II. János Pál pápa beszéde Hechal Shlomoban a két főrabbinál tett látogatáskor Szentföldi látogatás
2000. március 20-26.
Nagyon Tisztelendő Főrabbi Urak!
Nagy tisztelettel teszek ma látogatást itt, és köszönöm, hogy a
Hechal Shlomoban fogadnak engem. Ennek a látogatásnak egyedülálló
jelentősége van, mely – remélem és imádkozom érte – elmélyíti a
kapcsolatot a keresztények és a zsidók között, s elvezet a vallási
örökségeink közötti történeti és teológiai kapcsolatok mélyebb
megértéséhez.
Én magam mindig azok közé akartam tartozni, akik mindkét részről
azon fáradoznak, hogy felül tudjunk emelkedni az előítéleteken és
biztosítani tudjuk a zsidók és keresztények közös lelki
örökségének egyre teljesebb és tágabbkörű megértését. Megismétlem
azt, amit a római zsidó közösségnél tett látogatásom alkalmával
mondtam, ti. hogy mi keresztények elismerjük, hogy a zsidó vallási
örökség része a hitünknek: „idősebb testvéreink vagytok”
(Találkozás a római zsidó közösséggel 1986. ápr. 13-án, 4. p.).
Reméljük, hogy a zsidó nép elismeri, hogy az Egyház teljességgel
elítéli az antiszemitizmust és rasszizmus minden fajtáját, mert
gyökerében ellenkeznek a kereszténység alapelveivel.
Együtt kell működnünk egy olyan jövőért, melyben nem lesz többé
zsidóellenesség a keresztények között és keresztényellenesség a
zsidók között.
Sok közös dolgunk van. Együtt sokat tehetünk a békéért, az
igazságosságért, s egy testvériesebb és emberibb világért.
Az ég és föld Ura vezessen minket a kölcsönös tisztelet és a
mindenki javára történő együttműködés új korszakába! Köszönöm.
2000. március 23.
|