|
Pásztorlevél az egyházmegyék területének átrendezéséről Magyar Katolikus Püspöki Kar
Budapest, 1993. június 1.
Kedves Paptestvérek, Kedves Hívek!
II. János Pál pápa 1993. május 30-án kelt Hungarorum Gens kezdetű
Apostoli Konstitúciójával a magyar katolikus egyház szervezeti
átalakításáról intézkedett. A Püspöki Kar szükségesnek tartja, hogy
a szervezeti átalakításról, annak indokairól és időszerűségéről a
híveknek tájékoztatást adjon
A magyar katolikus egyház szervezetét Szent István király, az ország
akkori területén, tíz egyházmegye alapításával állította fel. Ez a
beosztás az idők folyamán többször megváltozott. Új egyházmegyék
jöttek létre, többek között Szent László, Mária Terézia, I. Ferenc
királyok idejében.
Magyarország területében és népességi eloszlásában nagy változások
történtek, amelyek lelkipásztori szempontból az egyházi szervezet
átalakítását is megkívánták volna. A módosításokkal már előzőleg is
többen foglalkoztak A második világháború után Mindszenty József
bíboros konkrét javaslatot terjesztett fel az Apostoli Szentszékhez
három új egyházmegye megalapítására. Az elmúlt időszak azonban nem
tette lehetővé a rendezést. Tehát régóta sürgető kérdés megoldása
indította az Apostoli Szentszéket arra, hogy a magyarországi
egyházmegyék határai a II. Vatikáni Zsinat előírásainak és a
lelkipásztori szempontoknak jobban megfeleljenek.
A rendezés lényeges szempontjai a következők voltak: a történelmi
hagyományok megmaradjanak; Budapest egy egyházmegye keretéhez
tartozzék; a túl nagy területű egyházmegyék megosztásával könnyebbé
váljék a püspökök, a papok és a hívek közti személyes kapcsolat; a
kívánatos módosítások egyszerre történjenek meg; végül az
egyházmegyék kettős elnevezésével a történelmi hagyomány, ill. a
jelentős városok kiemelést nyerjenek. (Ez az elnevezési mód nem csak
a katolikus egyházban, hanem a polgári életben is szokásos.)
Az Apostoli Szentszék határozata a Szombathelyi és a Hajdúdorogi
egyházmegye kivételével minden egyházmegyét többé-kevésbé érint.
Ezen kívül két új püspökség alapítása történt debreceni és kaposvári
székhellyel. Veszprém pedig, mint Boldog Gizellának és a
királynőknek a városa, ősi történelmi hagyományának az
elismeréseként érseki rangot kapott.
A magyar katolikus egyház szervezeti felépítése ennek megfelelően a
következőképpen alakul:
l. Esztergom-Budapesti Érsekség. (Európa fővárosai közül eddig csak
Budapest nem szerepelt az, egyházmegyei elnevezésben, ezért lett az
érsekség kettős nevű.) Székesegyháza az esztergomi bazilika,
társszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika. Az érseki
tartományhoz tartoznak a Győri, a Székesfehérvári és a Hajdúdorogi
görög katolikus egyházmegyék.
II. Kalocsa-Kecskeméti Érsekség. (Az új elnevezés Kecskemét város
rangját hangsúlyozza) Székesegyháza a kalocsai székesegyház,
társszékesegyháza a kecskeméti főplébánia temploma. Az érseki
tartományhoz tartoznak a Szeged-Csanádi és a Pécsi egyházmegyék.
III. Egri Érsekség. Az érseki tartományhoz tartozik a Váci és az új
alapítású Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye. (A kettős név
Nyíregyháza város rangjának a kiemelése.)
IV. Veszprémi Érsekség. Az érseki tartományhoz tartozik a
Szombathelyi és az újonnan alapított Kaposvári egyházmegye.
V. A Szentszéknek közvetlenül alárendelt Pannonhalmi Területi
Apátság néhány plébánia kivételével változatlan marad.
Az új Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye székesegyháza a debreceni
Szent Anna-templom, társszékesegyháza pedig a nyíregyházi Magyarok
Nagyasszonya-templom. Első megyéspüspökévé a Szentatya Bosák
Nándort, az Egri Papnevelő Intézet rektorát nevezte ki.
Püspökszentelése és hivatalos beiktatása 1993. június 15-én du. 5
órakor lesz a debreceni Szent Anna székesegyházban.
A Kaposvári Egyházmegye székesegyháza a kaposvári Nagyboldogasszony
templom lett. Első megyéspüspökévé a Szentatya Balás Béla veszprémi
segédpüspököt nevezte ki. Hivatalos beiktatása 1993. június 16-án
du. 5 órakor lesz a kaposvári Nagyboldogasszony székesegyházban.
(Figyelem: az alábbi bekezdés a plébánia helyzetének megfelelően
behelyettesítendő!)
Az egyházmegyei határok rendezésével a mi plébániánk
(A. változat:) a .............................................
érsekséghez/püspökséghez tartozik továbbra is.
(B. változat:) a .............................................
érsekséghez/püspökséghez kerül,
amelynek főpásztora .............................................
érsek/megyéspüspök.
Bizonyára többen lesznek papok és hívek között olyanok, akiket a
változás érzelmileg érint, egyénileg másfajta megoldást jobbnak
tartanának. Ésszerű meggondolás azonban megkívánja, hogy a mai
körülményeket, sőt a jövő alakulását tekintve módosuljanak az
egyházmegyei határok. A most történt változások régóta meglévő
problémákat oldanak meg: a történelmi hagyományok megőrzése mellett
szolgálják a területi egységek jobb kialakítását, a püspökök, a
papok és a hívek közötti jobb személyes kapcsolat lehetőségét, ezzel
együtt a lelkipásztori feladatok hatékonyabb ellátását.
A módosítást a Szentatya kezdeményezte a világegyházban meglévő
gyakorlat szerint és a magyarországi lelkipásztori látogatása során
szerzett tapasztalatai alapján. Kérjük, hogy a mostani változásokat
a papok és a hívek Szent Péter apostol utóda iránti tisztelettel és
a magyar egyház jövőjéért érzett felelősséggel fogadják. így Isten
áldása fogja kísérni törekvéseinket a hitélet megújítására
Budapest, 1993. június 1.
A Magyar Katolikus Püspöki Kar
|
|
|
Jézus mondja: Az én juhaim hallgatnak szavamra. Jn 10,22-30
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
|
|