Klerikusi jogok és kötelességek
A politikai pártokban való aktív részvétel és közhivatalok vállalásának tilalma
A Pápai Santa Croce Egyetem Kánonjogi Fakultásának dékánhelyettese, Luis Navarro professzor február 5-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének tanulmányi napján tartott előadást Budapesten. A téma kiemelt fontossága és időszerűsége indokolja, hogy előadásának szerkesztett változatát teljes terjedelmében közöljük.

Beszéljünk a nem beszervezett papokról is... (Mészáros István ELTE nyug. docens, MTA doktora)
A kommunizmus áldozatainak emléknapjára
Lassan már hozzászoktunk: időnként – néhány levéltári iratot lobogtatva – a tömegmédia bedobja a köztudatba: sok magyar katolikus pap 1990 előtt „ügynök”, „beszervezett”, „besúgó” volt. Vagyis valamiféleképpen tevőlegesen közreműködött az 1950-es, 60-as, 70-es, 80-as években a hazai proletárdiktatúra, a szocialista-kommunista hatalmi rendszer „működtetésében”. Bizonyos, hogy voltak ilyen papok ezekben az évtizedekben; hogy hányan, azt nem tudjuk. De az kétségtelen, hogy az egymást követő nemzedékek több ezer papjának legnagyobb része nem volt sem ügynök, sem besúgó, sem beszervezett.

Klebelsberg Kunó
A reformer kultúrpolitikus
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán Klebelsberg Kuno munkásságát bemutató kiállítás nyílt február 13-án, Vácott, az Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola épületében. Az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter munkásságát Székelyné Kőrösi Ilona történész, főmuzeológus méltatta.

Kopp Mária a morális válság és az egészségromlás összefüggéseiről
A hazugságok láncolata depresszióhoz vezet
A Professzorok Batthyány Köre Nyitott szemmel című rendezvénysorozatának keretén belül Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, lapunk szerkesztőbizottságának tagja tartott előadást Testi és lelki állapotunk összefüggései Magyarországon címmel  február 14-én Keszthelyen. A professzor asszony előadásában többek között napjaink hazai közállapotát elemezte – a tudományos kutató szemével. Kopp Mária a morális válság és a halálozási arányok közti összefüggésekről is beszélt.  

Ostromállapot az oktatásban – Hoffmann Rózsa (KDNP parlamenti képviselő)
Oktatási rendszerünk legsúlyosabb bajokkal küszködő területe a szakképzés. A válságtünetek közül itt most csak kettőt említek meg, mindkettő szorosan összefügg ennek az írásnak a tárgyával. Egyfelől a szakképzés szerkezete messze nincs összehangolva a munkaerő-piac igényeivel: míg több divatszakmában túlképzés van, alapvető területeken megjelentek a hiányszakmák. Másfelől megoldatlan problémák sokasága bénítja meg a szakiskolák lényegét jelentő gyakorlati képzést.  E kritikus jelenségeket ismerve várakozással fogadtuk a kormány szakképzési reform megvalósítására vonatkozó szándékát. (A valódi reform szükségességét mi sem igazolja jobban, mint hogy a választási kampánynak is egyik jó érzékkel megválasztott slágertémája volt.)
Nos, a kormányzás eddigi nyolc hónapja alatt semmit sem hallottunk az elkészült szakképzési reform koncepciójáról.

Nyomtatóbarát változat