English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Feltámadt Krisztus! Alleluja!
2013. március 30., szombat 18:00

Jézus a halálból való feltámadásával minden embert megajándékozott az örök élet reményével – ezt ünnepli az Egyház a kereszténység legnagyobb ünnepén, húsvétkor. A húsvét rávilágít arra is, mi Isten terve az emberrel: a halál hatalma alatt álló régi emberből új embert teremt az örök életre.


A húsvétvasárnap hajnali ünnepi szentmise az V. századból származik. A szertartás során, a szentlecke után a XI. századtól kezdődően éneklik a sequentiát, amely a feltámadt üdvözítő Krisztusnak, az igazi húsvéti báránynak a dicséretét zengi. A húsvéti ünneplés részeként a húsvéti gyertya mindig a szentély vagy az oltár közelében áll, hogy Jézusra, a „világ Világosságára” emlékeztesse a híveket.

Az Ószövetségben a bárány a zsidó húsvét eledele. Ahogy az Egyiptomból való kivonuláskor a bárány vére egykor megmentette a zsidókat, úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól. Ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának. A jelkép a húsvéti étkezésben is tovább él: sok helyen bárányt fogyasztanak vagy az arra emlékeztető sonkát. Ezt a szokást az Egyház is megszenteli a húsvét hajnali ételszentelés szertartásával.

Húsvétkor az Úr feltámadását az Anyaszentegyház nyolc napon keresztül kiemelten ünnepli, amelyet például a mise végi áldáshoz kapcsolódó alleluja fejez ki. Húsvét nyolcada fehérvasárnappal, az isteni irgalmasság vasárnapjával zárul. Jézus feltámadásának öröme is átjárja az Egyház életét a teljes húsvéti időszakban, amely egészen a húsvétot ötven nappal követő pünkösdig tart.

Nagyheti és húsvéti szertartások a püspöki székhelyeken








Napi evangelium
A Szentlélek abban az órában megtanít majd titeket, hogy mit kell mondanotok.
  Lk 12,8-12

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Szent Hedvig szerzetesnő
 
A nap 
szentje
 
1174-ben született Andechs várában (Bajorország). Nagynénje volt Árpád-házi Szent Erzsébetnek. Ő is a Felebaráti szeretet mintaképe volt. Henrik sziléziai herceg felesége lett és hét gyermeket hozott a világra. Élete tele volt szenvedésekkel: hazulról rossz hírek jöttek, saját sziléziai családjában is véres viszályok voltak. Ő azonban felismerte, hogy mit kell tenni: "Az ellentéteket ellentétekkel kell gyógyítani": a gyűlöletet szeretettel, a bűnt engeszteléssel. Kemény vezeklő életet élt tehát. Férje halála után a trebnitzi ciszterci nővérek kolostorában élt. 1242. október 15-én halt meg. Sírja az ottani rendi templomban van.



A nap szentje

Alacoque Szent Margit Mária szűz
 
A nap 
szentje
 
Alacoque (ejtsd: Alakok) Szent Margit 1642-ben született Lauthecourban. Ifjúkora nehéz volt. A vizitációs nővérek Paray-le-Monial-i zárdájába lépett be. Ott kapta a misztikus kegyelmet, hogy Jézus Szívének tiszteletét terjessze. Legjelentősebb látomása 1675 Úrnapjának hetében volt: ebben megbízást kapott arra, hogy szorgalmazza Jézus Szíve ünnepének bevezetését. 1690. október 16-án halt meg.



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum