English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Új boldoggal gazdagodott a magyar Egyház
2009. október 31., szombat 18:18

Magyar szentjeink és boldogjaink sorában Meszlényi Zoltán püspök alakja különleges helyet foglal el. Ő az első, aki hazánkban a sztálinista egyházüldözés áldozatai közül a boldogok sorába emelkedik – mondta szentbeszédében Erdő Péter bíboros az október 31-i boldoggáavatási szentmisén az esztergomi bazilikában.


Az ünnepi szentmise keretében zajló boldoggáavatási szertartást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa végezte. A szertartáson jelen volt Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, határon túlról érkezett magyar és vendég püspökök, valamint a főegyházmegye papsága. A bazilikát zsúfolásig megtöltötték a határon innen és túlról érkezett hívők, akik között ott volt a római Collegium Germanicum Hungaricum 41 hallgatója is, arra emlékezve, hogy az új boldog is az intézmény falai között folytatta tanulmányait. Megjelent Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, a miniszterelnök képviseletében Kiss Péter miniszter, Katona Béla, az országgyűlés elnöke, a köz- és tudományos élet képviselői és a diplomáciai testület több tagja.

A szentmise bűnbánati szertartása után Andrea Ambrosi posztulátor olaszul, Szőke János szalézi szerzetes, viceposztulátor magyarul kérte Meszlényi Zoltán boldoggáavatását, röviden ismertetve a püspök életrajzát. Ezután a Szentatya képviseletében jelen lévő Angelo Amato érsek felolvasta a boldoggáavatásról szóló apostoli levelet, amelyet magyarul Szőke János SDB tolmácsolt. A Szentatya a levél tanúsága szerint megengedi, hogy Meszlényi Zoltánt mától kezdve boldogként tiszteljük, és elrendeli, hogy liturgikus ünnepét március 4-én, mennyei születésnapján tartsuk. Ezután került sor az új boldog arcképének leleplezésére. A boldoggáavatásért a Szentatyának Gaál Endre főigazgató, a székeskáptalan nagyprépostja mondott köszönetet.

Szentbeszédében Erdő Péter bíboros az olvasmányra és az evangéliumi részletre utalva figyelmeztetett: a keresztény ember küldetése, hogy Jézus Krisztust hirdesse, akkor is, ha üldöztetést kell elszenvednie. A Szentlélek azonban megadja a képességet és segítséget, hogy nyíltan tanúskodjunk Jézusról.

Meszlényi Zoltán vértanú püspök élete a Szentlélek által megerősített keresztény ember tanúságtételének példája – mondta Erdő Péter, majd beszédének további részében felidézte az új boldog életének állomásait és gondolatait, amelyek az egyházhoz, a Szentatyához való hűségét, állhatatosságát tükrözik. Rámutatott: tanítása ma is megrendítően aktuális, hiszen úgy érezzük, „hogy egyéni és közösségi önzésünk, rövidlátásunk, hatalomvágyunk, gyűlölködéseink olyan csapdába ejtettek minket, amelyből a magunk erejéből kiszabadulni nem tudunk."

Beszéde végén a bíboros Boldog Meszlényi Zoltán közbenjárását kérte: „Könyörögj mindannyiunkért, hogy a szívek megújulása tegye jobbá, boldogabbá körülöttünk a világot, és vezessen el minél több embert Krisztushoz.”

Erdő Péter szentbeszéde teljes terjedelmében olvasható a Magyar Kurír Dokumentum rovatában.

A felajánlás előtt az oltárhoz vitték Meszlényi Zoltán ereklyéjét, amelyet a szentmise végén helyeztek el az oltárban. Angelo Amato érsek köszöntő beszéde előtt hangzott fel Gounod Ave Maria című műve, Lakatos György előadásában. Amato érsek köszöntő beszédében kiemelte: Meszlényi Zoltán mától nemcsak a magyar, hanem az egyetemes egyház szentjeinek és boldogjainak sorát gazdagítja. A vértanúk soha nem kívánnak háborúságot és viszályt, megbékélésre és imádságra tanítanak, ez Meszlényi Zoltán vértanúságának tanítása az egyetemes egyház és a magyar nép számára is – mondta az érsek. A szentmise a pápai és a magyar himnusz, valamint a Boldogasszony Anyánk eléneklésével ért véget.

Forrás: Magyar Kurír

Boldog Meszlényi Zoltánról további írások olvashatók a Magyar Kurír honlapján.








Napi evangelium
Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét?
  Mk 10,2-12

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Szent Brúnó
 
A nap 
szentje
 
Brúnó 1030 körül született Kölnben. Reimsben tanult és az ottani káptalani iskola vezetője lett. Itt írta bibliamagyarázatait. 1081-ben reimsi érsekké választották, de át kellett engednie helyét a király jelöltjének. Erre elvonult Carthusia sziklás vidékére (Grenoble közelében); itt alakította ki az első karthauzi kolostort 1084-ben. Egy másikat is alapított, a San Stefanót. Itt halt meg 1101. október 6-án.



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum