|
Beszámoló a Püspöki Konferencia üléséről 2006. március 10., péntek 15:29  A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
március 7. és 9. között megtartott rendes tavaszi üléséről Veres András
püspök, a testület titkára sajtótájékoztatón számolt be. A Püspöki
Konferencia örömmel nyugtázta, hogy a határon túli magyarság valamennyi
régiója
csatlakozási szándékát fejezte ki a Konferencia által január 1-jén
meghirdetett engesztelő imaévhez.
A határon túli kisebb vagy nagyobb közösségek közül sokan az imaévhez kapcsolódó programokat is megküldték a Konferenciának. A Konferencia nemzeti kegyhellyé nyilvánította
Mátraverebély-Szentkút zarándokhelyet. Ennek ünnepélyes kihirdetésére
2006. augusztus 12-én, Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódóan kerül
sor. Lénárd Ödön piarista atya a kommunista diktatúra mártír papja volt, aki Magyarországon a leghosszabb ideig raboskodott hitelesen megélt katolikus hite miatt. Lénárd Ödön életútja itt olvasható. Az újságírók kérdéseire válaszolva Veres András püspök elmondta: az alapítvány célja a már meglévő kutatások összehangolása, és további kutatások megszervezése szaktörténészek és kutatók bevonásával. Az egyház az alapítvány létrehozásával továbbra sem az egyes személyek vizsgálatára törekszik, hanem az egyháztörténelem bemutatására, hogy milyen körülmények között kellett az egyes embereknek, egyházi intézményeknek helytállni. Utalt a katolikus egyház tavaly, 2005. március 1-jén közzétett állásfoglalására, amely ma is érvényben van. Az alábbiakban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2005. március 1-jén kiadott, ma is
aktuális nyilatkozatából két részletet idézünk: "....A szocializmus évtizedeiben a társadalom minden területén végeztek megfigyeléseket. Még a kisebb vezető beosztású embereknek is kötelességük volt hangulatjelentést készíteni „a népköztársaság biztonságának megőrzése érdekében”. Ezt a megfigyelő rendszert hozta létre a kommunista párt a papok és szerzetesek körében is, mivel bennük a legnagyobb ideológiai ellenfelet látta. Ennek felállításához a lelki és a fizikai terror minden eszközét bevetették. Voltak sokan, akik rendkívül hősiesen viselték a próbatételeket, néha életük feláldozása árán is ellenálltak. Köztük sokan voltak világi hívek, szerzetesek és papok egyaránt. Az Egyház nagy tisztelettel adózik nekik helytállásukért. Mások vagy elhagyták az országot, vagy vidéki plébánián meghúzódva végezték tovább lelkipásztori munkájukat. Ismét mások összeroppantak a zaklatások súlya alatt, vagy éppen valamilyen emberi gyengeségük folytán zsarolhatóvá váltak, ezért vállalkoztak az együttműködésre. Ők tehát mindenképpen áldozatai lettek egy olyan embertelen rendszernek, amelynek létrehozói és fenntartói lehet, hogy ma is politikai közhatalmat gyakorolnak. Ezeknek a politikusoknak nincs erkölcsi alapjuk arra, hogy a beszervezetteket elítéljék. A beszervezettek között bizonyára voltak olyan
papok, szerzetesek és világiak, akik sajnos, ártó szándékkal, súlyosan
vétettek embertársaik ellen. Tetteikért kérjük a sértettek és Isten
bocsánatát. (...)
Akadnak olyanok, akik ezen egyházi személyeket azokkal a politikusokkal
állítják párhuzamba, akik nem akarják vállalni ügynökmúltjuk
következményeit. Az így vélekedők talán elfelejtik, hogy az egyházi
személyek beszervezésükkor éppen a politikusok áldozatai lettek, és mai
is azzá válnának, ha nevük nyilvánosságra kerülne. Ugyanakkor ezek az
egyházi személyek nem viselnek közjogi tisztségeket, nem úgy mint a
politikusok." A tavaly március 1-jén kiadott nyilatkozat teljes terjedelmében itt olvasható.
A sajtótájékoztatón az állam egyházakkal szembeni tartozásával kapcsolatosan Veres András elmondta: a 2006. évi költségvetési törvényben bennmaradtak az egyházi intézményeket sújtó diszkriminációk. Ezért az egyházak az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amelynek előkészítése az utolsó szakasznál tart. Magyar Kurír/katolikus.hu Fotók: MKPK Titkársága
|
Nyomtatóbarát
változat
Keresés a Bibliában:
|
|
Eseménynaptár |
 |