English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Családok Szent Erzsébet-évi üzenete
2007. június 30., szombat 06:30

A Magyar Katolikus Családegyesület Bíró László püspök vezetésével országos találkozót tart Sárospatakon június 30-július 1. között. A Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára meghirdetett jubileumi év rendezvényeinek sorába illeszkedő eseményen a résztvevők az alábbi üzenettel fordulnak a magyar társadalomhoz, különösen a közélet szereplőihez.


A magyar családok képviselői hálával emlékeznek Sárospatak szülöttjére, az európai formátumú emberre, Szent Erzsébetre, aki nem csak a szolidaritásnak, de a családi életnek is eszményképe. Elgondolkozva a házasság és család ügyét napjainkban érintő gondokon és nehézségeken, valamint a magyar családok felelősségteljes küldetésén, áttekintve a jogalkotás, a gazdaság- és szociálpolitika, a családi élet kultúrájának szerepét a jövő alakításában az alábbi megfontolásokat tesszük közzé:

1. A magyar társadalom boldogulásának meghatározó tényezője a boldog családi élet. Többnyire a családban szerezzük meg az együttélés alapvető tapasztalatait. A család az a hely, ahol az embert önmagáért szeretik, és feltétel nélkül elfogadják. A családban tanul meg gyermek és szülő együttmunkálkodni, itt gyakorolja be az erényeket és a szolidaritást, itt sajátítja el a konfliktusok kezelésének módját, a kiengesztelődésre való készséget, itt válik alkalmassá önmaga és mások elfogadására. A család adja tovább saját hagyományain túl a nemzeti és vallási érétkeket, biztosítva a folyamatosságot nemzedékeken át. Család nélkül az egyén nem képes közösségi lénnyé válni.

Hisszük és valljuk, hogy
- a családnak nincs alternatívája;
- minél több boldog család lesz, annál boldogabb lesz nemzetünk;
- sem az egyházban, sem a társadalomban a család elsődlegesen nem problémát jelent, hanem éppen a problémák megoldásának kulcsa; egyház és állam közös felelőssége, hogy tovább haladjon a családbaráttá formálódás útján.

2. A támaszra szoruló embert elsődlegesen a család hordozza, mégpedig olyan minőségben, ahogyan a társadalom arra nem képes. E segítség az állami gondoskodást messze felülmúlja. A családnak erről a szolgáltatásáról a társadalom mégsem vesz kellő módon tudomást, pedig a család szerepe nélkülözhetetlen különösen akkor, amikor a demográfiai válság megnehezíti a generációk közötti szolidaritás érvényre jutását.

Felhívjuk a politikai, társadalmi és egyházi élet felelőseit, hogy
- erkölcsileg és anyagilag ismerjék el a család e tevékenységét, hiszen a társadalom érdekében végez nehéz fizikai, lelki, szellemi tevékenységet;
- a szolidaritás és a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva álljanak bátorítóan a családok mellett, tegyék ezzel a családmozgalmakat, az egyházközségeket, családcsoportokat hitelessé.
- A magyar állam - összhangban az Európai Alapjogok Chartájának 33. fejezetében lefektetettekkel, amely szerint az európai államok elkötelezték magukat a család jogi, gazdasági és szociális védelmére - még inkább köteleződjék el a család jogi, gazdasági és szociális oltalmára.

3. A családra, a modern társadalom eme érzékeny intézményére erős nyomás nehezedik. Ezért sokan már nem is merik vállalni a házasságon alapuló családi életet, inkább a szingli életforma, vagy az élettársi viszony mellett döntenek.

A fiatalok házasság melletti döntését különösen három tényező nehezíti meg. Az egyik a feladatok egybeesése. A legnehezebb helyzetben a 25-35 éves korosztály van, hiszen egy időben kell a párválasztás, egzisztenciateremtés és az otthonteremtés embert próbáló feladatát megoldani. A feladatoknak e torlódása miatt épp a párválasztás és a gyermekvállalás lesz a vesztes.

A másik fontos tényezőt a családi élet anyagi keretei jelentik. Azok a házaspárok, amelyek gyermeket, sőt több gyermeket vállalnak jelentős anyagi hátrányba kerülnek a gyermektelenekkel szemben, holott termékenységükkel pótolhatatlan szolgálatot tesznek a társadalomnak.

Végül fontos, hogy rendelkezésre álljon az intézményeknek és szervezeteknek az a hálózata, amely a családot feladatai ellátásában segíti. Iskolákra, óvodákra, gyermekjóléti és egészségügyi intézetekre van szükség, olyan munkahelyekre, amelyek lehetővé teszik a munkavállalóknak gyermekeik ellátását. Fontosnak tatjuk, hogy
- egyházközségeink megfelelő szinten segítsék a házasságra készülőket és kísérjék a házasságban élőket;
- az életpályák megtervezésénél és kialakításánál lehessen biztosan számítani a család alanyi jogon való támogatására, a támogatás elvei pedig legyenek állandóak;
- különösen a munkaadók segítsék a családtagokat, hogy értékes időt ajándékozhassanak egymásnak, pl. részmunkaidő, vagy távmunka választásának lehetőségével;
- kerüljenek fejlesztésre a családi életet segítő gyermekjóléti intézmények (iskolák, óvodák, stb.), az ezekre fordított kiadások azonban nem csökkenthetik a családtámogatásra szánt összegeket;
- nevelési-oktatási intézményeinkben kapjon nagyobb hangsúlyt a családi és közösségi életre való nevelés.
- Az egész társadalom felelőssége megteremteni a házastársi kapcsolat kiteljesedésének, a gyermekek vállalásának és felnevelésének - mai társadalmunkban korántsem magától értetődően meglévő – feltételeit.

4. A családok nem csupán a humán reprodukciót szolgálják, hanem nevelési és képzési tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a jövő generációja emberi és munkavégző képességének kialakításához, ez pedig az egész társadalom teljesítőképességének, a hosszútávú gazdasági növekedésnek és a fejlődésnek záloga. A jövő prosperitásának legalapvetőbb garanciája a család.
- A szociális háló reformja, a gazdasági megszorítások nem érinthetik az élet, a házasság és a család javát. Minden olyan intézkedés, ami megrövidíti a családot, csak látszat lépés előre, valójában visszaveti a fejlődést, jövőnket semmisíti meg.
- Szorgalmazzuk a családi adózás bevezetését; az adórendszernek olyan átalakítását, amely honorálja a család gazdasági és szellemi teljesítményét az egész társadalom érdekében.
- Az egyházközségek és családcsoportjaik tudatosítsák a szülőkben alkalmasságukat és felelősségüket gyermekeik nevelésére.

5. A gyermek nélküli társadalomnak nincs jövője. Szomorú tény, hogy elöregedő nemzetté váltunk. Az annyiszor visszautasított élet veszélybe sodorja iskola- és nyugdíj-rendszerünket. Az élet szent a fogantatástól a halál pillanatáig. Az élők minden szelektálása Auschwitz és a Gulág továbbélése a 21. sz. társadalmában, és gyöngíti azt a párkapcsolatot is, amely nemzette az életet. A magyar fiatalok, amikor jövőjüket tervezik házasságban és a reprodukciót meghaladó számú gyermekáldásban gondolkoznak.
- Egész társadalmunk felelős azért, hogy ezt a tervüket meg tudják valósítani.
- Hívjuk az állam felelős vezetőit, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy megszilárduljon a család, ahol megszülethet az élet, és biztonságban élhet a gondozásra szoruló.
- A keresztény házasságban élők legyenek tanúi annak, hogy a sokak számára konzervatívnak tűnő házasságon alapuló családeszmény a jövő záloga.

6. Az Európai Unió által meghirdetett esélyegyenlőség évében felhívjuk a figyelmet arra, hogy a férfit és a nőt a Teremtő nem vetélytársnak, hanem együttműködő munkatársnak alkotta meg. Az egymástól különböző férfi és a nõ különbségüket, – mely a természet rendje szerinti örök adottság – nem tekinthetik a széthúzás okának. A férfi és a nő különbözőségéből fakad az élet, és együttmunkálkodásukon nyugszik a társadalom egysége.
- A különbségek kölcsönös tiszteletben tartásával új távlatok nyílnak a nő méltóságának, valamint társadalmi szerepének mélyebb megértése számára.
- Hívjuk az egyházközségeket olyan fórumok megalakítására, amelyek segítik a férfi és a női identitás elmélyítését, és ösztönzően hatnak a két nem együttmunkálkodására.
- Elutasítunk minden kísérletet, amely a férfi és a nő közötti különbség tagadásával, a diszkrimináció megszüntetésével való hamis érveléssel egyenlőnek tekinti azt, ami alapvetően különbözik.

Hívjuk a keresztény családokat és minden jószándékú embert, munkálkodjunk együtt a család értékeinek védelmében. Segítsük társadalmunkat, hogy felismerje a házasságon alapuló család értékét. Kívánjuk, hogy minden magyar család belső békében, örömben éljen és biztos reménnyel tekintsen a holnapra. Reményünkben Szent Erzsébet legyen erősítő példánk, akinek nehéz körülmények között is volt ereje, leleménye elhordozni a maga életét, és tudott érzékeny lenni mások öröme és szüksége iránt.

Sárospatak, 2007. június 30.

Bíró László püspök
az MKPK családreferense

 

Fotó: Magyar Kurír



(Forrás: MKPK Sajtóiroda)






Napi evangelium
Beteljesedett!
  Jn 19,12-42

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum