English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





„A konkrét életben való eligazodáshoz tudományos ismeretek is szükségesek”
A Vatikáni Rádió beszélgetése Erdő Péter bíborossal
2007. június 25., hétfő 13:59

Amint arról már hírt adtunk, június 21. és 24. között tartották Rómában az európai egyetemi tanárok és rektorok szimpóziumát. Szombaton délelőtt XVI. Benedek pápa a vatikáni VI. Pál teremben fogadta a szimpózium mintegy 2000 résztvevőjét, akiknek nevében Erdő Péter bíboros, prímás, a CCEE elnöke köszöntötte a Szentatyát.


– Nagyon fontosnak tartom, és ezt elmondtam a jelenlévők nevében a Szentatyának is, – mondta a Vatikáni Rádiónak Erdő Péter –, hogy az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának kezdeményezésére és szervezésében most, a Római Szerződés 50. évfordulója alkalmából, ilyen sokan megmozdultak és összejöttek, és az Európai Unió és az Európa Tanács összes illetékes vezetője bekapcsolódott a munkába. Ugyanezt tapasztaltuk az olasz állam részéről is: mind a köztársasági elnök úr, mind az illetékes miniszterek részt vettek a kongresszus legjelesebb eseményein.

Úgy tűnik, egy nagyon széles európai „belátás” kezd kirajzolódni abban a tekintetben, hogy az oktatásügyben és a tudományban az ember nem áll eléggé a középpontban, és ezen változtatni kell. Az emberi értékeknek és az emberi személynek az eddiginél nagyobb szerepet kell kapniuk ebben a folyamatban.

A gazdasági változások és az egyetemi oktatásra fordítható pénzösszegek alakulása jelentős szempontok ugyan, de az oktatás tartalma az alapkérdés. Láthatólag elég nagy konszenzus van abban, hogy az emberről és az értékekről igenis beszélni kell, és nem pusztán relatív értelemben, hanem beleállítva a mindenségnek az egészébe és megnyitva ezt a képet Istennek a valósága felé.

Azt hiszem, hogy az a kép, ami most kirajzolódott, egy bizonyos reményre jogosít, csak persze ezeknek az ünnepi pillanatoknak az üzenetét aztán a gyakorlatban életre kellene váltani. Ezt az örömet igyekeztem összefoglalni a Szentatya jelenlétében, és kértem az Ő tanítását és áldását is mindannyiunkra. Ennek a pápai tanításnak a szövege valószínűleg hamarosan nyilvánossá válik.

– Bíboros úr, beszédében említette, hogy a keresztény egyetemi tanárok új szívet kívánnak Európának adni. Az értékek, ezek az elvont fogalmak, vajon hogyan válhatnak konkrét valósággá egy ország, egy földrész, de akár egy személy életében?

– Először is az érték önmagában nem létezik, hanem az érték kifejezi valaminek valami máshoz való viszonyát. Ennek megfelelően egy relációt hordoz. Mégsem vagyunk azonban érték-relativisták, mert a puszta viszonyulások egy ponton eljutnak a határokhoz. Tehát ha azt mondom, hogy ember élete szempontjából fontosak bizonyos javak, bizonyos viselkedési formák; vagy az ember élete fontos az emberiség, a világtörténelem szempontjából, vagy a kozmosz, az univerzum szempontjából, akkor utána fel kell tennem a kérdést, hogy az univerzumnak, a világtörténelemnek és az emberiségnek mi az értéke, mi az értelme. Ha rajtuk kívül, nincs egy Másik – nagy betűvel írva –, nincs az a valaki Más, aki teremti, aki akaratával és szeretetével a létben tartja, aki egy cél felé irányítja a világmindenséget, akkor nehéz kapaszkodót találni.

Ha viszont úgy keresem a dolgoknak és a magatartásoknak az értékét, hogy nyitott vagyok Istennek a valósága felé, akkor megvilágosul, és harmóniába kerül a különböző tudományágaknak és tudományterületeknek a kutatómunkája. Ilyen értelemben azt hiszem, hogy az emberi tudomány és kutatás, valamint a társadalom-szervezés szinte megkívánja Isten létének a felismerését és akaratának a keresését. Az erkölcsileg helyes döntések meghozatalához nem elég helyes, elvont, morális elvekkel rendelkezni, hanem ismerni kell a konkrét helyzeteket és tényállásokat is. Ezt pedig egyre inkább a természettudományok és társadalomtudományok segítségével tudjuk megismerni. A konkrét életben való eligazodáshoz, a döntés erkölcsi értékének a megalapozásához a tudományos ismeretek is szükségesek. A valóság ismerete nélkül, minden jó szándék ellenére is, hogyan tudnánk a helyes döntéseket megtalálni? A hit és a tudomány ezen a téren is egymásra van utalva.

– A Szentatya beszédében említette a Bologna-folyamat megvalósítását. Magyarország történelmi, földrajzi adottságainál fogva milyen sajátos módon tud hozzájárulni ehhez a folyamathoz?

A Bologna-folyamatot sokféleképpen szokták emlegetni, például a valenciai egyetem rektora azt mondta, hogy nagyon fontos, hogy ne úgy értelmezzük a Bologna-folyamatot, hogy az csupán a felsőoktatás módjára, szervezeti struktúrájára vonatkozó adminisztratív egységesítés. Ha viszont úgy értelmezzük, hogy a tartalmat is érinti, abban az értelemben, hogy valóban az egész európai kontinens számára értékes tudást kívánunk átadni, akkor a Bologna-folyamatnak van egy pozitív értelme, és akkor talán még lelkesedni is lehet érte, bár az egyetemi oktatóknak a hétköznapi életben inkább az adminisztratív nehézségek jutnak osztályrészül, és igen nagy erő kell ahhoz, hogy ennek az emelkedett távlati értékeit is felismerjük.

Magyar Kurír/katolikus.hu









Napi evangelium
Beteljesedett!
  Jn 19,12-42

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum