Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az a háromnapos konferencia, amelyet a Kultúra Pápai Tanácsa, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyar Tudományos Akadémia szervezett, és amely ma délelőtt kezdődött az Akadémia épületében. A konferencia nyitó előadásait Sólyom László köztársasági elnök, Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke, és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke tartotta. XVI. Benedek pápa ez alkalomból üzenetet küldött, amelyet Juliusz Janusz apostoli nuncius olvasott fel.

A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke elmondta: húsz évvel ezelőtt, 1986 októberében rendezte az MTA és az akkori Vatikáni Nem Hívők Titkársága a Társadalom és etikai kérdések – Keresztények és marxisták vonatkozásában című, nagy érdeklődést kiváltó konferenciát. Akkor a keresztény és a marxista világnézet vitájáról, párbeszédéről volt szó, két nagyhatalom árnyékában. Ma a világ megváltozott, nem két nagy társadalmi rendszer áll szemben egymással – most a globalizáció és Európa jövője a kérdés. Támaszkodni akar-e Európa a klasszikus európai értékekre: a zsidó–keresztény hagyományokra, a görög filozófia alapvetésére és a római jogra? Ma a világ legfőbb problémája nem gazdasági, hanem erkölcsi. Európának hatalmas értékei vannak, amelyeket meg kell őrizni – fogalmazott az Akadémia elnöke.Az akkori konferencián is résztvevő Paul Poupard bíboros, aki most a Kultúra Pápai Tanácsa elnökeként van jelen, az újságíróknak elmondta: a húsz évvel ezelőtti konferencia a különféle világnézetek eszmecseréje volt a társadalomról és az etikai kérdésekről. Etika nélkül ugyanis nem létezik jövő. A kérdés mindig az, hogy az etika milyen értékrenden alapul, és hogyan oszthatjuk meg egymással értékeinket – mondta Poupard bíboros. Ma a világ bonyolultabb, mint húsz évvel ezelőtt, és ez a kultúra terén zajló nézetkülönbségekben is megmutatkozik.
Erdő Péter bíboros a sajtótájékoztatón kiemelte, az erkölcsi értékekre nem csak Európának van szüksége, ezek univerzális kérdések: az emberről magáról, tehát antropológiai alapkérdésekről van szó, amelyek mindig valamilyen konkrét összefüggésben vizsgálandók. Ezek az összefüggések a részben egységesülő, részben – ahogy II. János Pál mondta – két tüdővel lélegző Európának az alapkérdései. A jogalkotás szintjén például felmerül a kérdés: milyen erkölcsi alapon hozunk törvényeket? Ha erkölcsi alapok nincsenek, és pusztán emberi érdekek mentén születnek a törvények, akkor azok eléggé bizonytalan alapokon állnak. Erdő Péter az ortodox katolikus egységtörekvésekre utalva elmondta: a keresztény világnézet olyan tényező, amely az egységesítés irányában hat, és akár a jogfejlődésnek is egyfajta alapját képezi. Ez mindenképpen érdekes változás a húsz évvel ezelőtti konferencia eseményeihez képest – emelte ki a CCEE elnöke.

A sajtótájékoztatót követően Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke kitüntetést adott át Paul Poupard bíborosnak a hívők és nem hívők, a különböző kultúrák és világnézetek közötti párbeszéd terén kifejtett tevékenységéért.
A háromnapos, angol nyelvű konferencián neves előadók vesznek részt, mint például Josef Zycinski érsek (Lengyelország), aki a tudomány és a hit közötti kapcsolat kérdéseinek nemzetközi hírű szaktudósa. Előadást tart továbbá többek között Erdő Péter bíboros, Schweitzer József nyugalmazott főrabbi és Szabó István református püspök is.

Magyar Kurír

Nyomtatóbarát változat