A Nagybecskereki Egyházmegye megalapításának 25. évfordulója alkalmából két hálaadó ünnepi szentmisét mutatnak be a nagybecskereki székesegyházban. Szeptember 24-én 10 órától Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrál ünnepi szentmisét magyar nyelven az egyházmegye lelkipásztoraival és a meghívott papokkal együtt; október 8-án, a szláv nyelvű hívek találkozóján pedig Josif Božanić zágrábi érsek vezeti a horvát nyelvű liturgiát. A jubileum alkalmából megalapított Szent Gellért-díjat, amelyet világi személyek kapnak egyházi szolgálatukért, a szeptember 24-ei ünnepségen adják át.

Az ünnepségre az egyházmegyében három éve készülnek: „2009-ben megpróbáltuk elmélyíteni a hitünket, 2010-ben a szentségekkel foglalkoztunk, az idei évet pedig a tevékeny szeretetnek szenteltük” – mondta Német László nagybecskereki megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia korábbi titkára a jubileumi ünnepségről tartott sajtótájékoztatón.

A mai egyházmegye területén 1030-tól volt szervezett egyházi élet, ekkor alapította Szent István király a csanádi egyházmegyét, a Bánát ugyanis a Csanádi Püspökséghez tartozott egészen 1923-ig. Az első világháború után, 1923-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság szerződést kötött a Vatikánnal. Ennek alapján a királyság engedélyével a Szentszék megalapította a Belgrádi Érsekséget, annak részeként pedig a Bánáti Apostoli Kormányzóságot. A következő jelentős dátum az egyházmegye történelmében 1971 volt, amikor a Szentatya kinevezte Jung Tamás nagybecskereki plébánost apostoli kormányzóvá, címzetes püspöki titulussal. A Nagybecskereki Egyházmegyét 1986. december 16-án Boldog II. János Pál pápa alapította meg, annak első püspökévé pedig 1988 januárjában Huzsvár László akkori újvidéki plébánost nevezte ki, aki az egyházmegye vezetését 1988 februárjában vette át, és vezette 2008. július 5-éig a püspökséget.

 

Nyomtatóbarát változat