English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





A szentírásfordítás kihívásai
2008. október 13., hétfő 19:40

A püspöki szinódus kapcsán a szentírásfordítás kihívásairól kérdezte Erdő Péter bíborost a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztősége. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének gondolatait szerkesztett formában adjuk közre.

Ami a liturgikus fordításokat illeti, a Szentszék évekkel ezelőtt kifejezett instrukciókkal tiltotta a magyarázó fordításokat. A szentírási részeket és a liturgikus szövegeket az eredeti szöveg pontos értelmében kell lefordítani. Ezt lehet utána magyarázni. Például az átváltoztatás szavai úgy állnak a misekönyvben, minden misekánonban, ahogyan az Újszövetségben ránk maradt. A Szent Vér átváltoztatásakor azt mondjuk, hogy „értetek és sokakért kiontatik”. Az első magyar fordítás, amelyet jóváhagyott a püspöki kar és a Szentszék is – és több mint tizenöt évig használtuk –, ezt szó szerint így hozta. Ezután német hatásra a „sokakért” szó helyére a „mindenkiért” került. Teológiailag ezzel sincs probléma, hiszen Krisztus mindenkiért meghalt, de az eredeti szövegben nem ez szerepel. A liturgikus vagy biblikus fordítás nem tévesztendő össze a teológiai magyarázattal. Kivált nem a helytelen és téves magyarázatokkal, de még a helyes magyarázattal sem. Az egy másik műfaj. Fordítani azt kell, ami oda van írva. Ezért létezik a római rítusban az editio typica, vagyis a liturgikus könyvek hivatalos latin kiadása, amelyhez minden fordításnak igazodnia kell. Ennek az irányelveit a Liturgiam Authenticam instrukció néhány évvel ezelőtt egész pontosan leszögezte.

A katolikus fordítók a II. Vatikáni Zsinat különös buzdítása alapján olyan nyelvekre is lefordították a Szentírást az eredeti héber, illetve görög nyelvből, amelyeken addig csak a Vulgáta-fordítás készült el. Például a magyar katolikus Biblia Káldi György-féle fordítása Vulgata-fordítás. Nem véletlenül, hiszen a Trentói Zsinat rendelkezésben állapította meg, hogy a zsinat asztalán lévő Vulgata-kiadás lesz a vonatkozási pont, azt helyesnek fogadjuk el.

Meg kell jegyeznem azt is, hogy a héber és görög szövegek alapján készülő fordítások felvetik ezeknek a szövegeknek a kritikai kérdéseit is. A héber Bibliának a mai standard kritikai kiadása a maszoréta szöveghez igazodik. A maszoréta szöveg körülbelül ezer évvel későbbi, mint a görög Septuaginta fordítás, amit a Kr.e. III. században Egyiptomban készítettek zsidó tudósok, akik nem gyanúsíthatók azzal, hogy keresztény szempontból elfogultak lettek volna. Sok szempontból – és ezt némelyik kumráni vagy Kumrán-közeli lelet igazolja – a Septuaginta görög szövege a héber Biblia régebbi szövegállapotát tükrözi, mint a maszoréta szöveg.

Amikor a keresztény ember keresztény bibliai szöveghagyomány alapján készíti a fordítást, nem kell szégyenkeznie. A Vulgáta részben felhasználja az ún. Itala-fordításokat, vagyis a Szent Jeromos előtti latin bibliafordításokat. A legrégebbi latin bibliafordításokat természetesen nem a keresztények készítették, hanem a Karthágó környéki zsidók, mert ez volt az egyetlen olyan diaszpóra, amely latinul beszélt. A zsidó diaszpóra általában görögül beszélt, kivéve Africa provinciában, ahol latin nyelvű zsidó szórvány volt. Nekik már egyfajta latin szóhasználatuk volt a Bibliával kapcsolatban, amit a legrégebbi latin keresztény bibliaszövegek, idézetek is visszatükröznek. Ezt Christi Normann és mások kutatásokkal mutatták ki.

A középkorban elterjedt standard Vulgátában részben visszaköszönnek a régebbi, Jeromos előtti szövegek. Maga Jeromos elment a Szentföldre, és zsidó rabbikkal konzultált a Szentírás értelméről. Évszázadokkal korábban, mint ahogy a maszoréta szöveg megszilárdult. Tehát bizonyos elemeiben még a Vulgáta is egy saját – a jelenlegi tudományosan kiadotthoz képest legalábbis párhuzamos – héber szöveghagyományt tükröz vissza. Ilyen értelemben nekünk a Vulgátát nem kell szégyellni. Továbbá pedig a Szentszék rendelkezése folytán készült egy Neovulgáta, amelynek az volt a szándéka, hogy a héber és görög eredeti szövegeket – amennyire meg tudjuk ismerni – figyelembe véve készüljön egy olyan latin nyelvű Biblia, amely azután vonatkozási pont lehet például a liturgikus szövegek számára. Ezt elő is írták, a magyar zsolozsmáskönyvet is a Neovulgáta alapján kellett fordítani. A Neovulgáta most is hivatalos vonatkozási alap számunkra. A jelenlegi legjobb magyar katolikus fordítás a Szent István Társulat bibliája, amely az eredeti héber és görög, illetve kisebb részben arám szövegek alapján készült. A fordítók persze figyelembe vették mind a latin, mind pedig némelyik modern nyelv fordítását. Nem véletlen tehát, hogy először a jeruzsálemi Biblia jegyzeteivel jelent meg, mert a francia és német kiadásokat is szem előtt tartották.

Magyar Kurír






Napi evangelium
Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.
  Jn 13,1-15

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum