English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Kettős jubileumot ünnepelt a Katolikus Karitász
2011. október 15., szombat 10:01

„Segítő kezünk és igehirdető szavunk együtt érje el a rászorulókat” - mondta Erdő Péter bíboros a Katolikus Karitász 80 éves fennállása tiszteletére rendezett konferencián, rámutatva arra, hogy a jótékonyság, irgalmas szeretet cselekedeteiben azt is meg kell mutatnunk, milyen célok érdekében cselekszünk. A konferencia előadásai bemutatták, a katolikus segélyszervezet működése során sokszorosan bizonyított mind itthon, mind a világban.        

Október 14-én a Katolikus Karitász, a Caritas Hungarica fennállásának 80., újjászervezése 20. évfordulója alkalmából konferenciát szervezett a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának épületében. A konferencián részt vett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Spányi Antal megyéspüspök, az MKPK Karitász- és Egészségügyi Lelkipásztorkodás Bizottságának elnöke, Beer Miklós váci megyéspüspök, Mádl Dalma asszony, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete, Soltész Miklós Szociális, Család- és Ifjúságügyért felelős államtitkár, számos közéleti személyiség és külföldi vendég.

Megnyitó beszédében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek felidézte a kort, amikor létrejött a Katolikus Karitász intézményrendszere. A segítő szeretet területe volt az, ahol a katolikus egyház elsőként tevékenyen részt vett a társadalom életében. A gazdasági válság okozta ínség olyan méreteket öltött, hogy meg kellett teremteni a segítségnyújtás országos szervezeti kereteit. Az egyház azt tapasztalta, hogy az emberek megszólíthatóak, ha segítségnyújtásról van szó, a segítő szeretet az a nyelv, amin mindenki ért.

Létrejött egy olyan rendszer, mely mindmáig hatékony segítséget tud nyújtani és bár jelentékeny változásokat élt meg – mondta Spányi Antal püspök – de szerkezete a mai napig megőrizte egykori formáját. Ennek lényege, hogy az egyházmegyénkénti intézményi hálózat, a szervezett, intézményes tevékenység mellett ott van az önkéntesek mozgalma, akik majdnem minden plébánián jelen vannak. Ők a segítő szeretet végrehajtói, akik kapcsolatot tartanak a rászorulókkal. Ők látják, tudják, kinek mire van szüksége, az igazi segítség sokszor éppen rajtuk múlik. A változások elsősorban a segítségnyújtás formáiban figyelhetők meg. Míg az indulás éveiben az ínség, a nyomor volt a leginkább orvosolandó terület, addig ma rendkívül sok formában jelentkezik a rászorultság. Sajnos még mindig fennáll az élelmiszer- és ruhasegélyezés szükségessége, de mellette sokakat érint az elmagányosodás, elszigetelődés. Kiemelt segítséget kell nyújtani ma a szenvedélybetegeknek, a fogyatékkal élőknek, a megváltozott munkaképességűeknek és a katasztrófák áldozatainak – mondta Spányi püspök a konferencia sajtótájékoztatóján.

Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár felszólalásában a kormány és a karitász együttműködési lehetőségeivel fogalakozott. Kinyilvánította, a kormány szociális területen hangsúlyozottan számít az egyház együttműködésére, akiben garanciát lát arra, hogy a segítség emberi formában és oda jut el, ahova kell. Örömmel szólt arról, hogy a Katolikus Karitász ismét a Karitatív Tanács tagja lett, ahol sikerült megteremteni a jó és rendezett együttműködés alapjait, néhány területen, így például a gázár támogatások szabályozása, már meg is mutatkozott az együttgondolkodás eredményessége. A jövőbeli tervekről szólva Soltész Miklós elmondta, a kormány önkéntes pontok létrehozását tervezi, országosan 40-60 ilyen felállítására kerülhet majd sor 600-700 millió forint ráfordítással. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy az Új Széchenyi Terv családot érintő kiírására beérkezett pályázatok összesített igénye eléri a 11 milliárd forintot. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség látva a jó pályázatokat megduplázta az eredetileg 2 milliárdosra kiírt keretet. Soltész Miklós végül reményét fejezte ki, hogy a segítés, a másokért való tenni akarás, közösséget teremt, ami a társadalom erősödését szolgálja.

Zagyva Richárd, a Veszprémi Főegyházmegye Karitász Központjának igazgatója a szervezet megalakulásának folyamatát mutatta be. A Caritas Hungarica valóban büszke lehet saját történelmére, múltjából sokat meríthet, tanulhat az utókor. A szervezet létrehozásáról Serédi Jusztinián, Magyarország bíboros-hercegprímása határozott 1931-ben. A döntést rendkívül gyors szervezetépítés követte, elsőként Budapest plébániáin 800 munkatárssal, majd a 13 egyházmegyében alakultak meg a karitász sejtjei. Az önkéntesek kiváló munkát végeztek, a megalakulást követően elkészítették Budapest nyomortérképét, egy olyan környezettanulmányt, mely példátlan ösztönző erővel lendítette fel a segélymunkát. Kiválóan kommunikálták szándékaikat, olyan segélyformákat teremtettek, melyek széles körben népszerűvé váltak. Ezt a kiválóan működő rendszert zúzta szét a kommunista időszak. 1991-ben jött el annak lehetősége, hogy a karitász újjászervezze magát.

A konferencia pódiumbeszélgetése elsősorban a mai tevékenység bemutatását célozta. Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegye Karitász Központjának igazgatója az 2010 tavaszán pusztító borsodi árvíz során végzett munkájukról számolt be, ahol a segítségnyújtás „karitászos” módja mindig a személyes kapcsolattartás talaján bontakozik ki. Ismertette a Karitász Partiszerviz Szolgálat működését, melynek önkéntesei a fiatalok által látogatott szórakozóhelyeken próbálnak segíteni. Szólt a Rév szenvedélybeteg szolgálatról, mely német mintára nyolc központtal működik Magyarországon.

A fórum külföldi résztvevői, Elisabeth Schosser, a Magyar Bajor Fórum elnöke a németországi viszonyokról beszélt. Hermann Hochreiter Ausztriából az osztrák karitász egy csoportjának tevékenységét ismertette.

Spányi Antal megyéspüspök Karitász a Bibliában címmel arról beszélt, a katolikus segítségnyújtás sokkal több, mint élelem, ruha, hallgató fül, együttérző szív vagy befogadó lelkület. A keresztény ember annak tudatában fordul embertársa felé, hogy adósa az őt személyes szeretettel szerető Istennek. A keresztény ember Krisztust viszi, Krisztust látja a másikban és Krisztus szeretetét adja tovább. A szeretet cselekedetei által a kimondott szó így válik tanúságtétellé.

Trautwein Éva/Magyar Kurír








Napi evangelium
Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.
  Jn 13,1-15

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum