English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Ősi bazilika a szent hegyen
2006. szeptember 1., péntek 13:58

Százötven éve szentelték fel Magyarország főtemplomát. Ebből az alkalomból tudományos konferenciát szerveztek az esztergomi Nagyszemináriumban augusztus 31-én, amelyen többek közt Erdő Péter bíboros-prímás is előadást tartott. A bazilika művészettörténeti vonatkozásait a konferencián Prokopp Mária ismertette, aki olvasóinkat is bevezeti az esztergomi bazilika történetébe.

CAPUT, MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE - hirdeti az aranyozott felirat Magyarország Főtemplomának, az Esztergomi Bazilikának a homlokzatán. A Szent István királyunk által alapított esztergomi főszékesegyház a Feje, az Anyja és a Tanítómestere Magyarország minden templomának.

A Szép Templom-nak nevezett ősi bazilika több mint ötszáz évig a Magyar Királyság és egyben Európa szellemi és művészeti központja volt. 1543-ban a mohamedán török birodalom elfoglalta, és 150 évig uralma alatt tartotta. 1683-ban, a diadalmas Párkányi győzelem után, Esztergom szent hegyén, a romok között, Bakócz Tamás bíboros, prímás török dzsámivá alakított, reneszánsz kápolnájában tartották a hálaadó Te Deum-ot. Az ország főpapja, azonban, még 140 évig nem térhetett vissza székhelyére, mert a Várhegy az osztrák katonaság állomáshelye lett.

Mindezek ismeretében nem nehéz elképzelnünk a Magyar Királyság, a Kárpát- medence lakóinak lelkesedését, amellyel az 1819-ben kinevezett Rudnay Sándor prímás első szózatát fogadták: a székhelyem Esztergom! A Szent Hegy, háromszáz év után, ismét a Magyar Sion lesz! 1821. februárban már meg is bízta Kühnel Pál magyar építészt, az általa készített terv alapján, az építkezés vezetésével. 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén, Rudnay prímás elhelyezte az új Magyar Sion alapkövét, amely mindmáig Európa egyik legnagyobb temploma.

Az építkezés hihetetlen gyorsasággal és nagy igényességgel folyt. Kühnel Pál 1824. évi halála után, Packh János, fiatal magyar építész lett az építésvezető. Az ő terve szerint épült a viadukt az egykori várárok felett, a Visegrád felől érkező országút tengelyében, és vezet a székesegyház szívébe, a főoltárhoz.

1823. nyarán megtörtént a Bakócz-kápolna áthelyezése az új templomba. Elkészült a Székesegyház remekművű altemploma is, amely háromhajós ünnepélyes csarnokon át vezet az érsekek bíbor mauzóleumába.

Rudnay prímás nagy gondot fordított a székesegyház berendezésére. Hazafiúi és lelkipásztori programja középpontjában Szent István apostoli királyunk életpéldája állt. A főoltár-kép tárgyául Szent István megkeresztelését, a nemzetünk számára döntő jelentőségű eseményét kívánta állítani, hogy hirdesse a jelen és a jövő magyarsága felé: fennmaradásunk és boldogulásunk legfőbb biztosítéka a keresztény hit.

A hatalmas, 7,5 x 4,4 méter nagyságú főoltárképre az egri születésű jeles festőművész, Hess János Mihály kapott megbízást. A kép 1828-ra készült el, de ekkor még nem állíthatták fel, mivel a szentély nem volt beboltozva. Rudnay érsek 1831.évi halála után, Kopácsy József prímás, 1846-ban, a templom védőszentjét, a Mennybe felvett Nagyboldogasszonyt kívánta a főhelyre állítani. Hess János Mihály képét 1919-ben két részre vágták. Az alsó rész, ma az Esztergomi Vármúzeum nagytermének ékessége.

1822-től Ferenczy István, a reformkor jeles magyar szobrásza is kapott megbízásokat Rudnay prímástól. Ezek közül a Szent István vértanú-oltára áll az északi oldalkápolnában, és őrzi a várhegy X. századi, első templomának emlékét, ahol Szent Istvánt megkeresztelték, és ahol az esküvőjét tartotta.

1831 nyarán, a Szt. István kápolnában felállították Rudnay prímás elődjének, Károly Ambrusnak remekművű klasszicista síremlékét, a modenai művészeti akadémia igazgatója, Giuseppe Pisani (1757-1839) szobrász alkotását.

1838-ban Kopácsy József lett az új prímás. Művészi kérdésekben az egri érsekre, Pyrker János Lászlóra, a korábbi velencei pátriárkára támaszkodott. Az ő ajánlatára érkezett Esztergomba Hild József építész 1840-ben, miután Packh Jánost meggyilkolták. Marco Casagrande velencei szobrász, 1841-ben, a Bazilika nyugati, Duna-felőli homlokzatának díszítésére kapott megbízást. Kilenc hatalmas szobrot faragott, többek között Szent István és Szent László királyaink, valamint Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrait, amelyeket a XX. század elején távolítottak el. Az ő művészetét dicsérik ma is a párkányzat alatti domborművek, Szent István országfelajánlása és Szent Lászlót az első keresztes háború nemzetközi fővezérévé választják, valamint a két géniusz a kapu diadalívének két oldalán.

1845. augusztus 18-án a székesegyház pompás kupolájának tetejére, ünnepélyesen felhelyezték a hét méter magas aranyozott keresztet.

1846-ban bízta meg a prímás Michelangelo Grigoletti festőművészt, a velencei művészeti Akadémia tanárát, a Mária mennybevitele új főoltárkép elkészítésével.

Az 1850-ben, a szabadságharc leverése után hivatalba lépett Scitovszky János prímás hazafias és egyházi kötelességének tekintette a Magyar Sion mielőbbi felszentelését, használatbavételét. Az önkényuralom nehéz éveiben következetesen és sikeresen küzdött a magyar egyház Ausztriától való önállóságának megőrzéséért. Ezt a gondolatot testesíti meg az esztergomi prímási központ monumentális, európai jelentőségű építészeti-művészeti kialakítása!

Mária, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletének elmélyítése központi szerepet kapott főpásztori tevékenységében. 1854-ben, mint bíboros, részt vett Rómában az Immaculata Conceptio - Mária Szeplőtelen Fogantatása - dogmájának ünnepélyes kihirdetésén. Erre az évre készült el a főoltárkép. Grigolettit Európa első festőjének nevezték a tudósítások.

(Prokopp Mária)

 

 








Napi evangelium
Aki nincs ellenünk, velünk van.
  Mk 9,38-40

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Szent Rita
 
A nap 
szentje
 
SZENT RITA Olaszországban, az umbriai kis hegyi faluban Rocca Porenában született 1380-ban. Szülei jómódú, tekintélyes emberek voltak. Gyermeküket taníttatni akarták, de a kisgyermek Rita másra vágyott. Az evangélium alapján a szegényebb életet kívánta, fontos volt számára az imádság és a szeretet különböző gyakorlatai.



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum