English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Katolikus iskolák Magyarországon
2007. szeptember 3., hétfő 11:05

Svetits IntézetAz egyháznak, a keresztény embernek természeténél fogva az a küldetése, hogy hirdesse az üdvösség örömhírét, tegyen tanúságot a megváltó szeretetről, reményt és távlatot adjon a keresőnek. A katolikus iskola része ennek az egyetemes küldetésnek, különösen a hitre, emberségre nevelés kötelességének vonalán.


Történelmünk ezer esztendejében gazdag hagyománya van a katolikus nevelésnek: királyokat, tudósokat, szenteket, hitükhöz hűséges, elkötelezett átlagembereket, társadalmi és közéleti feladatokra felkészült keresztényeket adott a nemzetnek. Mindig jelen volt, mint a kovász, a lámpás, a só – kevés, de nélkülözhetetlen.

Az államosítás előtti évek statisztikai adatai azt igazolják, hogy a közoktatás egészében a katolikus oktatási intézmények száma jelentős, de nem kiugró. Az állami, községi és más felekezeti intézmények mellett az óvodák 15 %-a, az általános iskolák 41 %-a, a polgári iskolák 24 %-a, a gimnáziumok 28 %-a, a szakképző intézetek 17 %-a, a tanító és óvónőképzők 56 %-a működött a katolikus egyház fenntartásában.

1950-től 90-ig, az egyházi iskolák államosításától azok újjáalapításáig 8 katolikus gimnázium működött 4 szerzetesrend – a bencések, a piaristák, a fenrencesek és az iskolanővérek – fenntartásában. Magam is átéltem ezeknek az iskoláknak szorongattatásait – diákként és szerzetestanárként is – de ezen keresztül az egész magyar oktatásügy válságát és megnyomorítását is.

„Valóságos mítosz fonódott a maroknyi katolikus iskola köré – írja Lukács László piarista a Vigilia 1994. évi 4. számában – a szabadság és emberség, a tudomány és tisztesség, a magyarság és kereszténység végvárai és szimbólumai voltak négy évtizeden át. A nyolc iskola jól vizsgázott, minden hibája ellenére. Vállalták a feszültségeket és szintézist teremtettek belőlük. Adták a papi és szerzetesi utánpótlás felét, s fölneveltek egy olyan keresztény értelmiségi réteget is, amely ma megjelenhetett a közéletben. Egyként neveltek tudásra és emberségre, hitre és egyházhűségre. Közvetítették a kultúrát a teljesség, a katolicitás jegyében, s nem érték be az Evangélium hirdetésével, hanem próbálták belégyökereztetni tanítványaik életébe.”

Az 1990. évi IV. törvény megszületését követően megkezdődött a katolikus intézményhálózat újbóli kiépülése. Napjainkban a Magyar Köztársaságban működő összes óvoda mintegy 1,2 %-a, az általános iskolák 2,6 %-a, a kollégiumok 10,8 %-a, a középiskolák (gimnázium, szakképzés) 8,5 %-a katolikus.

Az intézméyek száma 2006-ban: 191 önálló intézmény és intézményi központ, az intézményi központokban működő tagintézményekkel együtt 323 intézmény.

Az intézmények újraindítása kapcsán nemcsak számbeli növekedésük követhető nyomon, hanem az is, hogyan bővült az intézménytípusok köre. A gimnáziumok kínálatának továbbfejlesztése mellett – újabb 4, illetve 6 és 8 évfolyamos középiskolákat is indítottak – elkezdődött a “lefelé építkezés”, az óvodák és alapfokú oktatási intézmények alapítása, vagyis a közoktatás 12-13 évfolyamát átfogó katolikus oktatási rendszer létrehozása.

A katolikus intézmények száma 2006-ban: 65 óvoda, 100 általános iskola, 56 gimnázium, 19 szakközépiskola, 15 szakképző intézmény, 54 diákotthon, napköziotthon, 14 alapfokú művészetoktatási intézmény. 8 intézményben folyik nemzetiségi oktatás, 3 intézményben kéttannyelvű oktatás, 6 iskolában végzik a katolikus felsőoktatás végzős hallgatói tanítási gyakorlatukat, 9 intézményben speciális képzést folytatnak: hátrányos helyzetű és enyhe értelmi fogyatékos tanulók szakképzését, cigány kisebbség integrált oktatását, autista, vak és halmozottan fogyatékos gyermekek általános iskolai oktatását-nevelését, kollégiumi elhelyezését.

A Magyar Katolikus Egyházon belül az új intézményeket működtető fenntartók köre is bővült az elmúlt évtizedben. Az 1991. évtől kezdve az egyházmegyék, és a korábbi négy szerzetesrend mellett újabb 21 szerzetesi közösség, valamint az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola és a Magyar Kolping Szövetség is bekapcsolódott az oktató-nevelő munkába mint iskolafenntartó.

Ma az ország 93 településén oktatnak és nevelnek katolikus közoktatási intéz-ményben. Budapest 17 kerületének önkormányzatával, valamint 92 helyi önkormányzattal állnak kapcsolatban a fenntartók és az intézmények. A teljes magyar közoktatásban a katolikus intézmények aránya mintegy 4 %.

Tanulóink létszáma 2006-ban 52 000 fő. Az óvodások és iskolai tanulók létszámának intézménytípusonkénti megoszlását a kördiagram szemlélteti: az általános iskolások száma a legnagyobb, az összes tanuló 49 %-a, gimnáziumban tanul 28 %, szakképzésben 3 %, óvodában 7 %, diákotthonainkban lakik az összlétszám 9 %-a.

Az intézményeinkben dolgozó pedagógusok száma 5277 fő, köztük 212 szerzetesnő és férfi szerzetes.

A katolikus oktatási rendszer kiépülését és fejlődését elsősorban három feltétel megvalósuása segítette: a tárgyi feltételek megteremtése, az ingatlanok visszaadása, kárpótlása, a működés finanaszírozásának törvényi megalapozása és a szakmai háttér biztosítása.

Az óvoda és iskolaépületek visszaigénylése, illetve azok pénzbeli kárpótlásának ütemezése megtörtént és megvalósítása megkezdődött, amely elengedhetetlen feltétele volt az oktató-nevelő munka megindulásának.

Sajnos a fenntartók sokhelyütt csak a beköltözés napján szembesültek azzal, mivé lettek az államosítáts negyven éve alatt egykor virágzó intézményeik, amelyeket a pedagógiai munkának megfelelő berendezéssel és felszereléssel vettek el, a visszakapott vagy átvett épületek viszont igen rossz műszaki állapotban, többnyire minden felszerelésüktől – gyakran az épület természetes tartozékaitól is – megfosztva jutottak ismét birtokukba. Mindez jelentős anyagi áldozatokat követelt a fenntartóktól és nehezítette az intézmények elindulását, megerősödését.

A működtetés finanszírozásában az alap- és kiegészítő normatív támogatás folyósításának törvényi rendezése megteremtette az óvodák és iskolák viszonylag kiegyensúlyozott működésének feltételét. A normatív finanszírozás folyósítása alapján valamennyi intézményünk – az elmúlt évek megszorító intézkedéseinek bevezetéséig – az önkormányzati fenntartású óvodákkal, iskolákkal azonos illetménynövekedést tudott biztosítani pedagógusai és egyéb alkalmazottai részére, ami biztonságot jelent az ott dolgozók számára.

A szakmai-pedagógiai támogatást a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézetet nyújtja. Az oktatási tárca és a katolikus egyház által megkötött közoktatási megállapodás az intézetet az önkormányzati fenntartásban működő pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekkel egyenrangúnak ismerte el, és ezzel lehetőség nyílt egy országos és egységes szakmai alapokon működő katolikus oktatási-nevelési rendszer kiépítésére.

Mit ad a katolikus oktatási rendszer a magyar közoktatásnak? 10-15 év távlatából aligha lehet reálisan felbecsülni. Mindenesetre jelen van a magyar közoktatásban, és tanúságot tesz a 2000 éves keresztény értékrendről.

Külső és belső példát mutat. A gondozott, virágos óvoda- és iskolaudvarok, a patyolattiszta tantermek valamiféle belső tartalom kifejezői. A nehézségek és küzdelmek ellenére rövid idő alatt a katolikus közoktatás számokban kifejezhető eredményeket is fel tud mutatni. Ezt az országos statisztikai adatok igazolják. Álljon itt néhány kiemelt példa: a sikeres egyetemi, főiskolai felvételi arányok alapján felállított sorrendben az 56 katolikus gimnáziumból 13 szerepel az első 100 iskola között, a hozzáadott pedagógiai érték alapán felállított sorrendben az első helyen és az első 10 intézmény között még másik négy katolikus iskola áll. Ez igen szembetűnő eredmény az iskolák arányához viszonyítva.

A szülők igen hálásak a katolikus intézményeknek, amelyekben a pedagógusok nem mondanak le a nehezen kezelhető, magatartási vagy pszichés zavarokkal küzdő, több kudarcot, bukást megélt gyerekekről, hanem személyes törődéssel, egyéni foglalkozásokon, felzárkóztató és fejlesztő pedagógiai-nevelési módszerek alkalmazásával segítik őket a teljes emberi élet kialakításában.

A jövő mutatja meg, mekkora érték a magyar társadalom számára, hogy a katolikus intézményekben igyekeznek az evangéliumi elveket nevelési eszménnyé tenni, a gyermekek gondolkodását, akaratát és cselekvéseit az Evangélium mércéjéhez, Krisztushoz mint példaképhez igazítani. A diákokat nemcsak értelmük gyakorlására, fejlesztésére késztetik, nemcsak az összefüggések tisztázására, az igazság fölfedezésére ösztönzik, hanem egyéniségük, személyiségük kibontatkoztatására. A tudomány, a műveltség, az emberi munka, az élet föltétlen tiszteletére nevelik a gyermekeket. A katolikus iskola közösséget hoz létre tagjai között, hiszen nevelők és neveltek egyaránt Isten gyermekei, és mindnyájan Isten országának építésén fáradoznak. Tiszta arcú, csillogó szemű gyermekek és fiatalok ezrei viszik magukkal iskolájukból a kötlelességteljesítés, a becsületes munkával elért eredmények mindennapi gyakorlatát, az összetartozás, az egymást segítő szeretet lelkületét. Bízhatunk abban, hogy katolikus intézményeink lassan a keresztény szellemiség igazi, környezetükre és az egész nemzetre kisugárzó központokká fejlődnek.

 
Bajzák Erzsébet M. Eszter SSND, a KPSZTI vezetőjének tanulmánya

 

Forrás: Magyar Kurír 








Napi evangelium
Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.
  Jn 13,1-15

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum