Varga Lajos Budapesten született 1950-ben. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett 1969-ben. Az egri hittudományi főiskola elvégzése után Vácott szentelték pappá 1974-ben. Lelkipásztori állomáshelyei: Dunakeszi, Újpest, Hatvan-Újváros, Vác, Pásztó.

Öszesen tizenhét esztendőt töltött Vácott: ez idő alatt püspöki titkár, irodaigazgató, könyvtáros, levéltáros, kincstárigazgató, majd a hittudományi főiskola igazgatója volt. Ezután Pásztón és környékén plébánosként tíz esztendőt töltött.

Az Evangélium elhangzása után Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius olvasta fel a Szentatya kinevezési bulláját, amelyet magyarul Sánta János, az MKPK irodaigazgatója tolmácsolt. Juliusz Janusz érsek rövid magyar nyelvű köszöntőjében a Szentatya szavait idézte: hivatásod gyakorlásakor helyezd minden bizalmadat Istenbe.

Szentbeszédében Erdő Péter bíboros megemlékezett arról, hogy a püspökszentelés napja, vagyis a mai nap, Szent Bonaventura püspök és egyháztanító emléknapja, aki Szent Ferenc rendjének korai, nagy nemzedékéhez tartozott, és aki filozófiai és teológiai munkássága mellett lelkiségével is kiérdemelte kortársai csodálatát. „Szívből kérjük tehát a szentelendő új püspökre, aki az egyházi tudományokban jártas ember, Szent Bonaventura segítő pártfogását” - fogalmazott az MKPK elnöke.

Ezután a felolvasott evangéliumi szakaszból (Mt 10, 24-33) kiindulva Erdő Péter a püspök helyzetéről és korunkban betöltött küldetéséről szólt. Krisztus tanítványai részesülnek mesterük sorsában, és feladatuk, hogy az egész világon hirdessék Krisztus örömhírét. Jézus külön hívta őket, tanította őket, és gondoskodik róluk, minden nehézség közepette is.

Az MKPK elnöke a II. Vatikáni Zsinat tanítását idézte, amely szerint „A szolgálati papság teljessége, a püspöki küldetés olyan képességeket ad az embernek, amelyek révén ősi szóval mondva „szent hatalmat” gyakorolhat abban a feladatkörben, amelyet a kánoni küldetéssel az Egyház rábíz. Krisztus személyében mutatja be a szentmiseáldozatot, a hívőket pedig a tanító Krisztus igazi küldötteként és a pásztor Krisztus képviselőjeként oktatja és vezeti az Egyházban. A püspök egyben tagja a püspökök egész testületének is, világ minden katolikus püspökével szolidáris közösségben kell végeznie szolgálatát, így kell munkálkodnia, Szent Péter utódának vezetésével” .

„A püspök az Egyháznak az a tagja is, akinek talán a leginkább küldetése van a távol állók, a nem keresztények, a nem hívők felé, ő a leginkább apostol, akinek el kell mennie, mert küldetése van. El kell menni azokhoz is, akik érzelmileg, kulturálisan, felfogásban nagyon messze állnak. És el kell vinni a számukra elsősorban is magának Krisztusnak a szeretetét. A meg nem értés, akár az elutasítás, akár a magunkat is meglepő váratlan ellenséges megnyilvánulások személyünkkel, vallásunkkal, vagy magával Krisztussal szemben nemcsak nem ijeszthetnek meg minket, de nem szeghetik a kedvünket sem. Nekünk akkor is mindenkihez, kivétel nélkül mindenkihez el kell vinnünk Krisztus szeretetét. ” - hangsúlyozta Erdő Péter.

Az apostoloktól, és rajtuk keresztül magától Jézus Krisztustól származik az a tanítás, és az az örömhír, amelyet tovább kell adni az emberiségnek. Felelősségteljes hivatás ennek a nagy kicsnek a továbbadása - mondta az esztergom-budapesti érsek, beszéde végén Jézus Krisztus szeretetének és bizalmának ajándékét kérve az új főpásztorra.

A szentbeszéd után került sor a püspök fogadalomtételére, és a püspöki jelvények átadására.

Fotók: Rochlitz Bernadett/Török Viktória

>>> További képek a galériában

Nyomtatóbarát változat