A szomszédos Somogybabodban korábban csak iskolakápolna volt, amelyet azonban a szocializmus korai szakaszában elvettek az egyháztól, és raktárrá alakították, mondván, már olyan világ van, amikor nincs többé szükség a vallásra. A kápolnából csak a Szent Erzsébet-szobor maradt meg. A nép azonban nem nyugodott bele, hogy nincs hol misézni. Addig zúgolódtak, míg a téesz elnök az egyház tulajdonában lévő telekre felhúzott egy épületet, amelyet a tervrajzon már árulkodóan módon úgy tűntettek fel, mint a Petőfi TSZ imaháza... Így épült meg a mai templom 1971-ben, amely 1988-ban tornyot is kapott. A templom első dísze az iskolakápolnából egyetlenként kimentett Erzsébet szobor, és ezzel eldőlt, ki is legyen a védőszent.

A Balatonszárszótól kissé délre fekvő Kötcse neoromán temploma 1947-ben épült, és a hácsi templomból már ismert ferences Kamil atya festette itt is a szentély szép freskóját, amely a fejedelmi palotát maga mögött hagyó, a szegénységet önként vállaló védőszentet ábrázolja négy kicsi gyermekével, Krisztus keresztje körül.

Az Andocshoz tartozó Nagytoldipuszta és az egyházmegye déli részén, Szigetvárhoz közel eső Istvándi misézőhelyei az egyházmegye legszerényebb Szent Erzsébet-kápolnái. Egyiket pajtából, a másikat egy parasztház tisztaszobájából alakították ki. Egy-egy kis szobor jeleníti meg a védőszentet, és Nagytoldpusztán az oltárterítőre rá van hímezve: „Erzsébet, imádkozzál értünk!” Istvándi érdekessége, hogy középkori temploma a környék legszebb épületei közé tartozott. A település neve vélhetően az egykori templomtitulusra utal. Az ősi templomot a török hódoltság alatt lerombolták, és a későbbi templom protestáns kézre került. A mai katolikus kápolnát a második világháború éveiben alakították ki, és azért lett titulusa Szent Erzsébet, mert az ő szobra volt a kis kápolna első „berendezési tárgya”.

Az egyházmegyében, de talán az országban is egyedül a tabi plébános, Takács Lajos dicsekedhet azzal, hogy két Szent Erzsébet-kápolnában is szokott misézni. A nagybábonyi 1955-ben, a lullai 1983-ban lett felszentelve. A plébános festette mindkettő oltárképét. A lullaiban Erzsébet keresztet vetni tanítja legkisebb gyermekét, a nagybábonyiban pedig köntösével takar be egy kicsinyét tartó szegény édesanyát.

Kazsok Szent Erzsébetről nevezett iskolakápolnája azért figyelemre méltó, mert itt eredeti formájában látható, ami egykor oly gyakori volt: egy tető alatt a tanítói lakás és az egy tantermes iskola. A tanterem egyik végében ma is ott a régi, plafonig érő, szétnyitható fa paraván, s mögötte az oltár, vagyis a kápolna szentélye. Az épületet évtizedek óta nem használják iskolának, s a tanítói lakást is később orvosi rendelőként használták, ma már ez is kiköltözött. Helybeli festő által készített Szent Családot és Szent Erzsébet ábrázó freskói egyszerű, bájos alkotások.

Somogyország három további Szent Erzsébet temploma igen fiatal, bár a településeken e védőszent oltalma alatt korábban is volt miséző hely. A somodori tavaly készült el, jelentős önkormányzati támogatással, a Zselicségben lévő kaposgyarmati templomot májusban 19-én szenteli fel Balás Béla püspök, és a Miklósihoz tartozó Somogydöröcske kis templomának szentelése is ebben az évben várható.

Ma már nem is jelzik a térképek a Nagyatád közeli Nagyállást, ahol egykor hatvan család lakott. Az ötvenes években vasárnaponként az itteni iskolakápolnában, vagyis tanteremben a mise előtt a falról leakasztották Lenin képét, és a helyébe Szent Erzsébetet helyezték, s a mise végén vissza. Ma már egyik képnek sincs helye, csak néhány romos fal emlékeztet Nagyállásra. Egy tollvonással fölszámolták a kis falut az erőltetett iparosítás időszakában.

Kép és szöveg: Szerdahelyi Csongor

Nyomtatóbarát változat