A Katolikus Egyház 2003. évi gazdálkodása 2004. szeptember 17., péntek 09:23
Köztudott, hogy az egyház által ellátott állami feladatokat a költségvetés az állami és a civil szférához hasonlóan normatív támogatásban részesíti. A közszolgálati tevékenység állami támogatása a Katolikus Egyház által ellátott közszolgálati feladat bővülése, valamint a tevékenységre jutó normatíva emelkedése miatt nőtt. Közszolgálati intézményeink állami finanszírozása – ennek megfelelően azok finanszírozási gondjai is – azonosak az önkormányzati intézményekével.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia köszönetét fejezi ki mindenkinek, aki bármilyen módon – imával, munkával, adománnyal, illetve személyi jövedelemadója 1%-ával – támogatta a Magyar Katolikus Egyház tevékenységét. A jótevőkért 2004. december 8-án az ország minden templomában szentmisében megemlékezünk.
Az APEH hivatalosan értesítette a Magyar Katolikus Egyházat arról, hogy az idén a személyi jövedelemadó 1%-ából 2 milliárd 178 millió Ft-ot ajánlottak fel a Katolikus Egyház részére, ami 16,94 %-kal, 316 millió Ft-tal magasabb az előző évi összegnél. Köztudott, hogy ezt az összeget majd csak 2005. januárjában folyósítja a költségvetés. Az összeg növekedése mellett a felajánlók száma szerény mértékben 7.738 fővel nőtt. A felajánlók számának a növekedése azért érdemel különös figyelmet, mert 2003-ban a ténylegesen adót fizetők száma - az adókedvezmények igénybevétele miatt – igen nagy mértékben, 666 ezer fővel csökkent. (1,1 millió fő a kedvezmények igénybevétele miatt ténylegesen nem fizetett adót, az összes adófizető száma 3.707 ezerről 3.041 ezerre csökkent.) A felajánlott összeg és a felajánlók számának növekedése az adózó állampolgárok egyház iránti elkötelezettségét és az adózó állampolgárok adóköteles jövedelmének emelkedését is mutatja. Amennyiben azok is rendelkezhettek volna, akiknek tényleges adófizetési kötelezettségük nincs, a felajánlók évek óta növekvő száma és aránya alapján további 151 ezer fővel nőhetett volna a Katolikus Egyház támogatóinak száma. Az elmúlt évi 666 ezer fős csökkenés önmagában 85-90 ezer támogató kiesését jelenti, akik helyett feltehetően új támogatók léptek be.
A Katolikus Egyháznak 2004-ben a személyi jövedelemadó 1%-ából 7,3 milliárd Ft, emellett 3,2 milliárd Ft járadék, 2,4 milliárd Ft hitoktatási támogatás, 0,4 milliárd Ft gyűjteményi támogatás, 1 milliárd Ft kistelepülési támogatás, 0,6 milliárd Ft beruházási támogatás áll rendelkezésére a saját bevételeken és a közszolgálati tevékenység állami támogatásán felül. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának vállalkozási tevékenységből származó bevétele nincs.
A Magyar Katolikus Egyház 2003. évi gazdasági adatai
adatok ezer forintban
Megnevezés |
Hitélet |
Oktatás |
Kultúra |
Szociális ellátás |
Egészségügy |
Összesen |
|
(a) |
(b) |
( c ) |
(d) |
(e) |
(a+…+e) |
1. |
Összes bevétel |
27.500.809 |
33.903.264 |
636.532 |
6.599.298 |
334.870 |
68.974.773 |
2. |
Ebből:
- normatív állami
hozzájárulás
|
0 |
26.477.569 |
0 |
3.306.404 |
0 |
29.783.973 |
3. |
- nem normatív
állami hozzájárulás
|
13.076.191 |
1.394.357 |
443.487 |
840.522 |
324.212 |
16.078.769 |
4. |
- önkormányzati
hozzájárulás
|
340.373 |
354.933 |
2.299 |
60.082 |
0 |
757.687 |
5. |
Összes kiadás |
23.386.522 |
33.046.017 |
600.723 |
6.505.299 |
330.151 |
63.868.712 |
6. |
Ebből:
beruházás, felújítás
|
7.899.733 |
3.068.478 |
55.268 |
1.287.908 |
23.083 |
12.334.470 |
1) 2. sor. A normatív támogatás az intézményekben ellátottak után kapott normatíva és kiegészítő normatíva összegét és a felsőoktatás állami támogatását jelenti.
2) 3. sor. A nem normatív állami támogatás összege tartalmazza a hitoktatásra, ingatlan-felújításokra, közgyűjtemények támogatására adott költségvetési összegeket, valamint a járadékot és a személyi jövedelemadó 1 %-át.
3) 4. sor. Önkormányzati hozzájárulás: az ingatlan-felújításokhoz, egyes intézmények működtetéséhez, az önkormányzatok helyett ellátott szociális tevékenységhez (pl.: diákétkeztetés) adott támogatás.
4) Az összes bevétel és a táblázatban kiemelt állami támogatások különbözete adja a saját bevételt, ami az ellátottak térítéseiből, belföldi és külföldi adományokból, önkéntes egyházfenntartói járulékból és egyéb, a működésből származó bevételből tevődik össze.
5) 5. sor. Az összes kiadást tartalmazza. Az összesítésben nem szerepelnek azok a költségek, amelyek kifizetése áthúzódott a következő évre (pl. ingatlan-felújítások, stb.)
6) Az utolsó sor arról ad tájékoztatást, hogy az összes kiadáson belül mennyit fordított a Magyar Katolikus Egyház 2003-ban ingatlan-beruházásra és felújításra és az az egyes területek között hogyan oszlik meg.
Közszolgálati egyházi intézmények száma főtevékenység szerint (2003)
Főtevékenység |
Intézmények száma, létszám |
(a) |
(b) |
1. |
Oktatás, nevelés |
Közoktatás: 311 intézmény, 60,5 ezer fő |
Felsőoktatás: 12 intézmény, 12 ezer fő |
Önálló felsőokt. kollégium: 26 intézmény, 1635 fő |
2. |
Kultúra |
46 intézmény |
3. |
Szociális ellátás |
72 intézmény, 4,5 ezer fő |
4. |
Egészségügy |
2 intézmény, 80 kórházi ágy |
5. |
Hittanoktatásban résztvevő 18 év alattiak |
364 ezer fő |
(Forrás: MKPK Sajtóiroda)
|