English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Csaladjaink.hu
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Virtuális Plébánia
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben


Üzenet a 17. ifjúsági világnap megnyitására

II. János Pál pápa
Torontó, 2002. július 25.


Kedves Fiatalok!

1. Amit az imént hallottunk, az a kereszténység Magna Chartája: a Nyolc boldogság. Lélekben újra láttuk az egykori jelenetet. Sokaság veszi körül Jézust a hegyen: férfiak és nők, fiúk és leányok, egészségesek és betegek, akik nemcsak Galileából, hanem Jeruzsálemből, Júdeából, a Tízváros városaiból, Tiruszból és Szidonból is jöttek. Valamennyien várnak egy bátorító szót, egy reményt keltő gesztust.

Ma este mi is azért jöttünk össze, hogy hallgassuk az Urat. Megindultan nézek végig rajtatok: Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Közép- és Dél-Amerika, Afrika, Ázsia, Óceánia különböző vidékeiről jöttetek. Hallottam ünnepi köszöntőtöket, örömkiáltásaitokat, énekeiteket és felfogtam a szívetekben lüktető hatalmas várakozást: boldogok akartok lenni!

Kedves fiatalok, sok nagyon csábító ajánlat szól hozzátok mindenfelől: sokan beszélnek nektek arról az örömről, amit pénzzel, sikerrel, hatalommal lehet megszerezni. S mindenekelőtt arról az örömről beszélnek, ami az érzékek felszínes és látszólagos öröme.

2. Kedves Barátaim, a ti ifjúi boldogságvágyatokra az öreg pápa – aki meggörnyedt az évek súlya alatt, de a szívében fiatal – olyan szóval válaszol, ami nem az ő találmánya, hanem egy immár 2000 éve visszhangzó szó. Az imént hallottuk: „Boldogok...” Jézus tanításának kulcsszava az öröm meghirdetése: „Boldogok...”.

Az ember boldogságra van teremtve. Vágyatok a boldogság után tehát törvényszerű. És e vágyatokra Krisztusnak megvan a válasza. De arra kér titeket, hogy bízzatok benne. Az igaz öröm ugyanis olyan vívmány, amit csak hosszadalmas és nehéz küzdelemmel lehet megszerezni. Krisztusnál ott van a győzelem titka.

Ismeritek az előzményeket, amiket a Teremtés könyve beszél el: Isten megteremtette a férfit és a nőt paradicsomi körülmények közé, Édenben, mert boldoggá akarta tenni őket. A bűn azonban sajnos keresztezte eredeti elgondolásait. De Isten nem hagyta annyiban a dolgot. Elküldte Fiát a Földre, hogy visszaadja az embernek egy még szebb mennyország reményét. Isten emberré lett – az egyházatyák fogalmazták így hogy az ember Istenné lehessen: ez az a korszakalkotó fordulat, amit a Megtestesülés hozott az emberi történelembe.

3. Hol zajlik a küzdelem? A választ maga Krisztus adja. „Istennel való egyenlőségét – írja Szent Pál – nem zsákmánynak tekintette, amihez feltétlenül ragaszkodnia kell, hanem ... a szolga alakját fölvéve ... megalázta magát, és engedelmes lett mindhalálig” (Fil 2,6-8.). Halálig tartó küzdelmet vívott. De Krisztus nem önmagáért, hanem értünk harcolt. Ebből a halálból élet fakadt. Az ő sírja ott, a Kálvárián az igazi boldogság felé úton lévő új emberiség bölcsője lett. A boldogságok mint útjelző táblák mutatják a helyes irányt. Fölfelé kapaszkodó az út, de maga Krisztus elsőként végigjárta. S a maga részéről kész arra, hogy mindegyikteknek társa legyen ezen az úton. Egy napon így szólt: „Aki engem követ, nem jár sötétségben” (Jn 8,12). És más alkalommal hozzátette: „Ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és a ti örömötök teljes legyen” (Jn 15,11).

Krisztussal együtt járva az utat meg lehet szerezni az örömet, azt az igazit! Pontosan ezért ismételte meg ma is felétek az öröm hirdetését: „Boldogok..

Amikor idehozzátok az ő dicsőséges keresztjét, azt a keresztet, amely a fiatalokkal együtt bejárta az egész világot, engedjétek szívetek csöndjében visszhangzani ezt a vigasztaló és hívó szót: „Boldogok...”.

(Ekkor körmenetben hozták a jubileumi Keresztet, amit a Szentatya 2 éve Rómában adott át a fiataloknak.)

4. Összegyűlve az Úr keresztje köré tekintsünk föl Rá: Jézus nemcsak meghirdette a boldogságokat, hanem meg is élte. Ha az evangéliumokat olvasva végigtekintünk az ő életén, elcsodálkozunk rajta: a szegények között a legszegényebb, az emberek között a legszelídebb, a legtisztább szívű, a legirgalmasabb éppen ő, Jézus. A nyolc boldogság portré, az Ő arcának a képe!

Ugyanakkor a boldogságok a keresztény embert is ábrázolják: Jézus tanítványának az arcképét, az embernek a fényképét, aki befogadta Isten országát és életét hozzá akarja igazítani az Evangélium igényeihez. Jézus ehhez az emberhez fordul és „boldog”-nak mondja őt.

A boldogságok által ígért öröm Jézus öröme: az az öröm, amit ő az Atya iránti engedelmességben és abban keresett, hogy önmagát odaajándékozza testvéreinek.

5. Kanadai, amerikai, és bárhonnan jött fiatalok! Jézusra tekintve megtanulhatjátok, mit jelent lélekben szegénynek, alázatosnak, irgalmasnak lenni; mit jelent keresni az igazságot, tisztaszívűnek lenni, békességet szerezni.

Reá figyelve meg tudjátok találni a megbocsátás és a kiengesztelődés útját a világban, amely gyakran esik az erőszak és a terror áldozatává. Az elmúlt évben drámai módon láthattuk az emberi gonoszság arcát. Láttuk, mi történik, ha elhatalmasodik a gyűlölet, a bűn és a halál. De most Jézus szavai visszhangzanak közöttünk. Az ő szava élet, reménység, megbocsátás; az igazságosság és a béke szava. Halljuk meg!

6. Kedves Barátaim! Az Egyház bizalommal tekint ma rátok, és várja, hogy a boldogságok népévé váljatok. Boldogok vagytok, ha Jézushoz hasonlóan lélekben szegények, jók és irgalmas szívűek lesztek; ha tisztaszívűek, békességszerzők lesztek, szeretitek és szolgáljátok a szegényeket. Boldogok vagytok!

Egyedül Jézus az igazi Mester, egyedül Jézus képvisel egy olyan üzenetet, amely nem csal meg, hanem megfelel az emberi szív legmélyebb vágyainak, mert egyedül ő tudja, „mi lakik az emberben” (Jn 2,25). Ő hív most benneteket, hogy a föld sója és a világ világossága legyetek, a jóságot válasszátok, igazságban éljetek, a szeretet és a béke eszközeivé váljatok. Az ő meghívása mindig megkívánja a választást a jó és a rossz, a világosság és a sötétség, az élet és a halál között. Ez a meghívás hangzik felétek, akik itt vagytok velem az Ontario-tó partján.

7. Mit is rejt magában ez a meghívás, amit követni akartok? Jézusban hinni azt jelenti, hogy elfogadjuk, amit mond, akkor is, ha ellentmond annak, amit mások mondanak. A bűnre csábító kísértéseknek való ellenállást jelent, bármilyen vonzóak is, és az evangéliumi erények sokat követelő útján járást jelent.

Fiatalok, akik hallgattok engem, erős és áldozatkész szívvel válaszoljatok az Úrnak! Ő számít rátok! Ne feledjétek: Krisztusnak szüksége van rátok, hogy üdvözítő tervét megvalósíthassa! Krisztusnak szüksége van ifjúságotokra és lelkesedéstekre, hogy az új évezred is meghallhassa az ő örömhírét. Válaszoljatok meghívására azzal, hogy életeteket felebarátaitokban az ő szolgálatába állítjátok! Bízzatok Krisztusban, mert ő bízik bennetek!

8. Urunk, Jézus Krisztus, mondd el újra boldogságaidat e fiatalok előtt, akik eljöttek Torontóba az Ifjúság Világnapjára. Szeretettel tekintsd és hallgasd meg e fiatal szíveket, melyek készek kockára tenni a jövőjüket Teérted. Te hívtad meg őket, hogy „a föld sója és a világ világossága” legyenek. Tanítsd őket továbbra is hegyi beszéded távlatainak igazságára és szépségére. Tedd őket a boldogságok embereivé! Ragyogtasd föl bennük a te bölcsességed fényét, hogy szavaikkal és tetteikkel árasztani tudják a világban az Evangélium sóját és világosságát. Segítsd őket, hogy egész életük Téged tükrözzön, Aki az igaz világosság vagy, és azért jöttél a világba, hogy aki benned hisz, meg ne haljon, hanem örök életet éljen (Vö. Jn 3,16)!

Torontó, 2002. július 25.

II. János Pál pápa



Napi evangelium
Az én házam az imádság háza.
  Lk 19,45-48

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum