|
|
|
II. János Pál pápa búcsúbeszéde a Ferihegyi repülőtéren
1991. augusztus 20., délután
első magyarországi látogatás, 1991. augusztus 16-20.
1. Elnök Úr, Eminenciás és Excellenciás Urak, Kedves Testvérek!
Magyarországi lelkipásztori látogatásom ideje alatt a Jézus
Krisztustól kapott küldetésemnek akartam eleget tenni: a magyar
egyházat és az egész magyar népet akartam megerősíteni abban a
törekvésben, hogy keresse az életet, és egyre gazdagabban és
bőségesebben meg is találja azt. (Vö. Jn 10,10)
Magyarországi látogatásom alatt módomban állt megcsodálni hazátokban
az emberi és a keresztény élet néhány értékét. Megcsodálhattam
történelmi hagyományaitok gazdagságát itt Európa szívében. Szerettem
volna meglátogatni mindazokat a helyeket, ahol magyarok élnek
országotok határain belül és kívül. Szerettem volna személyesen
találkozni minden magyarral, hogy mindegyiknek elvigyem Krisztus
üzenetét, aki a mi életünk, és aki azért jött, hogy életet adjon
nekünk, egyre bőségesebb életet.
Minden élet szenvedésben és fájdalomban születik. Ennek ellenére
minden élet Isten ajándéka. Azért jöttem Magyarországra, hogy
veletek együtt hálát adjak Istennek azért a lehetőségért, melyet Ő
ajándékozott nektek, hogy új életet kezdjetek, a lehetőségért, hogy
igazságosságon és szabadságon alapuló új társadalmat teremthettek.
2. Két alapvető szempontot soha nem szabad elfelejtenünk, amikor a
társadalom új életének megteremtésén fáradozunk.
Az első: senki sem önmaga miatt kapta az életet; az élet közös
örökség és közös kötelezettség; arra vagyunk hivatva, hogy új
társadalmat építsünk, új, emberséges rendet kell teremtsünk ebben az
országban, Európában és a világban. Csak így örvendhetünk hitelesebb
és boldogabb, emberibb és keresztényibb életnek a következő
évezredben.
A másik szempont: bár életünkhöz szükségünk van anyagi javakra, az
emberi boldogságot nem lehet merőben anyagi jólétre építeni. Igaz,
hogy azon kell fáradoznotok, hogy legyőzzétek a súlyos gazdasági
nehézségeket és szociális problémákat. Az igazságosság segíthet
titeket, hogy igazságosan osszátok szét az anyagi javakat, de a
boldog és igazán emberi társadalmat nem lehet megteremteni irgalom,
szeretet és megbocsátás nélkül. Arra törekedtek, hogy új,
demokratikus társadalmat hozzatok létre, amely jogon és igazságon
alapszik. Én hozzáteszem: nem tudjátok felépíteni ezt a világot, ha
nem vagytok készek arra, hogy megvalósítsátok az irgalmasság és a
szeretet értékeit.
3. Ma ünnepeltük Szent Istvánt, az első magyar királyt és szentet,
aki életében össze tudta kapcsolni az igazságosságot és
irgalmasságot, az emberi és az isteni életet, a törvényt és a
szeretetet. Követnünk kell példáját, amelyet örökségül hagyott ránk,
tanúságot kell tennünk az igazságosságról és az irgalmasságról, a
törvényről és a szeretetről, hogy békében és egyetértésben új
Magyarországot és új Európát építsünk.
4. A legmélyebb hálával szeretnék köszönetét mondani mindazoknak,
akik fogadtak engem ebben az országban. Elsősorban Önnek szeretnék
köszönetét mondani, Elnök Úr, és az összes állami hatóságoknak,
továbbá minden magyarnak. Magyarország mindig híres volt nagylelkű
vendégszeretetéről. Az első zarándokházat éppen Szent István
építtette. Én is zarándokként jöttem erre a földre, és köszönetét
mondok a vendégszeretetért. Örömmel tapasztaltam, milyen jó az
együttműködés az állami és az egyházi hatóságok között, amely
lehetővé tette látogatásomat.
Sürgető felhívással fordulok hozzátok: az állam és az egyház
egyesítse erőit a közjó szolgálatában, hogy megvédje és előmozdítsa
az emberi jogokat és az alapvető értékeket, amelyek nélkül egyetlen
társadalom sem élhet. Neveljetek olyan fiatalokat, akik képesek
felelősen élni szabadságukkal abban a tudatban, hogy számot kell
adniuk tetteikről testvéreik és Isten előtt.
5. Különlegesen is szeretnék köszönetét mondani Önnek, Bíboros Úr,
az összes magyar püspöknek, a papoknak, a szerzeteseknek és a magyar
egyház minden világi hívőjének. Köszönet őszinte szeretetetekért és
a testvéri vendéglátásért. Magammal viszem Rómába hitetek
emlékezetét, amelyet megosztottam veletek a Krisztus által nekünk
ajándékozott reményben és szeretetben.
Teljes szívemből kívánom az egész magyar nemzetnek és minden
magyarnak a jólétet, a békességet és az igazságosságot, és ehhez
kérem Isten segítségét és áldását.
|
|
|
| |
Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van!
Lk 1,26-38
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
|
|
Nyomtatóbarát változat
