A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSÁNAK KOMPENDIUMA Copyright © 2005 Libreria Editrice Vaticana, Città del
Vaticano
Motu proprio
Bevezetés
ELSŐ RÉSZ
A HITVALLÁS
Első szakasz: „Hiszek” – „Hiszünk”
Első fejezet: AZ EMBER „FOGÉKONY” ISTENRE
Második fejezet: ISTEN TALÁLKOZIK AZ EMBERREL
Az isteni kinyilatkoztatás
Az isteni kinyilatkoztatás továbbadása
A Szentírás
Harmadik fejezet: AZ EMBER VÁLASZA ISTENNEK
Hiszek
Hiszünk
Második szakasz: A keresztény hitvallás
A hitvallás: Apostoli hitvallás – Nicea-konstantinápolyi
hitvallás
Első fejezet: HISZEK AZ ATYAISTENBEN
A hitvallási formulák
„Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek
teremtőjében”
Az ég és a föld
Az ember
A bűnbeesés
Második fejezet: HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT
FIÁBAN
„És Jézus Krisztusban, az ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban”
„Jézus Krisztus fogantatott a Szentlélektől, született Szűz
Máriától”
„Jézus Krisztus szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszítették,
meghalt és eltemették”
„Jézus Krisztus alászállt a poklokra, harmadnapon föltámadt a
halottak közül”
„Jézus fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján”
„Onnan jön el ítélni élőket és holtakat”
Harmadik fejezet: HISZEK A SZENTLÉLEKBEN
„Hiszek a Szentlélekben”
„Hiszem a szent, katolikus Anyaszentegyházat”
Az Egyház Isten tervében
Az Egyház: Isten népe, Krisztus teste, a Szentlélek temploma
Az Egyház egy, szent, katolikus és apostoli
A hívők: hierarchia, világi hívők, Istennek szentelt élet
Hiszem a szentek közösségét
Mária Krisztus Anyja, az Egyház Anyja
„Hiszem a bűnök bocsánatát”
„Hiszem a test föltámadását”
„Hiszem az örök életet”
„Amen”
MÁSODIK RÉSZ
A KERESZTÉNY MISZTÉRIUM ÜNNEPLÉSE
Első szakasz: „A szentségi üdvrend”
Első fejezet: A HÚSVÉTI MISZTÉRIUM AZ EGYHÁZ IDEJÉBEN
A liturgia – a Szentháromság műve
A húsvéti misztérium az Egyház szentségeiben
Második fejezet: A húsvéti misztérium szentségi ünneplése
Az Egyház liturgiájának ünneplése
Ki ünnepel?
Hogyan ünneplünk?
Mikor ünneplünk?
Hol ünneplünk?
A liturgiák sokfélesége és a misztérium egysége
Második szakasz: Az Egyház hét szentsége
Első fejezet: A keresztény beavatás szentségei
A Keresztség szentsége
A Bérmálás szentsége
Az Eucharisztia szentsége
Második fejezet: A gyógyulás szentségei
A Bűnbánat és Kiengesztelődés szentsége
A Betegek kenete
Harmadik fejezet: A közösség és a küldetés szolgálatának
szentségei
Az Egyházi Rend szentsége
A Házasság szentsége
Negyedik fejezet: Egyéb liturgikus szertartások
A szentelmények
A keresztény temetés
HARMADIK RÉSZ
ÉLET KRISZTUSBAN
Első szakasz: Az ember hivatása: élet a Szentlélekben
Első fejezet: Az emberi személy méltósága
Az ember Isten képmása
A boldogságra szóló meghívásunk
Az ember szabadsága
A szenvedélyek erkölcsisége
Az erkölcsi lelkiismeret
Az erények
A bűn
Második fejezet: Az emberi közösség
A személy és a társadalom
Részvétel a társadalmi életben
A szociális igazságosság
Harmadik fejezet: Isten üdvössége: A törvény és a kegyelem
Az erkölcsi törvény
Kegyelem és megigazulás
Az Egyház: anya és tanító
Második szakasz: A Tízparancsolat
Kivonulás – Második Törvénykönyv – Kateketikai formula
Első fejezet: „Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből,
teljesn lelkedből és teljes elmédből”
Az első parancsolat: Én vagyok a te Urad Istened. Ne legyenek
idegen isteneid előttem!
A második parancsolat: Isten nevét hiába ne vedd!
A harmadik parancsolat: Megemlékezzél arról, hogy az ünnepnapokat
megszenteld!
Második fejezet: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”
A negyedik parancsolat: Tiszteld atyádat és anyádat!
Az ötödik parancsolat: Ne ölj!
A hatodik parancsolat: Ne törj házasságot!
A hetedik parancsolat: Ne lopj!
A nyolcadik parancsolat: Ne szólj hamis tanúságot!
A kilencedik parancsolat: Más feleségét ne kívánd!
A tizedik parancsolat: Mások javait ne kívánd!
NEGYEDIK RÉSZ
A KERESZTÉNY IMÁDSÁG
Első szakasz: Az imádság a keresztény életben
Első fejezet: Az imádság kinyilatkoztatása
Az imádság kinyilatkoztatása az Ószövetségben
Az imádság teljes kinyilatkoztatása és gyakorlása Jézusban
Az imádság az Egyház idejében
Második fejezet: Az imádság hagyománya
Az imádság forrásainál
Az imádság útja
Imádságra vezetők
Harmadik fejezet: Az imaélet
Az imádság módjai
Az imádság küzdelme
Második szakasz: Az Úr imádsága: Miatyánk
Miatyánk
„Az egész Evangélium összefoglalása”
„Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy”
A hét kérés
Függelék
A) Alapvető imádságok
B) A katolikus tanítás formulái
A Szentírás könyveinek rövidítése
A
Katolikus Egyház Katekizmusának
Kompendiumát
jóváhagyó és közzétevő
motu proprio
Tisztelendő Bíboros, Pátriárka, Érsek, Püspök, Áldozópap,
Diakónus testvéreimnek és Isten népe minden tagjának
Húsz éve immár, hogy megkezdődtek a Katolikus Egyház Katekizmusa
kidolgozásának munkálatai, amelyet a II. Vatikáni Egyetemes Zsinat
befejezésének 20. évfordulója alkalmából összeült Rendkívüli
Püspöki Szinódus szorgalmazott.
Végtelenül hálás vagyok az Úristennek, hogy megajándékozta
Egyházát ezzel a Katekizmussal, melyet tisztelt és szeretett
elődöm, II. János Pál pápa 1992-ben hirdetett ki.
Ezen ajándék értékét és hasznosságát bizonyította mindenekelőtt
az a széleskörű pozitív fogadtatás, amelyet a püspökök részéről
kapott. A Katolikus Egyház Katekizmusa ugyanis elsősorban a
püspököknek szólt, mint az Egyház tanításának biztos és hiteles
alapszövege, főként a helyi katekizmusok kidolgozásának céljára.
Ugyanilyen fogadtatásban volt része Isten népe minden tagjának
részéről, akik csak megismerhették és értékelhették azon a több
mint ötven nyelven, amelyekre eddig lefordították.
Most nagy örömmel hagyom jóvá és teszem közzé e Katekizmus
Kompendiumát.
Egy ilyen összefoglalást nagyon kértek a 2002 októberében tartott
Nemzetközi Kateketikai Kongresszus résztvevői, akik az Egyház
nagyon széles köreiben élő igényt fogalmazták meg. Elhunyt elődöm
elfogadva a kérést, 2003 februárjában elrendelte előkészítését, s
szerkesztését egy bíborosokból álló kis létszámú bizottságra
bízta, melynek én voltam az elnöke, és mellénk rendelt néhány
szakértő munkatársat. A munka folyamán a Kompendium tervezetét
megküldtük minden bíborosnak és a püspöki konferenciák elnökeinek,
akik jelentős többségben kedvezően fogadták és értékelték.
A Kompendium, amelyet most átadok az egyetemes Egyháznak, a
Katolikus Egyház Katekizmusának hűséges és megbízható szintézise.
Tömören tartalmazza az Egyház hitének minden lényeges és alapvető
elemét, s így, elődöm akaratának megfelelően egyfajta vademecum,
mely lehetővé teszi az olvasónak, hívőnek és nemhívőnek egyaránt,
hogy egy tekintettel átfogja a katolikus hit egész panorámáját.
Hűségesen tükrözi a Katolikus Egyház Katekizmusának szerkezetét,
tartalmát és nyelvezetét, s remélhető, hogy e szintézis segítséget
és ösztönzést ad magának a Katekizmusnak jobb és mélyebb
megismeréséhez.
Ezért bizalommal adom át e Kompendiumot az egész Egyháznak és
külön-külön minden kereszténynek, hogy most, a harmadik évezred
elején nagyobb lendülettel és új elkötelezettséggel folytassák az
evangélium hirdetését és a hitre nevelést, mely minden egyházi
közösségnek és bármely korú és nemzetiségű krisztushívőnek sajátos
feladata.
Ám a Kompendium a maga rövidségével, teljességével és
világosságával minden emberhez is szól, akik a sokféle üzenetet
hangoztató és szétszóró világban szeretnék megismerni az Élet
Útját, az Igazságot, amelyet Isten Fiának Egyházára bízott.
Bárcsak mindenki, aki e tekintéllyel tanító könyvet, e
Kompendiumot olvassa, a Boldogságos Szűz Máriának, Krisztus és az
Egyház Anyjának közbenjárására egyre jobban megismerné és
befogadná Isten emberiségnek szánt legnagyobb Ajándékának
kimeríthetetlen szépségét, páratlanságát és aktualitását, aki nem
más, mint az Ő egyszülött Fia, Jézus Krisztus, aki „az út, az
igazság és az élet” (Jn 14,6).
Kelt 2005. június 28-án, Szent Péter és Pál apostolok vigíliáján,
pápaságom első évében.
XVI. Benedek pápa
BEVEZETÉS
1. 1992. október 11-én adta át II. János Pál pápa az egész világ
híveinek a Katolikus Egyház Katekizmusát, s úgy mutatta be, mint „hivatkozási
szöveget a hit élő forrásaiból megújult katekézis számára” (Fidei
depositum apostoli konstitúció 1.). Harminc évvel a II.
Vatikáni Zsinat (1962–1965) megnyitása után szerencsésen teljesült
a kívánság, amelyet 1985-ben fogalmazott meg a Rendkívüli Püspöki
Szinódus: készüljön katekizmus, mely a katolikus hit és erkölcs
teljes tanítását összefoglalja.
Öt évvel később, 1997. augusztus 15-én a Katolikus Egyház
Katekizmusa editio typicájának megjelenésekor a pápa
megerősítette a mű alapvető célját: „a katolikus tanítás teljes és
igaz bemutatása legyen, amelyből bárki megismerheti, hogy az
Egyház mit hisz és ünnepel, hogyan él, és a mindennapjaiban miért
imádkozik” (Laetamur magnopere apostoli levél).
2. A Katekizmus jobb megismerése érdekében, s hogy
teljesítse a 2002-ben tartott Nemzetközi Kateketikai Kongresszus
kívánságát, II. János Pál pápa 2003-ban létrehozott egy külön
bizottságot Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció
prefektusa vezetésével, hogy dolgozza ki a Katolikus Egyház
Katekizmusának Kompendiumát, amely tömörebb megfogalmazásban
tartalmazza a hit ugyanazon igazságait. Kétéves munkával elkészült
egy tervezet, melyet elküldtek az összes bíborosnak és a
Püspöki Karok elnökeinek véleményezésre. A tervezet a maga
egészében a megkérdezettek abszolút többségétől kedvező véleményt
kapott. Ezután a bizottság átdolgozta a fent említett tervezetet
és a kapott javaslatokat figyelembe véve, elkészítette a végső
szöveget.
3. A Kompendiumnak három fontos tulajdonsága van:
szorosan összefügg a Katolikus Egyház Katekizmusával;
műfaja dialogikus; képeket használ a katekézisben.
A Kompendium nem áll meg önmagában és semmiképpen nem
akarja helyettesíteni a Katolikus Egyház Katekizmusát, épp
ellenkezőleg, állandóan hivatkozik rá, nemcsak a margón látható
számokkal (melyek a Katekizmus megszámozott bekezdései), hanem
pontosan követi a szerkezetét és tartalmát is. Emellett a Kompendium
föl akarja kelteni az érdeklődést a Katekizmus iránt, mely
bölcsességével és lelkiségével az Egyház katekézisének alapvető
szövege napjainkban.
A Kompendium, éppúgy mint a Katekizmus, négy
részre oszlik, a Krisztusban való élet alaptörvényeinek
megfelelően:
Az első rész, melynek címe „A Hitvallás”, a lex credendi-nek,
vagyis az Egyház hitének szintézise a Nicea–konstantinápolyi
hitvallásban bemutatott Apostoli hitvallás alapján, melynek
állandó használata ébren tartja a keresztény közösségekben a
legfontosabb hitigazságok emlékezetét.
A második rész, „A keresztény misztérium ünneplése”, a lex
celebrandi lényeges elemeit tartalmazza. Az evangélium
hirdetése ugyanis a szentségi életben kapja legjobb válaszát,
melyben a hívők megtapasztalhatják és tanúsítják életük minden
pillanatában a húsvéti misztérium üdvözítő erejét, mellyel
Krisztus megvalósította megváltásunk művét.
A harmadik rész, az „Élet Krisztusban”, a lex vivendi
összefoglalása. Arra az elkötelezettségre és erőfeszítésre hív
fel, mellyel a megkeresztelt ember viselkedésében és etikai
döntéseiben megmutatja hűségét a megvallott és ünnepelt hithez. A
hívőket ugyanis az Úr Jézus arra hívja, hogy úgy éljenek, ahogy az
Atya gyermekeinek méltóságához illik a Szentlélek szeretetében.
A negyedik rész, „A keresztény imádság”, a lex orandi
összefoglalása. Jézusnak, a tökéletes Imádkozónak példája szerint
a keresztény ember is arra hivatott, hogy az imádság dialógusában
éljen Istennel. Az imádság kiváltságos formája a Miatyánk, melyre
maga Jézus tanított minket.
4. A Kompendium második sajátsága a dialogizáló
forma, mellyel föleleveníti a hagyományos kérdezz–felelek, ill.
kérdezek–válaszolj oktatási formát. Mester és tanítvány között
folyik ez az ideális dialógus. Az egymásból logikusan következő
kérdések hitének egyre újabb részleteinek fölfedezésére vezetik az
olvasót. E forma a szöveg jelentős rövidítését is lehetővé teszi,
mert a lényegre koncentrál és a memorizálást is elősegíti.
5. A harmadik sajátosság a Kompendiumot tagoló képek
alkalmazása. E képek a keresztény ikonográfia rendkívül gazdag
kincstárából valók. A zsinatok tanításából tudjuk, hogy a képek is
hirdetik az evangéliumot. Minden kor művészei a színek és formák
szépségével a hívők szeme elé állították – hogy szemléljék és
csodálják – az üdvösség misztériumának kiemelkedő tényeit. A képek
beiktatásával azt akartuk jelezni, hogy ma, a képkultúra korában a
szentképek felettébb hatékony közléserejüknél fogva többet ki
tudnak fejezni a szavaknál az evangélium továbbadásában.
6. Negyven évvel a II. Vatikáni Zsinat befejezése után és az
Eucharisztia évében a Kompendium újabb segédeszköz lehet
ahhoz, hogy csillapítsuk minden életkorú és állapotú hívő igazság
utáni éhségét, és segítsen azoknak, akik nemhívők, de szomjazzák
az igazságot és az igazságosságot. Közzététele Szent Péter és Pál
apostolok, az egyetemes Egyház oszlopainak és az ókori világ
kiemelkedő evangelizálóinak ünnepén fog történni. Ezek az
apostolok látták, amit hirdettek, és a vértanúságig tanúsították
Krisztus igazságát. Kövessük őket apostoli buzgóságukban és kérjük
az Úrtól, hogy az Egyház mindig kövesse az apostolok tanítását,
akiktől először hallotta a hit örömhírét.
Kelt 2005. március 20-án, Virágvasárnap
JOSEPH RATZINGER bíboros
a Különleges Bizottság elnöke
ELSŐ RÉSZ
A HITVALLÁS
ELSŐ SZAKASZ
„HISZEK” – „HISZÜNK”
1. Mi Isten terve az emberrel?
1-25
Az önmagában végtelenül tökéletes és boldog Isten tisztán
jóságából elhatározott terve szerint, szabad akaratából
megteremtette az embert, hogy boldog életének részesévé tegye.
Amikor eljött az idők teljessége, az Atyaisten elküldte Fiát mint
a bűnbe esett emberek Megváltóját és Üdvözítőjét, hogy Egyházába
összehívja az embereket, s a Szentlélek tevékenysége által
fogadott fiaivá és a maga örök boldogságának örököseivé tegye
őket.
ELSŐ FEJEZET
AZ EMBER „FOGÉKONY”
ISTENRE
30
„Nagy vagy, Uram, és minden dicséretre méltó (…). Magadnak
teremtettél minket, és nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem
nyugszik tebenned.” (Szent Ágoston)
2. Miért él az emberben az Isten utáni vágy?
27-30
44-45
Mert Isten azzal, hogy a maga képmására teremtette az embert, a
szívébe írta a vágyat, hogy az ember látni akarja Istent. Jóllehet
e vágyat sokszor nem ismeri föl az ember, Isten mégis szüntelenül
magához vonzza őt, hogy Őbenne éljen és találja meg az igazságnak
és a boldogságnak azt a teljességét, amit állandóan keres. Éppen
ezért az ember természete és hivatása szerint vallásos lény, aki
képes közösségbe kerülni Istennel. Ez az Istenhez kapcsoló,
bensőséges és eleven kötelék ajándékozza az embernek alapvető
méltóságát.
3. Hogyan lehet megismerni Istent pusztán az értelem
természetes fényénél?
31-36
46-47
A teremtésből, azaz a világból és az emberi személyből kiindulva
az ember a maga értelmével is bizonyossággal meg tudja ismerni
Istent, mint a világmindenség kezdetét és célját, mint a legfőbb
jót, a legfőbb igazságot és a végtelen szépséget.
4. Elegendő-e pusztán az értelem természetes fénye Isten
misztériumának megismeréséhez?
37-38
Az ember Isten pusztán értelmi világossággal való megismerésekor
sok akadályba ütközik. Továbbá abba, hogy a saját erejével
képtelen behatolni az isteni misztérium belső világába. Ezért
Isten úgy akarta, hogy kinyilatkoztatásával ne csak azokat az
igazságokat illetően világítsa meg az értelmet, amelyek
felülmúlják az emberi megértést, hanem az értelem számára
önmagukban hozzáférhető vallási és erkölcsi igazságokat illetően
is, hogy mindenki akadálytalanul, szilárd bizonyossággal, tévedés
nélkül megismerhesse azokat.
5. Hogyan beszélhetünk Istenről?
39-43
48-49
Az ember és a teremtmények tökéletességeiből kiindulva
mindenkinek és mindenkivel beszélhetünk Istenről, mert e
tökéletességek mind Isten végtelen tökéletességének véges
tükröződései. Azonban e beszédünket folyamatosan tisztogatnunk
kell a csak elképzelt (valótlan) és tökéletlen elemektől, tudván,
hogy Isten végtelen misztériumát képtelenek vagyunk szavainkkal
teljesen kifejezni.
MÁSODIK FEJEZET
ISTEN TALÁLKOZIK
AZ EMBERREL
AZ ISTENI
KINYILATKOZTATÁS
6. Mit nyilatkoztat ki Isten az embernek?
50-53
68-69
Isten a maga jóságában és bölcsességében Önmagát nyilatkoztatja
ki az embernek. Eseményekkel és szavakkal föltárja önmagát és a
maga jóságos tervét, melyet Krisztusban öröktől fogva elhatározott
az emberiség javára. Ez a terv azt tartalmazza, hogy az Atya az ő
egyszülött Fiában a Szentlélek kegyelme által az összes embereket
fogadott gyermekként a maga isteni életének részesévé teszi.
7. Melyek Isten kinyilatkoztatásának első állomásai?
54-58
70-71
Isten kezdettől fogva kinyilatkoztatta magát az ősszülőknek,
Ádámnak és Évának, és meghívta őket, hogy bensőséges közösségre
lépjenek Vele. Bűnbeesésük után sem szakította meg a
kinyilatkoztatását, és megígérte az üdvösséget összes
leszármazottaiknak. A vízözön után szövetséget kötött Noéval és
minden élőlénnyel.
8. Melyek Isten kinyilatkoztatásának további állomásai?
59-64
72
Isten azáltal, hogy kihívja a szülőföldjéről, kiválasztja
Ábrámot, hogy „sok nemzet atyjává” (Ter 17,5) tegye, és
ígéretet tesz neki: „tebenned áldást nyer a föld minden népe” (Ter
12,3). Ábrahám leszármazottai lettek a pátriárkáknak adott
isteni ígéretek letéteményesei. Isten választott népévé formálta
Izraelt: kiszabadítván az egyiptomi rabszolgaságból megkötötte
vele a Sínai Szövetséget, és Mózes által neki ajándékozta
Törvényét. A próféták a nép radikális megváltását hirdették és egy
olyan üdvösséget, mely egy új és örök Szövetségben magába foglal
majd minden nemzetet. Izrael népéből és Dávid király törzséből fog
születni a Messiás: Jézus.
