|
|
|
Erdő Péter: A katolikusoknak is hozzá kell szólniuk Európa nagy témáihoz 2014. november 26., szerda 15:25
 Erdő Péter bíboros az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa elnökeként november 25-én elkísérte Ferenc pápát Strasbourgban tett rövid látogatásán az Európai Parlamentbe és az Európa Tanácsba. A magyar főpásztor a Szentatya két európai intézményben mondott beszédéről nyilatkozott a Magyar Kurírnak.
– Hogyan értékeli Ferenc pápa strasbourgi látogatását?
– Igen sikeres találkozás volt ez a Szentatya és az európai intézmények között. Nagy szívélyességgel fogadták őt mindkét helyen, figyelemmel hallgatták, és reagáltak is arra, amit mondott. Különösen az Európai Parlamentben mondott beszédére igaz ez, amelyet többször szakított meg taps; hol jobboldalról, hol baloldalról kezdtek el tapsolni aszerint, hogy milyen problémákat vagy milyen értékeket említett meg. A beszéd végén az egész parlament fölállt, és igen hosszan megtapsolta Ferenc pápát. Martin Schulz parlamenti elnök bevezető szavai és köszönetmondása is ezt a szívélyességet jelezték, és azt a várakozást is, amellyel a parlament a Szentatya beszédét fogadta.
– Ferenc pápa nagyon sok érzékeny témát érintett az európai parlamenti képviselőknek mondott beszédében, kezdve a bevándorlási politikától a családok és a szegények helyzetéig. Bíboros úr mit tart fontosnak ezzel a beszéddel kapcsolatban?
– A Szentatya egy panorámát adott, beszélt arról, hogy az európai népek közti béke és alkotó együttműködés milyen lényeges, ugyanakkor felhívta a figyelmet egy alapvető problémára: arra, hogy Európa elöregedőben van, nem édesanya, hanem nagymama inkább – ahogy ezt más beszédeiben is mondani szokta. Rávilágított a termékenység problémájára, értsük rajta egyrészt – a szó biológiai értelmében – gyermekek vállalását és nevelését, de értsük azt is, hogy mit kínál Európa a világnak, milyen vonzó ideálokat követ, amelyeket másoknak is tovább akar adni.
Egyfajta fáradtság, lehangoltság, individualizmus jellemzi a mai európai életet, és ezt Ferenc pápa egész pontosan megfogalmazta. Ennek a meghaladásáról már inkább az Európa Tanácsban hallottunk, ahol elvi magasságokban járt a beszéd. Szó volt arról, hogy vissza kell térni a gyökerekhez, és a gyökerekből táplálkozva lehet a fa hajtásait megújítani, hogy új termést hozzon. A gyökerekből kell táplálkozni, vagyis az eredeti, alapvető emberi értékekből: azokból az értékekből, amelyek keresztény értékek is. Erről beszélve említette azt is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és más szervek munkájában többedik generációs, úgynevezett emberi jogok is szerepelnek, amelyeknek mintha nem lenne kapcsolata ezekkel a gyökerekkel, vagy legalábbis nem könnyen átlátható. Kétségtelenül nagyon komoly feladataik vannak ezeknek az intézményeknek, melyeket elvileg senki sem vitat, sőt mindkét helyen örültek annak, hogy ezek az európai szervezetek egyfajta elismerést, bátorítást kaptak a katolikus egyház oldaláról.
– Az Európa Tanács, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága tagjaihoz intézett beszédben fontos szerepet kapott az, hogy a pápa felajánlotta az egyház segítségét, ami az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsán (CCEE) keresztüli párbeszédben tud megmutatkozni. Bíboros úr mint ennek a testületnek az elnöke hogyan fogadta Ferenc pápa szavait?
– Örömmel, mert ez azt jelenti, hogy az előző években végzett munkát pozitívnak és értékesnek tartja. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) titkársága jelentős kapcsolatokat tart fenn egyrészt a Szentszéknek az Európa Tanács mellett működő képviseletével, másrészt magának a tanácsnak a tagjaival. Ez a kapcsolat sokszor lehetővé teszi, hogy amikor egyes országokban a püspöki karok felfigyelnek egy-egy előkészületben lévő tervezetre, fel tudják venni a kapcsolatot azokkal, akik az adott országot az Európa Tanácsban képviselik.
– A nemzetközi sajtó kiemelten foglalkozik a pápa strasbourgi beszédei kapcsán azzal a képpel, amit az Európai Parlamentben mondott el Ferenc pápa. Raffaello egyik leghíresebb vatikáni freskóját idézte fel, amelyik az athéni iskolát ábrázolja, amelyen Platón és Arisztotelész áll a középpontban, egyik az ég felé, másik az emberek felé mutatva. A Szentatya úgy fogalmazta meg, hogy Európát és történelmét ennek mintájára a menny és a föld folyamatos kölcsönhatásaként lehetne meghatározni. A sajtó kiemeli, hogy valóban fontos a ma Európájában a párbeszéd. Hogyan tapasztalja, e terület szempontjából a látogatás milyen eredményeket hozott?
– Ezt majd megmutatja a jövő; azonban biztos, hogy ezen gondolatok és értékek mentén az európai katolikusoknak – és nem csak a püspökökre gondolok – hozzá kell szólniuk azokhoz a nagy témákhoz, amelyekkel akár az Európai Unió, akár az Európa Tanács foglalkozik. Hogy ennek a bátor és világos hozzászólásnak mennyi lesz a foganatja, sok mindenen múlik, mindenesetre nem szabad föladni a reményt, világosan és lelkesen kell hozzászólni e témákhoz, keresztény szellemben. Néha úgy tűnik, hogy eredménytelen ez az igyekezet, néha azonban – és pont az Európa Tanácsnál tapasztaltuk ezt – elérhetők olyan többségek a szavazáskor, amelyek ezen értékek mellett foglalnak állást.
– Magyarországról delegált képviselők is hallgathatták a pápát mind a két plénumon. Meg tud határozni egy-két olyan területet a pápa üzenetéből, amely kifejezetten a magyar politikai, szociális és egyéb valóságra reagált?
– A munka értékének elismerése és a család támogatása, valamint az élet fontossága olyan kérdések, amelyek ma Magyarországon is nagyon aktuálisak.
Fotó: Europress/AFP; CCEE
Kuzmányi István/Magyar Kurír
|
|
|
Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak.
Jn 6,60-69
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
|
|
Nyomtatóbarát
változat