English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Kettős jubileum Veszprémben
2009. május 7., csütörtök 15:17

Boldog Gizella királyné halálának 950. évfordulója alkalmából minden eddiginél színesebb programsorozat várja a Gizella-napok látogatóit május 7. és 10. között Veszprémben. A szentéletű királyné halálának kerek évfordulója egybe esik a sólyi oklevél kiadásának jubileumával. Az 1009-ben keletkezett adománylevélben Szent István király négy vár (Veszprém, Fehérvár, Kolon és Visegrád) megyéjét rendelte a veszprémi püspök joghatósága alá. A kettős emlékünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, a püspöki konferencia tagjai, valamint az egyházmegye papsága ünnepi szentmisét mutat be a Szent Mihály-székesegyház előtti szabadtéri oltárnál május 9-én 10 órakor.


A jeles napra Veszprémbe érkezik a Szent Korona hiteles másolata, melyet ünnepélyes körmenetben visznek fel a szentmisére. Boldog Gizella karereklyéjét, melyet a veszprémi székesegyházban őriznek, szintén kihelyiezik tiszteletadása az ünnepi liturgia idejére.

A Gizella-napok alatt felvonulást, várjátékot, harci bemutatót, lovagi tornát, párviadalt, történelmi játszóházat és kézműves bemutatót rendeznek. Az ünnepi főműsorban Sarolt beszélye fiának és menyének azok házassági esküvése előtt címmel misztériumjátékot adnak elő a Petőfi Színház művészeinek közreműködésével május 9-én 18 órakor a Várszínpadon.

Boldog Gizella életéről

Gizella bajor hercegnő, II. Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya, II. Henrik német-római császár húga, 980 körül született Passauban. Édesanyja (Szent Wolfgang bencés szerzetes közreműködésével) gondos nevelésben részesítette. Gizella szemlélődő hajlamú, vallásos lélek volt, aki kolostorba akart lépni. Amikor Géza fejedelem 995-ben megkérte kezét fia, István számára, mégis beleegyezett a házasságba.

Esküvőjüket 996-ban tartották német földön, majd Gizella követte Istvánt Magyarországra. A veszprémi püspök volt a magyar királyné gyóntatóatyja és koronázó főpapja. István a pápától kapta a koronát, a királynénak a magyarok készítettek.

Gizella igyekezett megszépíteni városát, Veszprémet: fölépítette a székesegyházat és apácazárdát alapított. Az esztergomi és somlyóvásárhelyi kolostor alapításában is közreműködött. Kegytárgyakat, oltárterítőket, templomi szertartási tárgyakat, miseruhákat készíttetett és adományozott különböző templomoknak. XIX. János pápa (1024–1033) számára is készíttetett miseruhát.

A vezetésével készült miseruha, amelyben az ő kezének munkája is benne van és amelyet a székesfehérvári templomnak ajándékozott, később a magyar királyok koronázási palástja lett. Szerepel rajta István király, Imre herceg és Gizella királyné portréja is. Ez az egyetlen, hitelesnek minősíthető ábrázolás a királyi család tagjairól.

A királyi párnak több gyermeke is született, ám a felnőttkort csak Imre herceg élte meg, aki egy vadkanvadászat során vesztette életét.

István halála után – Orseolo Péter, majd Aba Sámuel uralkodása alatt – méltatlanul bántak Gizella királynéval, aki visszatért Bajorországba és kolostorba vonult. A niedernburgi (passaui) Szent Kereszt és Pantaleon-kolostor apátnőjeként halt meg 1059. május 7-én. Tisztelete Magyarországon már a XII. századtól kimutatható. 1975-ben avatták boldoggá. Sírja búcsújáró hely.

 

A veszprémi Gizella-napok részletes programja








Napi evangelium
Az Emberfia ura a szombatnak is.
  Mt 12,1-8

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum