A püspöki székvárosban az ősi ferences templom választotta patrónájának a Szent Ferenc habitusát magára öltő és életszemléletét hirdető Árpád-házi sarjat. A gótikus templom és zárda előtti teret a szombathelyi önkormányzat döntése értelmében májustól Szent Erzsébet térnek nevezik. A barokk kapu fölötti fülkében szép barokk Erzsébet-szobrocska fogadja a templomba érkezőket, a szentélyében az egyik XIV. századi freskótöredék is valószínűleg őt ábrázolja. A Molnár C. Pál által 1955-ben festette oltárkép Szent Erzsébet hálaénekét örökíti meg ferences barátok körében. A hajó egyik nyolcvanas években készült festett üvegablakán pedig igen kifejező jelenetet láthatunk. Teréz anya egy leprás beteg ágya mellett térdel és mossa a sebeket, miközben a háttérben Erzsébet áldó keze érinti a nővér fejét. A messzeségben Wartburg várának körvonalai és a felirat: „Amit egynek, a legkisebbnek tesztek, azt nekem teszitek”.

A másik igen régi Erzsébet-temploma az egyházmegyének Körmenden található. A hatalmas főoltárképen kívül több relief is szentünk életének jeleneteit örökíti meg a mennyezeten. Gyürky László korábbi plébános tájékoztatása szerint a helyi önkormányzat itt is tervez közterületet elnevezni a karitász szentjéről.

Egyszerűbb falusi Erzsébet-templomok a Vasvár közelében lévő győrvári, valamint az Őrségben a felsőmaráci és a rátóti. Legtöbb ábrázolással a felsőmaráciban találkozunk. Itt szinte képregényszerűen mesélik el a nagy méretű falfestmények a szent áldozatos életét. Az idei jubileumi esztendőre pedig elkészült az Erzsébetet ábrázoló üvegablakuk is. A rátóti templom pedig arról nevezetes, hogy az egyházmegye legfiatalabb Erzsébet-temploma, 1991-ben emelték közadakozásból. Az Őrség fővárosában, Szentgotthárdon az eddigi Erzsébet utcát „Szent” előtaggal bővítette az önkormányzat a 800. évforduló alkalmából.

A kőszegi egykori szegényház alacsonyablakos épületében ma szükséglakások vannak. Az épület közepéből karcsú, magas torony nő ki, ez alatt található az egykori Erzsébet-kápolna helyisége, romosan, kifosztottan. A városképi szempontból komoly értéket képviselő épületen jelenleg még egy emléktábla sincs, pedig megérdemelné.

A vasi részek után megérkezve Zalába a megyeszékhelyhez tartozó szőlődombok között találjuk a Szenterzsébethegy nevű, festői fekvésű településrészt, melynek kicsiny Erzsébet-templomát a zalaegerszegi ferencesek látják el. Itt is biblia pauperum-szerűen freskósorozat tanítja az áldozatos életút állomásait, az oltárkép pedig egy nagyon derűs, rózsaillatú Erzsébetet ábrázol. A templom körüli temetőben kapálgató asszonytól tudom, hogy az eredeti oltárképüket néhány éve ellopták, és a helyette készült első alkotást a hívek túlságosan szomorúnak találták, nem tetszett nekik. „Erzsébet nem ilyen” – mondogatták, mígnem elkészült a jelenlegi mosolygós, sokrózsás Erzsébet-kép, amelyet már a magukénak éreznek.

Nyomtatóbarát változat