English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Budapesten is bemutatták Ferenc pápa családi szeretetről szóló apostoli buzdítását
2016. április 8., péntek 19:53

A Szentatya „Amoris laetitia” (A szeretet öröme) kezdetű apostoli buzdítását Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferens püspöke, valamint Ménesi Balázs és Krisztina, a MÉCS Családközösségek magyarországi felelősei mutatták be április 8-án Budapesten.

A dokumentum a családdal foglalkozó, 2014 októberében tartott rendkívüli és 2015 októberében tartott rendes püspöki szinódusok eredményén alapszik. Olaszul és több világnyelven jelent most meg.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) budapesti sajtótájékoztatóján Bíró László elmondta: a pápa a hasonló egyházi dokumentumokhoz képest szokatlan módon személyes hangú levelet írt, amelyen átragyog az ember, aki benne él a világban, és látja annak jó és rossz oldalát egyaránt. Az Amoris laetitiában a Szentatya egyszerre beszél a család eszményének szépségéről, és nagy együttérzéssel odaáll azok mellé, akik ezt az ideált nem tudják megvalósítani. Ahogyan egyik elődjének, XXIII. János pápának a szavait idézi az irgalmasság szentévét meghirdető bullájában, egyszerre kívánja az irgalmasság gyógyírját felkínálni és megmutatni az igazság fáklyáját.

A családreferens püspök ezután a kilenc fejezetből és 325 pontból álló apostoli buzdítást az egyes fejezetek mentén ismertette.

Az első fejezet a szentírási tanítás fényében beszél a házasságról. A pápa két dolgot mond ki itt: a házasság egy eszmény, az Úrhoz igazodó valóság, de ugyanakkor napi feladat is, ahogyan ő szokta mondani: egy kézműves munka – mutatott rá Bíró László. A második fejezetben a család helyzetéről, annak valóságáról és kihívásairól szól a Szentatya. Utána a harmadik fejezetben újra elindul a házasság keresztény megközelítésétől, és a házasságról mint intézményről, mint szentségről és a család különböző feladatairól, azaz egyháziasan fogalmazva a család hivatásáról beszél.

A negyedik fejezetben a szeretethimnuszt (1Kor 13) veszi végig Ferenc pápa mint a házastársi szeretet alapját, amellyel új dimenziója nyílik ki a házasságnak. Az ötödik fejezetben, amelynek a házasság termékenysége a témája, a tágabb családi kapcsolatokra is hangsúlyt fektet a Szentatya, és nem enged egy beszűkült családkép irányába elmozdulni. A hatodik fejezetben tér rá a pasztorális távlatra a dokumentum. Ferenc pápa kimondja, hogy a lelkipásztori szolgálatban a család egyszerre legyen objektum és szubjektum, vagyis az, aki fele a pasztoráció irányul, és az a közeg, amely a lelkipásztori szolgálatot végzi. A pápa kiemeli, hogy a házasság minden szakaszában szükség van a házasok kísérésére, kezdve a – nem csupán az esküvőre, hanem a házasságra való – felkészítéssel, egészen az azokkal való foglalkozásig, akik elvesztették házastársukat.

A buzdítás hetedik fejezete a gyermeknevelés erősítésével foglalkozik. Itt a pápa hangsúlyozza, hogy egy szülő nem tudja a gyermekét minden szituációba elkísérni, ezért az a nevelés célja, hogy megtanítsa a gyermeket az önálló gondolkodásra, hogy az tudjon bánni a szabadságával, tudjon felelősségteljesen dönteni, eligazodni az életben. Az utolsó előtti fejezetben a házasság törékenységét boncolgatja a Szentatya, három kulcsszót használva: kísérni, helyesen megkülönböztetni és integrálni. Ferenc pápa figyelmeztet, hogy ne hagyjuk cserben azt, aki nem ideális házasságban él; és arra is rámutat, hogy annyi különbség van kulturális és más szempontokból is családok között, hogy tudnunk kell jól különbséget tenni, mi az időtálló érték, mi Isten akarata és mi az, ami rövidtávú, kérészéletű. A zárófejezetben a házastársi és családi lelkiség témája kerül elő, az apostoli buzdítás hangsúlyozza, hogy a házasságban mindig úton vagyunk: egyrészt önmagunk, másrészt a társunk felé.

Ferenc pápa a legmesszemenőbbig tiszteli az ember személyét, lelkiismeretét, méltóságát – hangsúlyozta Bíró László. A családreferens püspök szerint a Szantatya tudja, hogy nemcsak a házasságnak van ideája, hanem létezik ideális közelítő magatartás is, és szeretné az egyház szolgálatát felkínálni mind a közelállóknak, mind a távollévőknek.

Ménesi Balázs és Krisztina a MÉCS Családközösségek magyarországi felelőseiként azokról a gyakorlati tapasztalataikról számoltak be, miként tudják megerősíteni mások családját, megelőzni családok széthullását. A házaspár beszámolt arról, lelkigyakorlataikra sok nem hívő is elmegy keresztény házastársa kedvéért, és ők is használható receptet kapnak házasságukhoz, hiszen „Isten a gyártó, és ő adja a használati utasítást”. A páros mellett számtalan egyéni lelkigyakorlatot is szerveznek, párkeresőknek vagy papoknak is. Egyértelműen azt tapasztalták, hogy a leghálásabbak az elváltak, akik nagy örömmel veszik tudomásul, hogy az egyház igenis akar velük foglalkozni.

Bíró László újságírói kérdésre elmondta, hogy az új apostoli buzdításnak nem a tartalma újdonság, hanem a stílusa forradalmi, jövőbe mutató. Ferenc pápa átölelő gesztust tesz minden jószándékú ember felé. Elismerte, hogy inkább szemléletet formál, mintsem hogy konkrétumokat fogalmazna meg. A püspök hangsúlyozta, hogy a legfőbb irgalmasság sokszor az igazság kimondása szeretettel.

Ferenc pápa március 19-én írta alá az apostoli buzdítást, de a levél bemutatására a húsvéti ünnepek miatt csak most kerülhetett sor. A Szentatya kifejezett kérése, hogy az általa írt apostoli leveleket a vatikáni bemutatóval egy időben minden országban ismertessék meg a sajtóval és általuk az érdeklődőkkel.

Az Amoris laetitia (A szeretet öröme) kezdetű apostoli buzdítás várhatóan pár héten belül jelenik meg magyar nyelven a Szent István Társulat gondozásában.

                                                         ♦ ♦ ♦

Ferenc pápa apostoli buzdításából olyan egyház néz vissza ránk, amely élő közösségekből áll - mondta Erdő Péter bíboros az MTI-nek az Amoris laetitia (A szeretet öröme) kezdetű dokumentumról, amelyet pénteken mutattak be a Vatikánban és Budapesten.

A több mint kétszázhatvan oldalas dokumentum a Vatikánban 2014 októberében tartott rendkívüli és a 2015 októberében rendezett rendes püspöki szinódus zárójelentéseinek összefoglalását és ezek egyházfői kiegészítését tartalmazza.

Erdő Péter kiemelte: a dokumentum - miként azt a bevezető kifejezetten említi is - az egyensúlykeresésre törekszik, és igyekszik elkerülni a szélsőséges interpretációk lehetőségét. Ugyanakkor arról is beszél, hogy miközben nagyon fontos az egyház hitének és fegyelmének egysége, ezt a hagyományt a különböző helyi körülményeknek, kultúráknak megfelelően kell értelmezni és alkalmazni - ismertette a bíboros.

Nem arról van tehát szó, hogy valamiféle külső nyomásnak vagy igénynek akarna megfelelni az egyház, hanem a "saját örökségünket és a kinyilatkoztató Isten szavát akarjuk alkalmazni az élet különböző helyzeteire". Ez kétségtelenül szándéka volt a két szinódusnak és a Szentatyának is - emelte ki.

A dokumentumban gyakran szereplő két fogalom, a "kísérés" és az "integrálás" nagyon világosan rámutat a közösségek fontosságára - mondta. Utóbbi feltételezi a közösséget, amelybe integrálni lehet. Olyan közösségekre van szükség, amelyek az élet minden területén képesek a hitnek megfelelően cselekedni, képesek segíteni, kísérni a tagjaikat, de van kisugárzásuk a világ felé is.

Ezek a csoportok fel tudják készíteni a fiatal párokat a házasságra, a házassági nehézségek leküzdésében segíteni tudják őket, de képesek befogadni és erősíteni azokat is, akiknek a "házassági állapotuk rendezetlen vagy rendezhetetlen" - fogalmazott a bíboros, aki mindkét szinóduson főrelátorként vett részt. (A főrelátor a szinóduson a témákat felvezető és az azokat összegző feladatokat látja el.)

Erdő Péter érdekességként említette, hogy - szemben Ferenc pápa korábbi, Evangelii gaudium kezdetű buzdításával - ez a dokumentum saját műfajmegjelölése szerint is "szinódus utáni apostoli buzdítás". Kimondott szándéka tehát, hogy összefoglalja a két szinódus munkáját, és "mintegy a világegyházból érkező meglátások, tapasztalatok összegzése legyen".

Arra kérdésre, hogy az apostoli buzdítás után mi a helyi egyházak családokat érintő feladata, Erdő Péter azt mondta: már Ferenc pápa 2015 szeptemberében megjelent Mitis iudex kezdetű motu propriója - saját kezdeményezésű törvénye - kijelölt konkrét feladatokat.

Az egyik a tanácsadás és a segítségnyújtás a házassági krízisben lévőknek, a másik a polgárilag elváltak és újraházasodottak kísérése, illetve az egyházi házasság érvényességének felülvizsgálata, ha valószínűsíthető, hogy érvénytelen - ismertette Erdő Péter.

Ehhez ki kell építeni egy tanácsadó szolgálatot, emellett pedig szükséges az informális, a családközösségek szintjén megjelenő segítség is. Ez utóbbi nagyon fontos munka: lelkiségi mozgalmak és különböző találkozási fórumok szintjén kell ezeknek a közösségeknek buzdítást és útmutatást adni, hogy teljesíthessék e küldetésüket. Ahol pedig még nincsenek ilyen közösségek, ott kezdeményezni és segíteni kell a kialakulásukat - tette hozzá a bíboros.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír
 








Napi evangelium
Amit akartok, hogy megtegyenek nektek az emberek, ti is tegyétek meg nekik!
  Mt 7,6.12-14

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum