|
Fogadás a kijevi nemzetközi repülőtéren
2001. június 23., szombat, 12.30
II. János Pál pápa lelkipásztori látogatása Ukrajnában
2001. június 23-27.
A Szentatya válasza Kucsma elnök
köszöntésére
Elnök Úr!
Tisztelt Polgári Méltóságok és a Diplomáciai Testület Tagjai!
Főtisztelendő Püspök Testvéreim!
Kedves Testvéreim és Nővéreim!
1. Régóta készültem e látogatásra és nagyon imádkoztam azért, hogy
megvalósulhasson, s most mély megindultsággal és örömmel
megcsókolhatom Ukrajna szeretett földjét. Hálát adok Istennek e mai
ajándékáért.
A történelemből ismerjük két római pápa nevét, akik valamikor régen
eljutottak erre a vidékre: Szent I. Kelemen pápa az 1. sz. végén és
Szent I. Márton pápa a 7. sz. közepén. A Krím-félszigetre száműzték
őket, ahol vértanúként haltak meg. Ma viszont az ő Utódjuk – azzal a
vággyal, hogy zarándokként fölkeresse Kijevnek, az egész
kelet-európai keresztény kultúra bölcsőjének híres templomait –
eljött közétek, és ünnepélyes fogadtatásban van része.
Nemes nemzetetek barátjaként jövök hozzátok, kedves ukrajnai
polgárok. Jövök mint testvér a hitben, hogy átöleljek oly sok
keresztényt, akik a legkeményebb szorongatások között is hűségesek
maradtak Krisztushoz. Szeretettől indítva jövök, hogy e föld minden
gyermeke felé, bármely kultúrához és valláshoz tartozó ukrán ember
felé kifejezzem megbecsülésemet és őszinte barátságomat.
2. Köszöntelek, Ukrajna, a hit értékei iránti hűség bátor és
állhatatos tanúja. Mennyit szenvedtél nagyon nehéz helyzetekben
azért, hogy visszaszerezd a hitvallás szabadságát! Eszembe jutnak
Szent Pál apostol szavai, aki a hagyomány szerint azt mondta, hogy
Kijev dombjai fölött látta fölragyogni Isten dicsőségét, s ez meg is
történt századokkal később, amikor Vlagyimir fejedelem és népe
megkeresztelkedett.
De az Apostol látomása nemcsak a múltatokra vonatkozik, hanem
előrevetíti az ország jövőjét is. Lelki szemeimmel látom ugyanis,
hogy áldott földetek fölött új világosság támad: világosság, amely
annak a 988-ban hozott döntésnek a megújításából fakad, mellyel
befogadtátok Krisztust, aki „az Út, az Igazság és az Élet” (vö. Jn
14,6).
3. Azt, hogy ma köztetek lehetek, részben az Ön meghívásának,
Leonyid Kucsma Elnök úr, részben a két, keleti és nyugati hagyományú
főtisztelendő Püspök testvéreimnek köszönhetem. Őszintén hálás
vagyok e nemes gesztusért, mely lehetővé tette számomra, hogy Péter
apostol utódai közül elsőként léphettem ezen ország földjére.
Köszönetem elsősorban Önnek szól, Elnök úr, a meleg fogadtatásért és
az imént – honfitársai nevében is – hozzám intézett szívélyes
szavakért. Az Ön személyében szeretném köszönteni az egész ukrán
népet, kifejezvén jókívánságaimat a visszanyert függetlenség
kapcsán, s hálát adván Istennek azért, hogy ez vérontás nélkül
történhetett. Szívből kívánom, hogy az ukrán nemzet jusson minél
előbbre a béke útján a különféle etnikai, kulturális és vallási
csoportok együttműködése gyümölcseként! Béke nélkül lehetetlen a
tartós és mindenkire érvényes gyarapodás.
4. Köszönetem most nektek szól, főtisztelendő görög katolikus és
római katolikus Püspök testvéreim! Régóta őrzöm szívemben az
ukrajnai látogatásra szóló, ismételt meghívástokat, s most végre
örömmel teszek eleget ennek. Előre is örömmel gondolok azokra az
alkalmakra, melyeken a következő napokban majd egyek leszünk az
Urunkhoz, Krisztushoz intézett imádságban. Köszöntésem a híveiteknek
is szól. Mily mérhetetlen szenvedéseket kellett elviselnetek az
elmúlt években! Most mégis itt vagytok, telve lelkesedéssel, s
világosságot és erőt merítetek dicsőséges múltotokból. Szándékotok,
hogy bátran elkötelezitek magatokat az evangélium – az igazság
világossága és a minden ember iránti szeretet – hirdetése mellett.
Bátorság! Szándékotok tiszteletre méltó, és az Úr bizonyosan megadja
a kegyelmet, hogy végre is tudjátok hajtani.
5. A béke és a testvériség zarándokaként bízom abban, hogy
barátsággal fogadnak mindazok, akik szíve nyitott a dialógusra és az
együttműködésre, akkor is, ha nem tartoznak a katolikus Egyházhoz.
Biztosítani akarok mindenkit, hogy nem a prozelitizmus szándékával
jöttem, hanem tanúskodni szeretnék Krisztus mellett minden egyház és
egyházi közösség keresztényei előtt, s szeretném meghívni e nemes
föld összes fiait és leányait, hogy tekintetüket Arra emeljék, aki
életét adta a világ üdvösségéért.
Ezzel a lelkülettel köszöntöm szívből, elsősorban drága ortodox
püspök testvéreimet, szerzeteseket, papokat és híveket, akik az
ország polgárainak többségét alkotják. Örömmel emlékezem arra, hogy
a római egyház és a kijevi egyház kapcsolatának a történelem
folyamán voltak fényes időszakai: ezek láttán merünk reménykedni az
egyre nagyobb megértésben a teljes egységre vezető úton.
Sajnos voltak azonban szomorú időszakok is, amikor Krisztus
szeretetének képe elhomályosult: leborulván közös Urunk előtt,
beismerjük a bűneinket. Miközben bocsánatot kérünk a távoli és
közeli múlt tévedéseiért, a magunk részéről megbocsátjuk az
elszenvedett bántalmakat. Szívünk leghőbb vágya, hogy a korábbi
tévedések meg ne ismétlődjenek a jövőben. Meghívásunk arra szól,
hogy Krisztus tanúi legyünk, és együtt kell tanúskodnunk. A múlt
emléke ne akadályozza ma a kölcsönös megismerést, mely elősegíti a
testvériséget és az együttműködést.
A világ nagyon gyorsan változik: ami tegnap még elképzelhetetlen
volt, az ma karnyújtásnyira lévőnek tűnik. Krisztus mindannyiunkat
buzdít, elevenítsük föl szívünkben a testvéri szeretet érzését. Ha
utat nyitunk a szeretetnek, Isten segítségével átalakítható a világ.
6. A köszöntésem végül Ukrajna összes polgárának szól. Kedves
Ukrajnaiak! A vallási és kulturális különbségek ellenére van
bennetek valami közös: osztoztok a történelmi viszontagságokban,
valamint a hozzájuk kapcsolódó reményekben és csalódásokban.
A századok során az ukrán népet nagyon kemény és kimerítő
megpróbáltatások érték. Megfeledkezhetünk-e, ha csak az épp elmúlt
századra is gondolunk, a két világháború csapásáról, az ismételt
éhínségekről, a természeti katasztrófákról, azokról a nagyon szomorú
eseményekről, melyek milliók halálát okozták?
Részleteiben nézve a kommunista és a náci totalitárius rezsimek
elnyomása alatt a nép vallási, kulturális és nemzeti identitása
forgott veszélyben, s megtizedelték a nemzet vallási és polgári
örökséget őrző értelmiségi elitjét. Legutóbb történt a csernobili
robbanás, melynek drámai és kegyetlen következményei voltak a
környezetre és nagyon sok emberre nézve. De éppen ez adott alkalmat
a határozottabb újrakezdésre. Ez az apokaliptikus esemény indította
országotokat, hogy lemondjon a nukleáris fegyverekről, és
ébresztette föl nagyon határozottan a polgárokat, hogy elinduljanak
a bátor megújulás útján.
Pusztán emberi erőkkel nehéz megmagyarázni a két utolsó évtized
korszakos változásait. De bármilyen magyarázatot adunk is,
kétségtelen, hogy megtapasztalásukból új remény fakadt. Nagyon
fontos, hogy meg ne hiúsuljanak azok a várakozások, melyek nagyon
sok ember, elsősorban a fiatalok szívében élnek. Itt van az óra,
hogy mindenki részt vegyen Ukrajna városaiban és falvaiban az új,
hiteles emberiesség kialakításában. Ez az az álom, amelyet nagy
költőtök, Tarasz Sevcsenko fogalmazott meg híres részletében: „...
többé nem lesznek ellenségek, hanem gyermekek lesznek, anya lesz,
nép lesz a földön!”
7. Kedves Ukrajnaiak, ölellek mindnyájatokat Donyecktől Lvovig,
Harkovtól Odesszáig és Szimferopolig! Ukrajna nevében benne van a
hivatkozás hazátok nagyságára, amely történelmével tanúskodik a
sajátos hivatásról, mely szerint határvidék és kapu Kelet és Nyugat
között. A századok során ez az ország különböző kultúrák útjainak
kiváltságos kereszteződése, Kelet és Nyugat spirituális
gazdagságának találkozási helye lett. Ukrajnának nyilvánvalóan
európai hivatása van, amit kultúrátok keresztény gyökerei csak
hangsúlyoznak. Kívánom, hogy ezek a gyökerek erősítsék nemzeti
egységteket, bátorítsanak a reformokra, amelyeket most a mindenkinek
szóló és hiteles értékek éltető nedvévé akartok tenni. Folytassa e
Föld a maga nemes küldetését azzal a lelkesedéssel, amelyet az imént
idézett költő így fejez ki: „Nincs a világon másik Ukrajna, nincs
más Dnyeper.” E Földnek Népe, ezt el ne felejtsd!
E gondolatokkal teli szívvel teszem meg a hőn vágyott és ma boldogan
megkezdett látogatás első lépéseit. Ukrajna drága lakói, áldjon meg
benneteket az Isten, és mindig oltalmazza szeretett hazátokat!
II.
János Pál pápa
|
|
|
Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg. Jn 13,1-15
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
|
|