár ez a gyermek, akkor még a bejáró normatívát is megvonják tőle, így a gimnazista további 9800 Ft, az általános iskolai tanuló pedig 25 ezer Ft normatívától esik el. 

Az egyházi iskolákban egy tanulóra jutó normatív állami támogatás a fentiek szerint összesen 43-69 ezer Ft-tal kevesebb, mint egy önkormányzati intézményben. Emellett a tervezet szerint csökken az egyházi kiegészítő támogatás összege is. Az egyházi iskolák így együttesen mintegy 20 %-kal kevesebb támogatást kapnának 2005-ben, mint az ugyancsak alulfinanszírozott önkormányzati intézmények.

Iskolaév közben, január elsejétől megváltoztatná ugyanis a költségvetési törvény az egyházi kiegészítő támogatás számítási módszerét is, egyaránt csökkentve annak alapját és összegét. Az egyházi iskolába járó gyermekek ezentúl nem kapnának az önkormányzati intézményekkel megegyező kiegészítő támogatást az ingyenes tankönyvellátáshoz, a napközbeni étkeztetéshez és a kollégiumokban biztosított szálláshoz.  

Mint ismeretes, a költségvetési törvényben megtervezett normatíva mindössze az oktatási kiadások mintegy 55-60 %-át fedezi, a kiadások további 40-45 %-át az önkormányzatok a költségvetésből átengedett személyi jövedelemadóból és egyéb adóbevételekből fedezik. Mivel az egyházi intézmények szolgáltatásait is az adófizető polgárok veszik igénybe, ezért az egyházi iskolák kiegészítő támogatása nem könyöradomány, hanem a nekik járó jogos rész az állami költségvetésből. A hatályos törvények, alkotmánybírósági határozatok és a Vatikáni Megállapodás szerint az egyházi kiegészítő támogatás biztosította azt, hogy az egyházi iskolákba járó diák ne kerüljön hátrányos helyzetbe, hanem ezt a kiegészítést az állami költségvetésből megkapja.

Az egyházi iskolák diákjainak negatív diszkriminációja azért is elfogadhatatlan, mivel ezen oktatási intézmények egyáltalán nem elitképzést folytatnak. Egyházi iskolák működnek ugyanis a leszakadó lakótelepeken és kistelepüléseken is. Az ide járó gyermekek jelentős része nagycsaládból származik vagy hátrányos szociális körülmények között él. Míg az önkormányzati intézményekben szociális helyzetük miatt a diákok 18,5 %-a szorul rá a kedvezményes étkeztetésre és az iskolai tankönyvtámogatásra, addig az egyházi iskolákban ez az arány 44 %.

Az egyházi iskolák diákjai mellett az egyházi oktatási, szociális, egészségügyi intézmények alkalmazottai is másodrendű állampolgárrá válnak a törvénymódosítással. A jövőben számukra nem lesz kötelező a közalkalmazotti bérezés biztosítása, ennek megfelelően az eseti és tartós béremelés fedezetét sem kapják meg az állami költségvetésből. Ennek első jele volt, hogy már ebben az évben sem kaphatta meg az egyházi intézmény az állami, önkormányzati intézményeknek juttatott 1 %-os kereset-kiegészítést.

E törvénytervezet elfogadása esetén az egyházi szociális intézmények szolgáltatásait igénylők és ezen intézmények alkalmazottai számára sem biztosított az egyenlő bánásmód. Őket is hátrányos helyzetbe hozza a költségvetési törvény annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság éppen ebben az évben semmisítette meg a szociális törvénynek a Vatikáni Megállapodásba ütköző diszkriminatív szabályait. De nincsenek jobb helyzetben a rendkívül nagy értékű nemzeti örökségünket őrző egyházi könyvtárak és múzeumok sem.

Az egyházi iskolák és egyéb egyházi intézmények – az önkormányzati intézményekhez hasonlóan - mindenki számára hozzáférhető közszolgálati tevékenységet végeznek, emellett a családi és társadalmi közösséget építő és megőrző értékeket közvetítenek. Másokért és önmagunkért való felelősségre, a személy és a tulajdon tiszteletére nevelnek, amire a mai, sok tekintetben értékvesztett korunkban rendkívül nagy szükség van. Az egyházi közszolgálati intézményeknek, illetve ezek igénybe vevőinek és az ott dolgozóknak juttatott költségvetési támogatás tehát nem kegy, még csak nem is ajándék, hanem a minden magyar állampolgár számára ingyenesen, illetve kedvezményesen hozzáférhető állami szolgáltatás fedezete.

Amikor az egyházi intézmények támogatásának megvonásával a kormány ellehetetleníti az egyházi iskolák és más egyházi intézmények működését, esetleg intézményei bezárására kényszerítve az egyházakat, ezzel az állampolgárok szabad intézményválasztásának lehetőségét és az egyenlő bánásmódhoz való alkotmányos jogát is korlátozza. Mindezek miatt a Katolikus Egyház - a költségvetési törvény jelen formában történő elfogadása esetén - az Alkotmánybírósághoz fordul.

Budapest, 2004. október 21.

      Dr. Veres András püspök, az MKPK titkára








Napi evangelium
Beteljesedett!
  Jn 19,12-42

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum