Az ünnepi alkalomra XVI. Benedek pápa nevében Tarcisio Bertone bíboros, államtitkár levelet küldött Beer Miklós váci megyéspüspöknek. Mint írja, „a Szentatya hőn kívánja, hogy az évforduló megerősítse a hit és a keresztény életvezetés melletti tanúságtételt az ünneplők lelkében” és „szívesen küldi apostoli áldását” a főpásztorra, a papságra és a hívekre egyaránt.

Schönborn bíboros homíliájában XVIII. századi elődje, Migazzi Kristóf bécsi bíboros, váci megyéspüspök alakját idézte, aki lelkipásztorként és földesúrként ismerte korának problémáit, árvaházat és kórházat alapított, szoros kapcsolatban állt híveivel. „Ma ismét egyre nagyobb az ínség. Magyarországon is számtalan ember vált a gazdasági válság áldozatává.” Ennek következtében széles körben terjed a reménytelenség és az elbizonytalanodás, s mivel az államnak is egyre kevesebb eszköz áll rendelkezésére, az Egyház és tagjai nem hagyhatják magukra az embereket. „Különösen a nehéz időkben kell a Feltámadottra vetni tekintetünket, a kereszt azon reményünk jele, hogy Isten nem hagyott el bennünket” – hangsúlyozta az osztrák főpásztor.

A két és fél évszázada csodálatos módon megtalált Madonna-szobor méretére utalva kiemelte: A kis szobor tanúsítja, hogy Mária a szegényekkel és a kicsinyekkel van. „A máriabesnyői Szűzanya járjon közben értünk Szent Fiánál, hogy támogasson miket és erősítsen meg a hitben és a reményben.”

A szentmisét és a körmenetet követően az egyházközség tagjai egy a barokk iskoladrámák mintájára írt színpadi játékot mutatott be. Lencsés György Egy hintó menekül, egy szobor megkerül című darabja a templomot építtető Grassalkovich Antal emléke előtt tiszteleg.

A kegyhely rövid története

A XVIII. század közepén, amikor gróf Grassalkovich Antal felesége, Klobusitzky Terézia halálosan megbetegedett, a főúr fogadalmat tett: ha felesége meggyógyul, templomot épít Szűz Mária tiszteletére Gödöllő határában azon a helyen, ahol a premontrei szerzetesek XIII. században épült, de már 300 éve romos temploma állott. A munkálatok megkezdésekor Fidler János kőműves álmot látott és szózatot hallott: „Ha a templom romjai között, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, szép tárgyat találsz”. Másnap, 1759. április 19-én a mondott helyen kutatni kezdett, s két ásónyom mélyen megtalálta Szűz Mária szobrát, mely a XI-XII. századból származó, 11 cm magas elefántcsont faragvány. Grassalkovich Antal családi ékszerekből két koronát és egy drágakövekkel kirakott övet készíttetett, ma is ezek díszítik az alkotást. A szobrot kristályüveg mögött, ezüst házikóban helyezték el a felépült kápolnában. A megtalálás körülményeit Migazzi Kristóf bécsi bíboros, megbízott váci megyéspüspök alaposan kivizsgáltatta és megállapította azok valódiságát.

A kegyhely gondozását Grassalkovich gróf 1763-ban a kapucinusokra bízta és gondoskodott a szigorú szegénységben élő szerzetesek ellátásáról, akik 1950-ig, a rendek feloszlatásáig híven őrizték a zarándokhelyet. A rendszerváltást követően visszatértek Máriabesnyőre, 2002-ben azonban – létszámproblémák miatt – a kegyhely lelkipásztori ellátását határozatlan időre a Váci Egyházmegye vette át. Az elmúlt évben a Nagyboldogasszony-templomot XVI. Benedek pápa basilica minor rangra emelte, ezért ott a szokott feltételek mellett teljes búcsú nyerhető.

A következő év április 19-ig tartó jubileumi ünnepségsorozat további programjairól – köztük a Kárpát-medencei magyarság búcsújáról – a máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika honlapja tájékoztat.

Nyomtatóbarát változat