A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai és Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius  2005. április 29-én, pénteken este szentmisét mutattak be a  Szentatyáért, XVI. Benedek pápáért a budapesti Szent István-bazikában. 

Seregély István érsek szentbeszéde:

Kedves Testvérek!

Azóta, hogy a Napóleon fogságában 1799-ben elhunyt VI. Piuszt az utolsó pápának deklarálták, íme 15. alkalommal lépett új pápa Szent Péter örökébe. A tömegtájékoztatás jóvoltából tanúi lehettünk annak az örömnek, mellyel a Szent Péter téren egyre növekvő sokaság fogadta XVI. Benedek pápát. Az elmúlt vasárnap iktatták be hivatalába. Átvette a pápai palliumot és a halászgyűrűt.

Ezen az estén mi is eljöttünk, magyar püspökök és egész Egyházunkat jelenlétükkel képviselő keresztények, hogy kifejezésre juttassuk szívünk szeretetét iránta. Róla, aki Európa védőszentjének, szent Benedeknek nevét választotta. Ma pedig egy másik európai védőszentnek, Sziénai Szent Katalinnak ünnepén és szavaival valljuk: „ma te vagy az édes Jézus a földön”. Tedeummal szeretnénk hálát adni Istennek Péter új utódjáért. Kérni fogjuk lélekben és énekben: Tartsd meg Isten Szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját!

Amikor ezentúl minden szentmisében említjük nevét, tanúsítjuk a hozzá való ragaszkodást, az Egyház egységét, amelyet ő képvisel a világ előtt, mert ő szent Péternek utóda, ő a 265. római pápa. Az út, az igazság, az élet szolgája.

1927-ben a bajor Mária-kegyhely, Altötting közelében, Marktl-ban született. Édesanyja – szívére hallgatva minden bizonnyal – Isten szent Anyjának pártfogásába ajánlotta gyermekét. Trausteinben, viszontagságos időkben nőtt föl. Mint hajdan a tanítványok, meghallotta és meghallgatta Krisztus szavát: „Jöjj, kövess engem!” Igent mondott Urának, Krisztusának. Most ugyanezt az igent várta tőle az Úr, amikor az Egyház éltető lelkéhez bölcs döntésért imádkozó pápaválasztók bizalma feléje fordult.

Mi is mindnyájan ezzel a Szentlélekhez könyörgő imával vártuk őt. Amikor kilépett a San Pietro erkélyére, én mindenesetre mertem hallani a mi Urunk szavát: „Én mondom neked, hogy te Péter vagy, azaz kőszikla, és most reád építem Egyházamat. Legeltesd juhaimat, legeltesd bárányaimat.”

Vasárnap ezért magától értetődő volt, hogy a számára készült, bizonyos szempontból megújult pápai pallium átvételével vállalta a mai evangéliumban is hirdetett könnyű és édes igáját az Úrnak. A pallium bárányok gyapjából készült. Emlékezteti őt, hogy a rábízott nyájért életét adó pásztor kell, hogy legyen. Ez azt jelenti számunkra, hogy hitben és szeretetben őrizni fogja majd a reá bízottakat. Azt jelenti, hogy utánamegy az elveszettnek. Megérti szavunkat, és mi hallgatunk rá. Nem fut el, ha evilági vagy Isten népének örök ellensége környékez bennünket.

Amikor bejelentette, hogy ott akar lenni a kölni ifjúsági világtalálkozón, megnyugvással vettem tudomásul, hogy nem félti az Egyházat az új nemzedéktől, akitől minden nép jövője is függ, mióta ember él a földön.

Azt is tanúsította, hogy elődje nyomában keresni és szeretni fogja azokat, akik még nem tartoznak az általa vezetett nyájhoz. Arra törekszik, mert erre is szól a hivatása, hogy mindenkit keressen, és mindenkivel kész lesz együtt fáradozni azon, hogy közelebb jöjjön a nap, amikor egy nyáj lesz és egy pásztor.

A halászgyűrű átvétele vonatkozik a Péternek szóló ígéretre: „Emberek halásza leszel!” Mint eddig Péter utódai, az új pápa is azért van, hogy az örök élet partjára vezessen mindnyájunkat, kiemelve minden embert az elmúlásra ítélt evilágiság tengeréből.

XVI. Benedek pápa nem ismeretlen számunkra. Eddigi könyveit és cikkeit olvasva az a megállapítása jut eszembe, amit „Krisztusra tekintve”’ című művében olvastam, és azóta mások is idézték. Nem kell félni. Isten – az örök és a szeretet – azzal tekint minden emberre, ránk is: „Örülök, hogy vagy, és akarom, hogy légy”. A Mindenhatóhoz hasonlóan bizonnyal ő is így néz minden embert, akiért élni, fáradoznia kell.

Ezért kérjük a mi Urunkat, Jézus Krisztust, akiben Istennek ez a mindent fölülmúló szeretete megnyilvánult, őrizze meg XVI. Benedek pápát a minden embert, Isten örömét hozó hitre, reményre és szeretetre vezető szolgálatában.

Most pedig kötelességem, hogy minden magyar katolikus, minden keresztény testvérem és minden jóakaratú magyar ember nevében köszönetet mondjak a világ médiájának, és főleg a mi médiánknak, hogy gazdagon részesített bennünket a pápaválasztás élményében, örömében.

Egyben fölhasználom az ünnepi alkalmat, hogy fölkérjem hazánk apostoli nunciusát, Juliusz Janusz érsek urat, juttassa el ezt a kötetet a Szentatyához. Benne összegyűjtöttük a Püspöki Konferencia honlapján megjelent megannyi megható és hitvalló köszöntést és jókívánságot Péter utódának. Legyen szeretetünk jele, és az ünnep örömében minket is erősítsen hívő magyar népünkbe vetett szilárd bizalomban!

Végül imádkozzunk: Áldásod, Uram, kísérje a Szentatyát! Kérem és kérjük együtt: Istennek Szent Anyja, hazánk Nagyasszonya, oltalmazd meg Fiad helytartóját, hogy Péter, Pál és a nagy János Pál nyomában és közbenjárásuktól kísérve járja hivatása szűk és meredek útját. Mi megyünk vele, a többiekkel együtt, az ő hívő magyar népe.

Ámen. 
 
 

Seregély István beszédének végén átnyújtotta hazánk apostoli nunciusának, Juliusz Janusz érseknek azt az albumot, amely a magyar hívők Szentatyához intézett köszöntéseit, jókívánságait tartalmazza, kérve őt: juttassa el a kötetet Őszentségének.  A Püspöki Konferencia honlapján április 21-én nyitott vendégkönyvet április 26-án zárták le. A megadott e-mail címre nagyon sok őszinte jókívánság, szép üzenet érkezett, amelyből egy csokorra való a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapján olvasható.

Juliusz Janusz apostoli nuncius
 

A szentmise végén Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius üdvözölte a megjelent híveket, közéleti személyiségeket, Erdő Péter és Paskai László bíborosokat, Seregély István érseket és a püspököket. 

A tudósítás szövegét a Magyar Kurírból vettük át.
Fotó: MKPK Sajtóiroda

Nyomtatóbarát változat