9. Melyik az isteni kinyilatkoztatás végső állomása?
65-66
73
Az, amely a megtestesült Igében, Jézus Krisztusban, a
kinyilatkoztatás közvetítőjében és teljességében valósult meg. Ő,
mivel Isten emberré lett Egyszülött Fia, az Atyának tökéletes és
végső Igéje. A Fiú elküldésével és a Szentlélek odaajándékozásával
a kinyilatkoztatás immár teljessé vált, az Egyház hite azonban a
századok folyamán fokozatosan fogja föl teljes tartalmát.
„Nekünk adván – és úgy adván, ahogyan adta – a Fiát, aki az ő
egyetlen Igéje, ebben az egyetlen Igében mindent elmondott, és
más mondanivalója nincs többé.” (Keresztes Szent János)
10. Milyen értéke van a magánkinyilatkoztatásoknak?
67
Bár nem tartoznak a hitletéteményhez, a magánkinyilatkoztatások
elősegíthetik a hívő életet, föltéve, hogy szoros kapcsolatban
maradnak Krisztussal. Az Egyház Tanítóhivatala – melynek feladata
a magánkinyilatkoztatások megítélése – ezért nem fogadhat el olyan
magánkinyilatkoztatásokat, amelyek felül akarják múlni vagy
helyesbíteni akarják a végső kinyilatkoztatást, aki nem más, mint
Krisztus.
AZ ISTENI
KINYILATKOZTATÁS TOVÁBBADÁSA
11. Miért és hogyan történik az isteni kinyilatkoztatás
továbbadása?
74
Isten „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az
igazság ismeretére” (1Tim 2,4), azaz Jézus Krisztus
megismerésére. Ezért kell hirdetni Krisztust minden embernek az Ő
parancsa szerint: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a
népeket” (Mt 28,19). Ez valósul meg az Apostoli
Hagyománnyal.
12. Mi az Apostoli Hagyomány?
75-79
83
96, 98
Az Apostoli Hagyomány Krisztus üzenetének a továbbadása, mely a
kereszténység kezdete óta a prédikáció, a tanúságtétel, az
intézmények, a kultusz és a sugalmazott írások által történik. Az
apostolok mindazt, amit Krisztustól kaptak és a Szentlélek
ihletésére megértettek, átadták utódaiknak, a püspököknek és az ő
közvetítésükkel minden nemzedéknek az idők végezetéig.
13. Hogyan valósul meg az Apostoli Hagyomány?
76
Az Apostoli Hagyomány kétféleképpen valósul meg: Isten Szavának
élő átadásával (ezt nevezzük egyszerűen Hagyománynak) és a
Szentírás által, mely az üdvösség ugyanazon hirdetésének írásba
foglalása.
14. Milyen kapcsolat van a Hagyomány és a Szentírás között?
80-82
97
A Hagyomány és a Szentírás szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban
van egymással. Mindkettő megjeleníti és termékennyé teszi az
Egyházban Krisztus misztériumát és ugyanabból az isteni forrásból
fakadnak: a hit egyetlen szent letéteményét alkotják, amelyből az
Egyház az összes kinyilatkoztatott igazságra vonatkozó
bizonyosságát meríti.
15. Kire van rábízva a hitletétemény?
84, 91
94, 99
A hitletéteményt az apostolok az Egyház egészére bízták. Isten
egész népe a hit természetfölötti érzékével, melyet a Szentlélek
támogat és az Egyház Tanítóhivatala vezet, fogadja be, érti meg
egyre jobban az isteni kinyilatkoztatást és igazítja hozzá az
életét.
16. Kinek a feladata a hitletétemény hiteles értelmezése?
85-90
100
E hitletétemény hiteles értelmezése egyedül az Egyház élő
Tanítóhivatalára tartozik, azaz Szent Péter utódára, Róma
püspökére és a vele közösségben lévő püspökökre. A Tanítóhivatalra
– mely Isten Igéje szolgálatában az igazság biztos karizmájának
hordozója – tartozik a dogmák meghatározása is, melyek az isteni
kinyilatkoztatásban foglalt igazságok megfogalmazásai. E tekintély
kiterjed a kinyilatkoztatáshoz szükségszerűen kapcsolódó
igazságokra is.
17. Milyen kapcsolat van a Szentírás, a Hagyomány és a
Tanítóhivatal között?
95
Olyan szoros kapcsolatban vannak egymással, hogy egyik sem
létezhet a másik kettő nélkül. Együtt, mindegyik a maga módján
segíti elő hatékonyan, a Szentlélek tevékenysége alatt, az emberek
üdvösségét.
A SZENTÍRÁS
18. Miért a Szentírás tanítja az igazságot?
105-108
135-136
Mert maga Isten a Szentírás szerzője: ezért állítjuk róla, hogy
sugalmazott és tévedés nélkül tanítja azokat az igazságokat,
melyek szükségesek üdvösségünkhöz. A Szentlélek sugalmazására
írtak ugyanis az emberi szerzők, akik mindazt leírták, amire a
Szentlélek minket tanítani akart. Ennek ellenére a keresztény hit
nem „könyvvallás”, hanem Isten Igéjének vallása, aki „nem írott és
néma szó, hanem a megtestesült és élő Ige” (Szent Bernát).
19. Hogyan kell olvasnunk a Szentírást?
109-119
137
A Szentírást a Szentlélek segítségével és az Egyház
Tanítóhivatalának vezetésével kell olvasni és értelmezni, három
feltétel betartásával: 1) figyelni kell az egész Szentírás
egységére és tartalmára; 2) összhangban kell lenni az Egyház élő
hagyományával; 3) tekintetbe kell venni a hit analógiáját, azaz a
hitigazságok egymás közti összefüggéseit.
20. Mi a Szentírás kánonja?
120
138
A Szentírás kánonja a sugalmazott könyvek teljes
jegyzéke, amelyet az Egyház az Apostoli Hagyomány alapján állított
össze. A kánon 46 ószövetségi és 27 újszövetségi könyvet
tartalmaz.
21. Mi a jelentősége az Ószövetségnek a keresztények számára?
121-123
A keresztények Isten Igéjeként tisztelik az Ószövetséget: minden
könyve sugalmazott és örök értékeket tartalmaz. E könyvek Isten
üdvözítő szeretetének és pedagógiájának a tanúi, de főként azért
írták őket, hogy előkészítsék a mindenség Üdvözítőjének,
Krisztusnak eljövetelét.
22. Mi a jelentősége az Újszövetségnek a keresztények számára?
124-127
139
Az Újszövetség, melynek központi témája Jézus Krisztus, az isteni
kinyilatkoztatás végső igazságát közli velünk. Az Újszövetségen
belül a négy evangélium, Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma –
mivel Jézus életének és tanításának fő tanúi – az egész Szentírás
szívét alkotja, és páratlan helyet foglal el az Egyház életében.
23. Milyen egység van az Ó- és Újszövetség között?
128-130
140
A Szentírás egységes egész, mert egyetlen az Isten Igéje,
egyetlen az Isten üdvözítő terve és egyetlen mindkét Szövetség
isteni sugalmazása. Az Ószövetség előkészíti az Újszövetséget, az
Újszövetség pedig beteljesíti az Ószövetséget: kölcsönösen
megvilágítják egymást.
24. Mi a Szentírás szerepe az Egyház életében?
131-133
141
A Szentírás támaszt és erőt ajándékoz az Egyház életének.
Gyermekei számára biztosítja a hit szilárdságát, a lelki élet
táplálékát és forrását; a teológia és a lelkipásztori igehirdetés
lelke. A Zsoltáros mondja: „A te igéd lámpás a lábaimnak és
világosság ösvényeimnek” (Zsolt 119,105). Ezért az Egyház
buzdít a gyakori szentírásolvasásra, „mert aki nem ismeri a
Szentírást, nem ismeri Krisztust” (Szent Jeromos).
HARMADIK FEJEZET
AZ EMBER VÁLASZA
ISTENNEK
HISZEK
25. Hogyan válaszol az ember az önmagát kinyilatkozató
Istennek?
142-143
Az ember a kegyelem segítségével, a hit engedelmességével
válaszol az önmagát kinyilatkozató Istennek. A hit engedelmessége
teljes ráhagyatkozás Istenre, elfogadása az ő Igazságának, melyért
ő kezeskedik, aki maga az Igazság.
26. Kik a hívő engedelmesség legnagyobb tanúi a Szentírásban?
144-149
A sok tanú közül kiemelkedik kettő. Az első Ábrahám, aki
próbára tétetvén „hitt Istenben” (Róm 4,3), mindig
engedelmeskedett a hívásnak, ezért „minden hívő atyja” lett (Róm
4,11.18). A második a Boldogságos Szűz Mária, aki
egész életében a lehető legtökéletesebben valósította meg a hívő
engedelmességet: „Fiat mihi secundum verbum tuum – Legyen
nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38).
27. Mit jelent az ember számára, hogy hisz Istenben?
150-152
176-178
Azt jelenti, hogy Istenhez ragaszkodik, őrá bízza magát és
elfogadja tőle az összes kinyilatkoztatott igazságot, mert Isten
maga az Igazság. A háromszemélyű egy Istenbe, az Atyába,
Fiúba és Szentlélekbe vetett hitet jelenti.
28. Melyek a hit sajátos jellemzői?
153-165
179-180
183-184
A hit az üdvösséghez szükséges természetfölötti erény;
Isten ingyenes és mindazok számára elérhető ajándéka,
akik alázatosan kérik. A hit cselekedete emberi tett, azaz
az emberi értelem tette; az értelem az Istentől indított akarat
hatására szabad beleegyezését adja az isteni igazságokhoz. A hit biztos,
mert Isten Igéjére támaszkodik; tevékeny „a szeretet
által” (Gal 5,6); Isten Igéje hallgatásának és az
imádságnak köszönhetően folytonosan növekszik. Már most megízlelteti
velünk a mennyország örömét.
29. Miért nincs ellentmondás a hit és a tudomány között?
159
Jóllehet a hit felülmúlja az észt, soha nem lehet ellentmondás a
hit és a tudomány között, mert mindkettő Istentől ered. Maga Isten
ajándékozza az embernek mind az ész, mind a hit fényét.
„Higgy, hogy megérthess: érts, hogy hihess.” (Szent
Ágoston)
HISZÜNK
30. Miért mondható, hogy a hit személyes és egyházi cselekedet
egyszerre?
166-169
181
A hit személyes cselekedet, mert az ember szabad válasza az
önmagát kinyilatkoztató Istennek. Ugyanakkor egyházi cselekedet,
melyet a hitvallás így fejez ki: „Hiszünk”. Ugyanis az Egyház
hisz: ily módon az Egyház a Szentlélek kegyelmével megelőzi,
megszüli és táplálja az egyes keresztények hitét. Ezért az Egyház
Anya és Tanító.
„Nem lehet az Isten Atyja annak, akinek nem Anyja az Egyház.”
(Szent Ciprián)
31. Miért fontosak a hitvallási formulák?
170-171
A hitvallási formulák azért fontosak, mert a közös nyelv
használatával lehetővé teszik a hit igazságainak kifejezését,
elsajátítását, ünneplését és másokkal való közlését.
32. Hogyan egyetlen az Egyház hite?
172-175
182
Az Egyház – jóllehet különböző nyelvű, kultúrájú és szertartású
hívőkből áll – egy hangon vallja az egy Úrtól kapott és az egy
Apostoli Hagyomány által továbbadott egyetlen hitet. Egyetlen
Istent vall – az Atyát és a Fiút és a Szentlelket –, és az
üdvösség egyetlen útját járja. Ezért egy szívvel és egy lélekkel
hisszük mindazt, amit Isten hagyományozott vagy leírt Igéje
tartalmaz és az Egyház mint isteni kinyilatkoztatást elénk ad.
MÁSODIK SZAKASZ
A KERESZTÉNY
HITVALLÁS
A HITVALLÁS
Apostoli hitvallás
Hiszek egy
Istenben,
mindenható Atyában,
mennynek és földnek
Teremtőjében.
És Jézus Krisztusban,
az ő egyszülött Fiában,
a mi Urunkban;
aki fogantatott Szentlélektől,
született Szűz Máriától;
szenvedett Poncius Pilátus alatt;
megfeszítették,
meghalt és eltemették.
Alászállt a poklokra,
harmadnapon feltámadt
a halottak közül;
fölment a mennybe,
ott ül a mindenható Atyaisten
jobbján;
onnan jön el
ítélni élőket és holtakat.
Hiszek
Szentlélekben.
Hiszem a katolikus
Anyaszentegyházat,
a szentek közösségét,
a bűnök bocsánatát,
a test föltámadását
és az örök életet.
Amen.
Nicea-konstantinápolyi
hitvallás
Hiszek az egy
Istenben,
mindenható Atyában,
mennynek és földnek, minden
láthatónak és láthatatlannak
Teremtőjében.
Hiszek az egy
Úrban,
Jézus Krisztusban,
Isten egyszülött Fiában,
aki az Atyától született
az idő kezdete előtt.
Isten az Istentől,
Világosság a Világosságtól,
valóságos Isten
a valóságos Istentől,
született, de nem teremtmény,
az Atyával egylényegű,
és minden általa lett.
Értünk, emberekért,
a mi üdvösségünkért
leszállott a mennyből.
Megtestesült
a Szentlélek erejéből
Szűz Máriától,
és emberré lett.
Poncius Pilátus alatt értünk
keresztre feszítették,
kínhalált szenvedett
és eltemették.
Harmadnapra föltámadott
az Írások szerint,
fölment a mennybe,
ott ül az Atyának jobbján,
de újra eljön dicsőségben
ítélni élőket és holtakat,
és országának nem lesz vége.
Hiszek a
Szentlélekben
Urunkban és éltetőnkben,
aki az Atyától
és a Fiútól származik;
akit éppúgy imádunk
és dicsőítünk,
mint az Atyát és a Fiút,
Ő szólt a próféták szavával.
Hiszek az egy,
szent,
katolikus és apostoli
Anyaszentegyházban.
Vallom az egy keresztséget
a bűnök bocsánatára,
várom a holtak feltámadását
és az eljövendő
örök életet.
Amen.
|
Symbolum Apostolicum
Credo in unum
Deum,
Patrem omnipotentem,
Creatorem coeli et terrae.
Et in Jesum
Christum,
Filium Eius unicum,
Dominum nostrum,
qui conceptus est
de Spiritu Sancto,
natus ex Maria Virgine,
passus sub Pontio Pilato,
crucifixus, mortuus, et sepultus.
Descendit ad inferos,
tertia die resurréxit
a mortuis,
ascendit ad coelos,
sedet ad dexteram Dei Patris
omnipotentis,
inde venturus est
judicare vivos et mortuos.
Et in Spíritum
Sanctum,
sanctam Ecclésiam cathólicam
sanctorum
communionem,
remissionem peccatorum,
carnis resurrectionem,
vitam aeternam.
Amen.
Symbolum
Nicaenum-Constantinopolitanum
Credo in unum
Deum,
Patrem omnipotentem,
Factorem coeli et terrae,
visibílium
omnium et invisibílium.
Et in unum
Dominum
Jesum Christum,
Filium Dei unigenitum
et ex Patre natum
ante omnia saecula:
Deum de Deo,
Lumen de Lumine,
Deum verum
de Deo vero,
genitum, non factum,
consubstantialem Patri:
per quem omnia facta sunt;
qui propter nos homines
et proper nostram salutem,
descendit de coelis,
et incarnatus est
de Spiritu Sancto
ex Maria Virgine
et homo factus est.
Crucifixus etiam pro nobis
sub Pontio Pilato,
passus et sepultus est,
et resurrexit tertia die
secundum Scripturas,
et ascendit in coelum,
sedet ad dexteram Patris,
et iterum venturus
est cum gloria,
iudicare vivos et mortuos,
cuius regni non erit finis.
Credo in Spiritum
Sanctum,
Dominum et vivificantem,
qui ex Patre Filioque procedit,
qui cum Patre et Fílio
simul adoratur
et conglorificatur,
qui locutus est per
prophetas.
Et unam sanctam
catholicam
et apostolicam Ecclesiam.
Confíteor unum
Baptisma
in remissionem peccatorum.
Et exspecto resurrectionem
mortuorum,
et vitam venturi saeculi.
Amen.
|
ELSŐ FEJEZET
HISZEK AZ ATYAISTENBEN
A hitvallási formulák
33. Mik a hitvallási formulák, a szimbólumok?
185-188
192,197
Credo-nak is nevezett, tagolt összefoglalások, melyekkel az
Egyház kezdettől fogva az összes hívő közös nyelvén, kötelező
jelleggel tömören megfogalmazta és továbbadta a hitét.
34. Melyek a legrégibb hitvallások?
189-191
A legrégibbek a keresztelési hitvallások. Mivel a
keresztelés „az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében”
történik (Mt 28,19), a keresztelési szimbólumban
megvallott hitigazságokat a Szentháromság személyeinek megfelelően
tagolták.
35. Melyek a legfontosabb hitvallások?
193-195
A legfontosabb hitvallások az Apostoli hitvallás, mely a
római egyház ősi, keresztelési hitvallása, és a Nicea-konstantinápolyi
hitvallás, mely a két első egyetemes, a Niceai (325) és a
Konstantinápolyi (381) Zsinat gyümölcse: ez a hitvallás ma is
közös az összes nagy keleti és nyugati egyházban.
„HISZEK EGY ISTENBEN,
MINDENHATÓ ATYÁBAN,
MENNYNEK ÉS FÖLDNEK TEREMTŐJÉBEN”
36. Miért ezzel kezdődik a hitvallás: „Hiszek Istenben?”
198-199
Mert a „Hiszek Istenben” állítás a legfontosabb; ez a forrása az
összes többi, az emberre és a világra vonatkozó igazságnak és
minden Istenben hívő ember életének.
37. Miért az egy Istenben hiszünk?
200-202
228
Mert Ő egyetlenként nyilatkoztatta ki magát Izrael népének,
amikor ezt mondta: „Halljad Izrael, egyetlen az Úr” (MTörv
6,4), „nincs más” (Iz 45,22). Maga Jézus is
megerősítette: Isten „az egyetlen Úr” (Mk 12,29). Annak
megvallása, hogy Jézus és a Szentlélek is Isten és Úr, nem jelent
semmiféle megosztást az Egy Istenben.
38. Milyen néven nyilatkoztatja ki magát Isten?
203-205
230-231
Mózesnek Isten úgy nyilatkoztatta ki magát, mint élő Isten,
„Ábrahám, Izsák és Jákob Istene” (Kiv 3,6). Ugyanennek a
Mózesnek titokzatos nevét is kinyilvánította: „Én vagyok, aki
vagyok (YHWH)”. Istennek ezt a kimondhatatlan nevét már az
Ószövetség idején az Úr névvel helyettesítették. Így
Jézus, amikor az Újszövetségben Úrnak nevezik, úgy jelenik
meg, mint igaz Isten.
39. Egyedül Isten „van”?
212-213
A teremtmények mind Istentől kapták a létüket és mindazt, amijük
van; egyedül Isten a lét és minden tökéletesség teljessége
önmagában. Ő az, „aki van”, kezdet és vég nélkül. Jézus
kinyilatkoztatja, hogy ő is viseli az isteni Nevet: „Én vagyok” (Jn
8,28).
40. Miért fontos Isten nevének kinyilatkoztatása?
206-213
Amikor Isten kinyilatkoztatja a nevét, megismerteti a maga
kimondhatatlan misztériumának gazdagságát: egyedül ő van öröktől
fogva mindörökké, Ő felülmúlja a világot és a történelmet. Ő az,
aki megalkotta az eget és a földet. Ő a hűséges Isten, aki mindig
ott van népe mellett, hogy megszabadítsa. Ő a legkiválóbb
értelemben „a szent”, „az irgalomban gazdag” (Ef 2,4), aki
mindig kész a megbocsátásra. Ő a szellemi, transzcendens,
mindenható, örök, személyes, tökéletes Létező. Ő a szeretet és az
igazság.
„Isten a végtelenül tökéletes létező, aki a Legszentebb
Szentháromság.” (Szent Mongrovejói Turibius)
41. Milyen értelemben Isten az igazság?
214-217
231
Isten maga az igazság, és mert az, nem téved és nem téveszt meg
senkit. Ő „a világosság, és benne nincsen sötétség” (1Jn 1,5).
Isten örök Fia, a megtestesült Bölcsesség azért küldetett a
világba, „hogy tanúságot tegyen az igazságról” (Jn 18,37).
42. Hogyan nyilatkoztatja ki Isten, hogy ő a szeretet?
218-221
Isten úgy nyilatkoztatta ki magát Izraelnek, mint akinek a
szeretete erősebb, mint az apák és az anyák szeretete gyermekeik,
vagy a vőlegény szeretete menyasszonya iránt. Ő maga a Szeretet (1Jn
4,8.16), aki teljesen és ingyenesen ajándékozza magát, és
aki „úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy
üdvözüljön általa a világ” (Jn 3,16–17). Fiát és a
Szentlelket elküldve Isten kinyilatkoztatja, hogy ő maga az örök,
kölcsönös szeretet.
43. Milyen következményei vannak az egy Istenbe vetett hitnek?
222-227
229
Istenbe, az Egyetlenbe vetett hit megkívánja: az isteni nagyság
és fölség megismerését; a hálaadásban folyó életet; az Istenbe
vetett bizalmat a nehézségek idején is; az Isten képmására
teremtett minden ember egységének és méltóságának elismerését; az
Istentől teremtett dolgok helyes használatát.
44. Mi a keresztény hit és élet központi misztériuma?
232-237
A keresztény hit és élet központi misztériuma a Szentháromság
misztériuma. A keresztényeket az Atyának és a Fiúnak és
Szentléleknek nevében keresztelik meg.
45. Pusztán emberi értelemmel megismerhető-e a Szentháromság
misztériuma?
237
Isten a teremtett világban és az Ószövetségben is mutatja
háromságos létének bizonyos nyomait, de a Szentháromság belső
élete a puszta emberi értelem számára megközelíthetetlen. Isten
Fiának megtestesülése és a Szentlélek elküldése előtt Izrael hite
számára is megközelíthetetlen maradt. Ezt a misztériumot Jézus
Krisztus nyilatkoztatta ki, és ez a forrása minden további
misztériumnak.
46. Mit nyilatkoztat ki Jézus Krisztus az Atya misztériumából?
240-242
Jézus Krisztus kinyilatkoztatja nekünk, hogy Isten „Atya”,
nemcsak azért, mert a világ és az ember Teremtője, hanem főként
azért, mert saját ölén örökké nemzi a Fiút, aki az ő Igéje,
„dicsőségének kisugárzása, lényegének képmása” (Zsid 1,3).
47. Ki a Szentlélek, akit Jézus Krisztus nyilatkoztat ki
nekünk?
243-248
A Szentlélek a Szentháromság harmadik személye. Isten, aki egy és
egyenlő az Atyával és a Fiúval. „Az Atyától származik” (Jn
15,26), aki kezdet nélküli kezdet, az egész szentháromságos
élet forrása. A Fiútól is származik (Filioque) az örök
ajándékozás révén, amellyel az Atya adja őt a Fiúnak. Az Atyától
és a megtestesült Fiútól küldve a Szentlélek vezeti az Egyházat,
hogy „megismerje a teljes igazságot” (Jn 16,13).
48. Hogyan fejezi ki az Egyház a maga szentháromságos hitét?
249-256
266
Az Egyház a maga szentháromságos hitét úgy fejezi ki, hogy az egy
Istent három személyben vallja: Atyában, Fiúban és Szentlélekben.
A három isteni Személy egy Isten, mert mindegyikük azonos az
egyetlen és oszthatatlan isteni természet teljességével.
Valóságosan különböznek egymástól a relációk révén, melyekkel
kapcsolatban vannak egymással: az Atya nemzi a Fiút, a Fiú
születik az Atyától, a Szentlélek pedig az Atyától és a Fiútól
származik.
49. Hogyan tevékenykedik a három isteni Személy?
257-260
267
A három isteni Személy elválaszthatatlan a lényegben, ugyanígy
elválaszthatatlanok a tevékenységben is: a Szentháromság
tevékenysége egy és ugyanaz. Azonban az egyetlen isteni
tevékenységben mindegyik személy azon a módon van jelen, ami a
Szentháromságban sajátja.
„Ó, Istenem, imádott Szentháromság, (…) békéltesd meg a
lelkemet; alakítsd át mennyországoddá, kedves lakóhelyeddé és
nyughelyeddé. Bárcsak soha ne hagynálak magadra, bárcsak mindig
ott lennék veled, egész valómmal virrasztván a hitben, és
egészen átadva magam az imádásban a te teremtő
tevékenységednek.” (Szentháromságról nevezett Boldog
Erzsébet)
50. Mit jelen az, hogy Isten mindenható?
268-278
Isten kinyilatkoztatta önmagáról, hogy „ő az Erős, a Hatalmas” (Zsolt
24,8), akinél „semmi sem lehetetlen” (Lk 1,37). Az ő
mindenhatósága egyetemes és titokzatos; megnyilvánulása a világ
semmiből és az ember szeretetből való megteremtése, de
mindenekfölött az ő Fiának megtestesülése és föltámadása, az ember
fiúvá fogadása és a bűnök megbocsátása. Ezért fordul az Egyház
könyörgéseiben a „mindenható, örök Istenhez” (Omnipotens,
sempiterne Deus…).
51. Miért fontos ez az állítás: „Kezdetben teremtette Isten az
eget és a földet?” (Ter 1,1)
279-289
315
Mert a teremtés az alapja az üdvösség egész isteni tervének;
kinyilvánítja Isten mindenható és bölcs szeretetét, az első lépés
az egyetlen Isten és népe közti szövetség megkötése felé; a
Krisztusban csúcspontjához érkező üdvtörténet kezdete; az első
válasz az ember alapvető kérdéseire, melyeket saját eredetére és
céljára vonatkozóan tesz föl.
52. Ki teremtette a világot?
290-292
316
A világ egyetlen és oszthatatlan teremtője az Atya, a Fiú és a
Szentlélek, még akkor is, ha a világ teremtésének művét elsősorban
az Atyának tulajdonítjuk.
53. Miért teremtette Isten a világot?
293-294
319
Isten a világot saját dicsőségére teremtette, mert ki akarta
nyilvánítani és közölni akarta a maga jóságát, igazságát és
szépségét. A teremtés végső célja az, hogy Krisztusban Isten
legyen „minden mindenben” (1Kor 15,28), a maga dicsőségére
és a mi boldogságunkra.
„Isten dicsősége az élő ember, s az ember élete Isten látása.”
(Szent Iréneusz)
54. Hogyan teremtette Isten a világmindenséget?
295-301
317-320
Isten a világmindenséget teljesen szabadon, bölcsen és
szeretettel teremtette. A világ nem szükségszerűség, vak végzet
vagy véletlen következménye. Isten „a semmiből” (ex nihilo:
2Mak 7,28) rendezett és jó világot teremtett, amelyet Ő
végtelenül felülmúl. Isten megtartja a létben a teremtményeit,
támogatja őket, megadja nekik a cselekvési képességet és
beteljesedésre vezeti őket Fia és a Szentlélek által.
55. Miben áll az isteni gondviselés?
302-306
321
Az isteni gondviselés azoknak az intézkedéseknek a sorozata,
melyekkel Isten teremtményeit azon végső tökéletesség felé vezeti,
amelyre meghívta őket. Isten e tervének mindenkitől független,
szuverén ura, de végrehajtásában teremtményei együttműködését is
igénybe veszi. Ugyanakkor megajándékozza teremtményeit azzal a
méltósággal, hogy önállóan cselekedjenek és ok és okozati
összefüggésbe kerüljenek egymással.
56. Hogyan működik együtt az ember az isteni gondviseléssel?
307-308
323
Isten az embert – fölébresztve benne „az ő jóságos tervei
szerinti akarást és cselekvést” (Fil 2,13) –
megajándékozza azzal és szabadságát tiszteletben tartva meghívja
arra, hogy cselekedeteivel, imádságaival, sőt szenvedéseivel is
működjön együtt Ővele.
57. Ha Isten mindenható és gondviselő, miért van a rossz?
309-310
324, 400
Erre az amennyire fájdalmas, annyira titokzatos kérdésre csak a
keresztény hit teljessége tud válaszolni. Isten
semmiképpen, sem közvetlenül, sem közvetve nem oka a rossznak. A
rossz misztériumát Fiában, Jézus Krisztusban világítja meg, aki
meghalt és föltámadott, hogy legyőzze a nagy erkölcsi rosszat: az
emberek bűnét, ami gyökere minden további rossznak.
58. Miért engedi meg Isten a rosszat?
311-314
324
A hit biztosít bennünket arról, hogy Isten nem engedné meg a
rosszat, ha nem tudna jót kihozni belőle. Csodálatosan megmutatta
ezt már Krisztus halálában és föltámadásában: a legnagyobb
erkölcsi rosszból, Fiának megöléséből fakasztotta a legnagyobb
jókat, Krisztus megdicsőülését és a mi megváltásunkat.
Az ég és a
föld
59. Mi mindent teremtett Isten?
325-327
A Szentírás mondja: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a
földet” (Ter 1,1). Az Egyház a maga hitvallásában hirdeti,
hogy minden láthatónak és láthatatlannak: minden szellemi lénynek
és anyagi létezőnek, azaz az angyaloknak és a látható világnak s
különös módon az embernek Isten a teremtője.
60. Kik az angyalok?
328-333
350-351
Az angyalok tiszta szellemi teremtmények, testetlenek,
láthatatlanok és halhatatlanok, értelemmel és akarattal bíró
személyes lények. Szüntelenül, színről színre látják Istent, Őt
dicsőítik, Neki szolgálnak és az Ő hírnökei, amikor küldetésüket
teljesítik minden ember üdvösségére.
61. Hogyan vannak jelen az angyalok az Egyház életében?
334-336
352
Az Egyház csatlakozik az angyalokhoz Isten imádásában, segítségül
hívja őket, s néhányukat meg is ünnepli liturgiájában.
„Minden hívő mellett ott van egy angyal, hogy mint oltalmazó
és pásztor elvezesse őt az életre.” (Nagy Szent Vazul)
62. Mit tanít a Szentírás a látható világ teremtéséről?
337-344
A teremtés „hat napjának” elbeszélésével a Szentírás megismerteti
velünk a teremtés értékét és célját, tudniillik hogy Isten
dicsőítésére és az ember szolgálatára van rendelve. Minden létező
Istennek köszönheti a létét, Tőle kapja a maga jóságát és
tökéletességét, törvényeit és helyét az univerzumban.
63. Mi az ember helye a teremtésben?
343-344
353
Az ember a látható teremtés csúcsán áll, mert Isten képére és
hasonlatosságára lett teremtve.
64. Miféle kapcsolat van a teremtett dolgok között?
342
354
A teremtmények között Isten akarata szerint kölcsönös összefüggés
és hierarchia van. Ugyanakkor egység és szolidaritás van a
teremtmények között, mert valamennyiüknek egy a Teremtője, aki
szereti és a maga dicsőségére rendelte őket. Tehát tisztelni a
teremtésbe írt törvényeket és a dolgok természetéből fakadó
kapcsolatokat a bölcsesség kezdete és az erkölcsi élet alapja.
65. Milyen kapcsolat van a teremtés műve és a megváltás műve
között?
345-349
A teremtés műve a megváltás még nagyobb művében éri el
csúcspontját. A megváltás ugyanis az új teremtés kezdete, amelyben
minden meg fogja találni a maga teljes értelmét és beteljesedését.
Az ember
66. Milyen értelemben teremtetett az ember „Isten képmására”?
355-357
Az ember Isten képmására teremtetett abban az értelemben, hogy
képes szabadon megismerni és szeretni a Teremtőjét. Az ember az
egyetlen teremtmény itt a földön, akit Isten önmagáért akart és
arra hívott, hogy a megismerésben és a szeretetben megossza vele a
maga isteni életét. Az embernek, mert Isten képmására teremtetett,
személyi méltósága van: nem valami, hanem valaki, aki képes
önmagát megismerni, önmagát szabadon odaajándékozni és közösségre
lépni Istennel és más személyekkel.
67. Milyen céllal teremtette Isten az embert?
358-359
381
Isten mindent az emberért teremtett, az embert azonban arra
teremtette, hogy megismerje, szolgálja és szeresse Istent, hogy
ebben a világban hálaadásként ajánlja föl Neki az egész teremtést,
és a mennyben az isteni életben részesüljön. Egyedül a
megtestesült Ige misztériumában világosodik meg az ember
misztériuma, aki arra rendeltetett, hogy Isten emberré lett Fiának
képmása legyen, aki tökéletes „képmása a láthatatlan Istennek” (Kol
1,15).
68. Miért alkotnak egységet az emberek?
360-361
Az összes emberek egyetlen emberi nemet alkotnak, mert
valamennyien Istentől erednek. Az egység további forrása, hogy
„Isten egy emberből alkotta meg az összes nemzetet” (ApCsel
17,26). Továbbá mindnyájuknak egyetlen Üdvözítőjük van, és
mind arra kaptak meghívást, hogy részesedjenek Isten
boldogságában.
69. Hogyan alkot egységet az emberben a test és a lélek?
362-365
382
Az emberi személy egyszerre testi és szellemi lény. Az emberben a
szellem és az anyag egy természetet alkot. Ez az egység oly mély,
hogy a szellemi elvnek köszönhetően, ami a lélek, az anyagi
természetű test emberi és élő testté válik és részesedik az
istenképmás méltóságában.
70. Ki ajándékozza a lelket az embernek?
366-368
382
A szellemi lélek nem a szülőktől származik, hanem közvetlenül
Isten teremti és halhatatlan. Amikor a halál pillanatában elszakad
a testtől, nem vész el; újra egyesülni fog a testtel a végső
föltámadás pillanatában.
71. Milyen kapcsolatot létesített Isten a férfi és a nő
között?
369-373
383
Isten a férfit és a nőt, mert emberi személyek, egyenlő
méltóságúnak teremtette, ugyanakkor, mert férfinak és nőnek
teremtette őket, kölcsönösen kiegészítik egymást. Egymásért akarta
őket Isten, hogy személyek közösségét alkossák. Ketten együtt
kapták a meghívást, hogy adják tovább az emberi életet azáltal,
hogy a házasságban „egy testté” válnak (Ter 2,24) és úgy
uralkodjanak a földön, mint Isten „sáfárai”.
72. Milyen volt az ember Isten terve szerinti eredeti
állapota?
374-379
384
Amikor Isten megteremtette a férfit és a nőt, különleges
részesedést adott nekik a maga isteni életében, szentségben és
igazságban. Isten terve szerint az embernek nem kellett volna sem
szenvednie, sem meghalnia. Továbbá tökéletes harmónia volt magában
az emberben, a teremtmény és a Teremtő, a férfi és a nő között,
amint az első emberpár és az egész teremtés között is.
A bűnbeesés
73. Hogyan lehet megérteni a bűn valóságát?
385-389
Az emberi történelemben jelen van a bűn. E tény teljesen csak az
isteni kinyilatkoztatás, s főleg Krisztus, mindenki Megváltója
fényénél mutatkozik meg, aki túláradóvá tette a kegyelmet éppen
ott, ahol elhatalmasodott a bűn.
74. Mi volt az angyalok bukása?
391-395
414
„Az angyalok bukása” kifejezés azt jelenti, hogy a Sátán és a
többi démonok, akikről a Szentírás és az Egyház hagyománya beszél,
az Istentől jónak teremtett angyalok közül gonosszá váltak, mert
szabad és visszavonhatatlan döntéssel elutasították Istent és az ő
országát, s ezzel létrehozták a poklot. Próbálják a maguk oldalára
állítva föllázítani az embert Isten ellen; Isten azonban
Krisztusban megerősíti a Gonosz fölötti győzelmet.
75. Miben áll az ember első bűne?
396-403
415-417
Az ember az ördög kísértésére hagyta kialudni szívében a
Teremtője iránti bizalmat, és engedetlenségével olyan akart lenni,
„mint Isten”, Isten nélkül és nem Isten akarata szerint (Ter
3,5). Ádám és Éva így közvetlenül, nemcsak önmaguk, hanem
leszármazottaik számára is elveszítették a szentség és igazság
eredeti kegyelmét.
76. Mi az eredeti bűn?
404
419
Az eredeti bűn, amelyben minden ember születik, a szentségtől és
igazságtól való megfosztottság állapota. „Magunkra vont”, nem
„általunk elkövetett” bűn; születési állapot, nem személyes
cselekedet. Minden ember egy, közös eredete következtében az
emberi természettel együtt származik át Ádám minden utódára, „nem
utánzás, hanem továbbadás” révén. Ez a továbbadás misztérium,
amelyet nem tudunk teljesen megérteni.
77. Milyen más következményei vannak az eredeti bűnnek?
405-409
418
Az eredeti bűn következtében az emberi természet nem romlott meg
teljesen, de természetes erői meggyengültek, és az emberi
természet a tudatlanság, a szenvedés és halál hatalma alá került
és a bűnre hajlóvá lett. E bűnre való hajlandóságot nevezzük concupiscentiának.
78. Mit tett Isten az első bűn után?
410-412
420
Az első bűn után a világot elárasztotta a bűn, de Isten nem
hagyta az embert a halál hatalmában, hanem titokzatosan – a
Protoevangéliumban (Ter 3,15) – megígérte, hogy a bűn
vereséget fog szenvedni és az embert kiemeli bukásából. Ez a
megváltó Messiás első meghirdetése. Ezért a bukást végül szerencsés
véteknek lehet neveznünk, mert „ilyen és ily nagy Megváltót
érdemelt” (Exsultet).
MÁSODIK FEJEZET
HISZEK JÉZUS
KRISZTUSBAN,
ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN
79. Mi az Örömhír az ember számára?
422-424
Az örömhír a meghalt és föltámadott Jézus Krisztusnak, „az élő
Isten Fiának” (Mt 16,16) hirdetése. Heródes király
napjaiban, Augustus császár uralkodása idején Isten beteljesítette
az Ábrahámnak és az ő ivadékának adott ígéreteket, és elküldte „a
Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a
törvénynek, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a
fogadott fiúságot elnyerjük” (Gal 4,4–5).
80. Hogyan terjed ez az Örömhír?
425-429
Az első tanítványok kezdettől fogva égtek a vágytól, hogy
hirdessék Jézus Krisztust azért, hogy mindenkit elvezessenek a
belé vetett hitre. Ma is Krisztus szerető megismeréséből fakad az
evangelizálás és a katekézis vágya, azaz a törekvés, hogy Jézus
Krisztus személyében feltárjuk Isten egész tervét, és az
emberiséget elvezessük a Vele való közösségre.
„ÉS JÉZUS KRISZTUSBAN,
AZ Ő EGYSZÜLÖTT FIÁBAN, A MI URUNKBAN”
81. Mit jelent a „Jézus” név?
430-435
452
A „Jézus” név, amit az Angyal Máriának mondott, annyit jelent,
hogy „Isten megszabadít”. A születendő gyermek kilétét és
küldetését jelzi, „mert ő szabadítja meg a népét bűneitől” (Mt
1,21). Péter megerősíti, hogy „nem adatott más név az ég
alatt az embereknek, akiben üdvözülnünk lehetne” (ApCsel 4,12).
82. Miért nevezzük Jézust „Krisztusnak”?
436-440
453
A görög „Krisztosz” és héber megfelelője, a „Messiás” azt
jelenti: „Fölkent”. Jézus azért a Krisztus, mert Isten
fölszentelte, a Szentlélekkel fölkente megváltói küldetésére. Ő az
Izrael által várt Messiás, akit az Atya a világba küldött. Jézus
elfogadta a Messiás nevet, tartalmát pontosabbá téve: „az égből
szállt alá” (Jn 3,13), megfeszítették és föltámadott, Ő a
szenvedő Szolga, aki „életét adja váltságul sokakért” (Mt
20,28). A Krisztus névből ered a christiani-keresztények
név.
83. Milyen értelemben „Isten egyszülött Fia” Jézus?
441-445
454
Jézus páratlan és tökéletes értelemben „Isten egyszülött Fia”. A
Jordánnál történt kereszteléskor és a színeváltozáskor az Atya
szava Jézust így nevezi: „Ő az én szeretett Fiam”. Amikor Jézus
azt állítja magáról, hogy ő a Fiú, aki „ismeri az Atyát” (Mt
11,27), akkor Istennel, az ő Atyjával való páratlan és örök
kapcsolatáról beszél. Ő „Isten egyszülött Fia” (1Jn 4,9),
a Szentháromság második személye. Az apostoli igehirdetés központi
témája, hogy ők látták „az ő dicsőségét, mint az Atya
Egyszülöttének dicsőségét” (Jn 1,14).
84. Mit jelent az „Úr” cím?
446-451
455
A Szentírásban az Úr megnevezés általában a szuverén módon
uralkodó Istent jelenti. Jézus ezt a nevet magának tulajdonítja és
kinyilatkoztatja isteni uralmát a természet erői, a démonok, a bűn
és a halál fölött, mindenekfölött a föltámadásával. Az első
keresztény hitvallások hirdetik, hogy az Atyát megillető hatalom,
tisztelet és dicsőség Jézusnak is sajátjai: Isten „olyan nevet
adott neki, mely fölötte áll minden névnek” (Fil 2,9). Ő a
világ és a történelem Ura, az ember egyedül neki köteles alávetni
teljesen személyes szabadságát.
„JÉZUS KRISZTUS
FOGANTATOTT A SZENTLÉLEKTŐL,
SZÜLETETT SZŰZ MÁRIÁTÓL”
85. Miért lett emberré Isten Fia?
456-460
Isten Fia értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért testesült meg
Szűz Mária méhében a Szentlélek erejéből; azaz azért, hogy minket,
bűnösöket megbékéltessen az Istennel; hogy megismertesse velünk az
Ő végtelen szeretetét; hogy számunkra az életszentség példája
legyen, s hogy „az isteni természet részesévé” tegyen bennünket (2Pt
1,4).
86. Mit jelent a „megtestesülés” szó?
461-463
483
Az Egyház megtestesülésnek nevezi az isteni természet és az
emberi természet csodálatos egyesülésének misztériumát az Ige
egyetlen isteni személyében. Üdvösségünk megvalósításáért Isten
Fia „testté” lett (Jn 1,14) azzal, hogy valóságos ember
lett. A megtestesülésbe vetett hit a keresztény hit sajátos
ismertetőjegye.
87. Jézus Krisztus hogyan valóságos Isten és valóságos ember?
464-467
469
Jézus elválaszthatatlanul igaz Isten és igaz ember a maga isteni
személyének egységében. Ő, aki Isten Fia, aki „született, nem
teremtetett, az Atya ugyanazon lényegéből”, valóságos ember lett,
a testvérünk, anélkül, hogy megszűnt volna Isten, a mi Urunk
lenni.
88. Mit tanít erről a Kalkedoni Zsinat (451-ben)?
467
A Kalkedoni Zsinat azt tanítja, hogy „egy és ugyanannak valljuk a
Fiút, mi Urunk Jézus Krisztust; őt, aki tökéletes istenségében és
tökéletes emberségében; valóban Istent és valóban embert, őt,
akinek értelmes lelke és teste van, és aki istensége szerint
egylényegű az Atyával, és embersége szerint egylényegű mivelünk,
»aki hozzánk hasonló mindenben, a bűnt kivéve« (Zsid 4,15);
az idők kezdete előtt az Atyától született istensége szerint, és
az utolsó napokban értünk és a mi üdvösségünkért az Istenszülő
Szűz Máriától embersége szerint.”
89. Hogyan fejezi ki az Egyház a megtestesülés misztériumát?
464-469
479-481
Az Egyház a megtestesülés misztériumát úgy fejezi ki, hogy
tanítja: Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, két
természete van, isteni és emberi, melyek nem keverednek egymással,
hanem egyesülnek az Ige személyében. Emiatt Jézus emberségében
mindent – a csodákat, a szenvedést és a halált is – isteni
személyének kell tulajdonítanunk, aki a fölvett emberi természet
által tevékenykedik.
„Istennek egyszülött Fia / és Igéje, / ki halhatatlan vagy, /
és a mi üdvösségünkért a szent Istenszülő / s mindenkorszűz
Máriától / megtestesülni kegyeskedtél. / Ki egyike vagy a
Szentháromságnak, / az Atyával és Szentlélekkel / együtt
dicsérendő, / üdvözíts minket!” (Aranyszájú Szent János
bizánci liturgiája)
90. Isten emberré lett Fiának volt-e emberi tudással
rendelkező lelke?
470-474
482
Isten Fia értelmes emberi lélektől éltetett testet vett magára.
Jézus a maga emberi értelmével sok dolgot tapasztalat útján fogott
fel. De Isten Fiának emberként is közvetlen és bensőséges ismerete
volt Atyjáról, az Istenről. Belelátott az emberek titkos
gondolataiba és teljesen ismerte azt az örök tervet, melynek
kinyilatkoztatására eljött.
91. Hogyan van összhangban a megtestesült Ige két akarata?
475
482
Jézusnak isteni és emberi akarata van. Földi életében Isten Fia
emberi módon is akarta, amit Istenként az Atyával és Szentlélekkel
együtt elhatározott a mi üdvösségünkre. Krisztus emberi akarata
minden ellenkezés vagy tiltakozás nélkül követi az isteni
akaratot, helyesebben aláveti magát az isteni akaratnak.
92. Valóságos teste volt-e Krisztusnak?
476-477
Krisztus valóságos emberi testet vett magára, mely által a
láthatatlan Isten láthatóvá vált. Ezért Krisztus megjeleníthető és
tisztelhető szentképeken.
93. Mit jelenít meg Jézus Szíve?
478
Jézus emberi szívvel ismert meg és szeretett bennünket. A mi
üdvösségünkért átszúrt Szíve annak a végtelen szeretetnek a
szimbóluma, amellyel szereti az Atyát és minden egyes embert.
94. „Fogantatott a Szentlélektől”: mit jelent ez a kifejezés?
484-486
Azt jelenti, hogy Szűz Mária az örök Fiút a Szentlélek erejéből
foganta méhében, férfi közbejötte nélkül: „A Szentlélek száll
tereád” (Lk 1,35) – mondta neki az Angyal az angyali
üdvözletkor.
95. „Született Szűz Máriától”: miért állítható Máriáról, hogy
valóban Isten Anyja?
495
509
Mária valóban Isten Anyja, mert Jézusnak Anyja (Jn
2,1; 19,25). Ugyanis Jézus, aki a Szentlélek erejéből
fogantatott és valóban Mária fia lett, az Atyaisten örök Fia. Ő
maga Isten.
96. Mit jelent a „Szeplőtelen Fogantatás”?
487-492
Isten ingyenes kegyelemként választotta ki Máriát öröktől fogva,
hogy Fiának anyja legyen: hogy e feladatot teljesíthesse, fogantatása
szeplőtelen lett. Ez azt jelenti, hogy Isten a maga
kegyelméből és Jézus Krisztus érdemeit előre látva, Máriát
fogantatásától kezdve megőrizte az eredeti bűntől.
97. Hogyan működik együtt Mária az üdvözítés isteni tervével?
493-494
508-511
Isten kegyelméből Mária egész életében mentes maradt a személyes
bűnöktől. Ő a „kegyelemmel teljes” (Lk 1,28), az „Egészen
Szent”. Amikor az angyal hírül adta neki, hogy a „Magasságbeli
Fiát” fogja világra hozni (Lk 1,32), a „hit
engedelmességével” (Róm 1,5) szabadon adta beleegyezését.
Teljesen átadta magát Fia, Jézus személyének és művének, egész
lelkével átölelte az üdvözítő isteni akaratot.
98. Mit jelent Jézus szűzi fogantatása?
496-498
503
Azt jelenti, hogy Jézus férfi közbejötte nélkül, egyedül a
Szentlélek erejéből fogantatott Szűz Mária méhében. Jézus a
mennyei Atya Fia isteni természete szerint, és Mária fia emberi
természete szerint, de valójában Isten Fia két természetben, mivel
személye csak egy van, az isteni.
99. Mit jelent az, hogy Mária „mindig Szűz”?
499-507
510-511
Azt jelenti, hogy „szűz maradt Fiának foganásakor, Szűz a
szülésben, Szűz áldott állapotában, Szűz anyaságában, örökké Szűz”
(Szent Ágoston). Ezért, amikor az evangéliumok „Jézus testvéreiről
és nővéreiről” beszélnek, Jézus legközelebbi rokonairól van szó a
bibliai kifejezésmód szerint.
100. Miként egyetemes Mária lelki anyasága?
501-507
511
Máriának egyetlen Fia van, Jézus, de éppen Jézusban lelki
anyasága kiterjed minden emberre, akiknek üdvözítésére jött.
Engedelmesen élve az új Ádám oldalán, Szűz Mária az új Éva,
az élők igazi anyja, aki anyai szeretetével a kegyelem rendjében
együttműködik születésüknél és fejlődésüknél. Mária, a Szűz és
Anya az Egyház előképe és legtökéletesebb megvalósulása.
101. Milyen értelemben misztérium Krisztus egész
élete?
512-521
561-562
Krisztus egész élete kinyilatkoztatás. Mindaz, amit Jézus
életében látni lehet, az ő láthatatlan misztériumához,
elsősorban istenfiúságának misztériumához vezet: „Aki
engem lát, látja az Atyát” (Jn 14,9). Továbbá noha az
üdvözítés művének teljessége a kereszten és a föltámadással
valósult meg, Krisztus egész élete az üdvösség misztériuma,
mert mindannak, amit Jézus tett, mondott vagy elszenvedett, a
célja az elbukott ember megszabadítása és helyreállítása
istengyermeki hivatásában.
102. Melyek a Jézus misztériumaira való előkészület
szakaszai?
522-524
Az első szakasz a reményé, ez a leghosszabb, sok-sok évszázadig
tartott, s mi az ádventi idő liturgikus ünneplése során éljük át.
Már ezt a homályos reményt is Isten oltotta a pogányok szívébe. A
második az Ószövetség időszaka egészen Keresztelő Jánosig,
melyben Isten előkészítette Fia eljövetelét. János az utolsó és a
legnagyobb próféta.
103. Mit tanít az evangélium Jézus születésének és
gyermekkorának misztériumairól?
525-530
563-564
Karácsonykor a mennyei dicsőség egy újszülött gyengeségében
nyilvánul meg; Jézus körülmetélése az Ő zsidó néphez való
tartozásának jele, és keresztségünk előképe; találkozása a
Háromkirályokkal (Epifánia) Izrael Messiás-királyának
kinyilvánulása az összes nemzetek számára; a templomban
történt bemutatáskor Simeonban és Annában egész Izrael
várakozása találkozik Üdvözítőjével; a menekülés Egyiptomba
és a betlehemi gyermekgyilkosság jelzi, hogy Krisztus egész élete
üldöztetés lesz; az Egyiptomból való hazatérés a
kivonulásra emlékeztet és Jézust új Mózesként mutatja be: Ő az
igazi és végső szabadító.
104. Mit tanít nekünk Jézus rejtett élete Názáretben?
533-534
564
Jézus rejtett élete Názáretben a mindennapok
észrevétlenségében telt. Ez módot ad arra, hogy közösségben
legyünk vele az imádsággal, egyszerűséggel, munkával, családi
szeretettel áthatott mindennapok életszentségében. Mária és
nevelőatyja, József iránti engedelmessége az Atya iránti
engedelmességének képe. Ők ketten pedig a hitben elfogadják Jézus
misztériumát, bár nem mindig értik.
105. Miért vette föl Jézus Jánostól „a bűnbánat keresztségét a
bűnök bocsánatára”? (Lk 3,3)
535-537
565
Hogy megkezdje nyilvános működését és elővételezze halálának
„keresztségét”: így vállalta – bár teljesen bűn nélkül volt –,
hogy a bűnösök közé sorolják őt, „Isten Bárányát, aki elveszi a
világ bűnét” (Jn 1,29). Az Atya „szeretett Fiam”-nak
nyilvánítja ki őt (Mt 3,17), és a Szentlélek száll le reá.
Jézus keresztsége a mi keresztségünk előképe.
106. Mit nyilatkoztatnak ki Jézus megkísértései a pusztában?
538-540
566
A kísértések, amelyek Jézust a pusztában érték, összefoglalják
azokat a kísértéseket, amelyek Ádámot a Paradicsomban és Izraelt a
pusztai vándorlás során érték. A Sátán Jézust az Atya által
rábízott küldetéshez való hűségében kísérti meg. Krisztus, az új
Ádám ellenáll, és győzelme előre hirdeti szenvedésének – fiúi
szeretete legnagyobb engedelmességének – győzelmét. Az Egyház
ezzel a misztériummal különösen a Nagyböjt liturgikus
idejében egyesül.
107. Kik kapnak meghívást Isten Országába, melyet Jézus
meghirdetett és megvalósított?
541-546
567
Jézus minden embert meghív, hogy része legyen Isten Országában. A
legnagyobb bűnös is meghívást kap a megtérésre és arra, hogy
elfogadja az Atya végtelen irgalmát. Az Ország már itt a földön
azoké, akik alázatos szívvel befogadják. Ők azok, akik megkapják
az Ország misztériumainak kinyilatkoztatását.
108. Jézus miért jelekkel és csodákkal nyilvánítja ki Isten
Országát?
547-550
567
Jézus jelekkel és csodákkal kísérte tanítását, hogy
bizonyítsa: Isten Országa őbenne, a Messiásban jelen van. Bár
sokakat meggyógyított, nem azért jött, hogy itt a földön
megszüntessen minden bajt, hanem hogy elsősorban a bűn
rabszolgaságából kiszabadítson minket. Ördögűzései azt hirdetik,
hogy keresztje győzelem lesz „evilág fejedelme” fölött (Jn
12,31).
109. Milyen tekintélyt ad Jézus apostolainak az Isten
Országában?
551-553
567
Jézus kiválasztja a Tizenkettőt, föltámadása leendő
tanúit, és részesíti őket küldetésében és tekintélyében, hogy
tanítsanak, oldozzák föl a bűnöket, építsék és kormányozzák az
Egyházat. Ebben a kollégiumban Péter kapja meg „az Ország
kulcsait” (Mt 16,19), s foglalja el az első helyet, azzal
a feladattal, hogy teljes épségében őrizze a hitet és erősítse meg
testvéreit.
110. Mit jelent a színeváltozás?
554-556
568
A színeváltozáskor mindenekelőtt a Szentháromság mutatkozott meg:
„Az Atya a hangban, a Fiú az emberben, a Szentlélek a ragyogó
felhőben” (Aquinói Szent Tamás). Amikor Mózessel és Illéssel
„eltávozásáról” beszélget (Lk 9,31), Jézus megmutatja,
hogy útja a dicsőségbe a kereszten át vezet, és elővételezi
eljövendő föltámadását és dicsőséges eljövetelét, mely „átalakítja
majd halandó testünket, és hasonlóvá teszi a maga megdicsőült
testéhez” (Fil 3,21).
„A hegyen átváltoztál, Krisztus Istenünk, / és amennyire
tanítványaid képesek voltak, / meglátták a te dicsőségedet, /
hogy amidőn megfeszíttetésedet látandják, / értsék meg, hogy
önként szenvedsz, / és hirdessék a világnak, / hogy te valóban /
az Atya kisugárzása vagy!” (Bizánci liturgia)
111. Hogyan történt a messiási bevonulás Jeruzsálembe?
557-560
569-570
A meghatározott időpontban Jézus elhatározta, hogy fölmegy
Jeruzsálembe, hogy szenvedjen, meghaljon és föltámadjon. Mint
Messiás-király, aki kinyilatkoztatja az Ország eljöttét, szamár
hátán vonul be a városába. A kicsinyek fogadják, kiknek
örömkiáltása visszhangzik a szentmise Sanctusában:
„Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsanna (’szabadíts meg’)”
(Mt 21,9). Az Egyház a nagyheti liturgiát e jeruzsálemi
bevonulás ünneplésével kezdi.
„JÉZUS KRISZTUS
SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT,
MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK”
112. Mi a jelentősége Jézus húsvéti Misztériumának?
571-573
Jézus húsvéti misztériuma – mely magában foglalja szenvedését,
halálát, föltámadását és megdicsőülését – a keresztény hit
középpontja, mert Isten üdvözítő terve egyszer s mindenkorra
megvalósult Fiának, Jézus Krisztusnak megváltó halálával.
113. Milyen vádak alapján ítélték Jézust halálra?
574-576
Izrael egyes vezetői azzal vádolták Jézust, hogy megszegi a
Törvényt, a templom ellen cselekszik, s főként sérti az egyetlen
Istenbe vetett hitet, mert Isten Fiának mondta magát. Emiatt adták
át Pilátusnak, hogy ítélje halálra.
114. Milyen volt Jézus magatartása Izrael Törvényével
kapcsolatban?
577-582
592
Jézus nem törölte el a Törvényt, melyet Isten a Sínai-hegyen
adott Mózesnek, hanem tökéletessé tette azzal, hogy megadta végső
értelmezését. Ő az isteni Törvényhozó, aki maradék nélkül
teljesítette ezt a Törvényt. Továbbá Ő, a hűséges Szolga
engesztelő halálával felajánlja azt az áldozatot, mely egyedül
képes engesztelni mindazokért a bűnökért, „melyeket az emberek az
első szövetség idején elkövettek” (Zsid 9,15).
115. Milyen volt Jézus magatartása a jeruzsálemi templommal
kapcsolatban?
583-586
593
Jézust azzal vádolták, hogy ellensége a Templomnak. Ezzel szemben
Ő úgy tekintette a Templomot, mint „Atyja házát” (Jn 2,16),
és tanításának fontos helyévé tette. Ugyanakkor Jézus
megjövendölte – halálára utalva – a Templom lerombolását, és Ő
maga úgy mutatkozott, mint Isten végső lakóhelye az emberek
között.
116. Ellentmondásban volt-e Jézus Izraelnek az egyetlen és
szabadító Istenbe vetett hitével?
587-591
594
Jézus soha nem került ellentmondásba az egyetlen Istenbe vetett
hittel, akkor sem, amikor megbocsátotta a bűnöket, azaz a
legkifejezettebben isteni cselekedetet hajtotta végre, mellyel
beteljesítette a messiási ígéreteket és Istennel egyenlőnek
nyilvánította ki magát. Jézus követelménye, hogy higgyenek benne
és térjenek meg, érthetővé teszi a Főtanács tragikus
értetlenségét, mely Jézust, mint káromlót méltónak ítélte a
halálra.
117. Ki a felelős Jézus haláláért?
595-598
Jézus szenvedéséért és haláláért nem vonhatók felelősségre
különbségtétel nélkül sem az összes korabeli, sem a később bárhol
élő zsidók. Minden egyes bűnös, azaz minden ember valóságos oka és
eszköze a Megváltó szenvedésének, és még vétkesebben azok –
elsősorban a keresztények –, akik gyakrabban visszaesnek a bűnbe
és gyönyörködnek a bűnös szokásokban.
118. Krisztus halála miért része Isten tervének?
599-605
619
Isten, hogy megbékéltesse magával a bűn miatt halálra ítélt
összes embert, szeretetből úgy határozott, hogy elküldi a Fiát,
hogy adja magát halálra a bűnösökért. Jézus halála – mert az
Ószövetség előre hirdette, különösen mint a szenvedő Szolga
áldozatát – „az Írások szerint” történt.
119. Hogyan ajánlotta föl magát Krisztus az Atyának?
606-609
620
Krisztus egész élete önkéntes fölajánlás az Atyának, hogy
véghezvigye az Ő üdvözítő tervét. Krisztus odaadja „az életét
váltságul sokakért” (Mk 10,45), s ezáltal megbékélteti
Istennel az egész emberiséget. Szenvedése és halála megmutatja,
hogy az Ő embersége mennyire szabad és tökéletes eszköze az isteni
Szeretetnek, amely minden ember üdvösségét akarja.
120. Hogyan mutatkozik meg Jézus áldozata az utolsó vacsorán?
610-611
621
Jézus szenvedésének vigíliáján, az Apostolaival megült utolsó
vacsorán elővételezte, azaz jelezte és előzetesen megvalósította
önmaga önkéntes feláldozását: „Ez az én testem, mely értetek adatik…”
„Ez az én vérem, mely kiontatik…” (vö. Lk 22,19–20).
Ezzel egyidejűleg megalapította az Eucharisztiát mint áldozatának
„emlékezetét” (1Kor 11,25), és Apostolait az Újszövetség
papjaivá tette.
121. Mi történt a Getszemáni-kertben lefolyt
halálküzdelemben?
612
Az iszonyat ellenére, melyet a halál váltott ki annak teljesen
szent emberségében, aki „az élet Szerzője” (ApCsel 3,15),
Isten Fiának emberi akarata belesimul az Atya akaratába: Jézus
„engedelmesen mindhalálig” (Fil 2,8) elvállalja, hogy
testében hordozza bűneinket, hogy bennünket megszabadítson.
122. Melyek Jézus keresztáldozatának a gyümölcsei?
623, 617
622-623
Jézus önként ajánlotta föl életét engesztelő áldozatul, azaz
mindhalálig tartó szeretetének teljes engedelmességével
helyrehozta a mi bűneinket. Isten Fiának ez a „mindvégig tartó”
szeretete (Jn 13,1) megbékéltette az egész emberiséget az
Atyával. Krisztus húsvéti áldozata tehát egyedülálló, tökéletes és
végleges módon váltja meg az embereket, s teszi számukra lehetővé
a közösséget Istennel.
123. Miért hívja Jézus a tanítványait arra, hogy vegyék föl a
keresztjüket?
618
Amikor Jézus meghívja tanítványait, hogy vegyék föl keresztjüket
és kövessék őt, társul akarja maga mellé venni megváltó
áldozatában azokat, akik elsőként részesültek annak áldásaiból.
124. Milyen állapotban volt Jézus teste, amikor a sírban
nyugodott?
624-630
Krisztus valóban meghalt és valóban eltemették. Az isteni erő
azonban testét megóvta a romlástól.
„JÉZUS KRISZTUS ALÁSZÁLLT A POKLOKRA,
HARMADNAPON FÖLTÁMADT A HALOTTAK KÖZÜL”
125. Mit jelent a „poklok”, ahová Jézus alászállott?
632-637
A „poklok” nem a pokolt, a kárhozat helyét jelenti, hanem
a Krisztus előtt meghalt – mind a jó, mind a rossz – embereknek az
állapota. Jézus isteni személyével egyesült emberi lelke elment
ezekhez az igazakhoz, akik várták a Megváltót, hogy végre
megláthassák Istent. Krisztus, miután halálával legyőzte a halált
és az ördögöt, „akinél a halál hatalma volt” (Zsid 2,14),
kiszabadította a Megváltóra váró igazakat és megnyitotta számukra
a menny kapuját.
126. Mi a szerepe Jézus föltámadásának a hitünkben?
631
638
Jézus föltámadása Krisztusba vetett hitünk legnagyobb igazsága,
és a kereszttel együtt a húsvéti misztérium lényeges része.
127. Milyen „jelek” bizonyítják Jézus föltámadását?
639-644
656-657
Jézus föltámadásának lényeges jele az üres sír. Emellett
tanúskodnak a föltámadásról az asszonyok, akik elsőként
találkoztak Jézussal és vitték a hírt az apostoloknak. Ezután
Jézus „megjelent Kéfának (Péternek), majd a Tizenkettőnek. Végül
megjelent egyszerre több mint ötszáz testvérnek” (1Kor 15,5–6),
és másoknak is. A föltámadást nem az apostolok találták ki, hiszen
ez számukra képtelenségnek tűnt: maga Jézus is szemükre vetette
hitetlenségüket.
128. Ugyanakkor miért transzcendens esemény Jézus föltámadása?
647
656-657
Jóllehet Jézus föltámadása történeti tény, ellenőrizhető, jelek
és tanúságtételek révén megállapítható és tanúsított, mégis, mivel
Krisztus emberségének Isten dicsőségébe való átmenetele, ezért
meghaladja és felülmúlja a történelmet (transzcendens), mint a hit
misztériuma. Emiatt nem a világnak mutatkozott meg a feltámadott
Krisztus, hanem a tanítványainak, és tanúivá tette őket a nép
előtt.
129. Milyen Jézus föltámadott testének állapota?
645-646
Krisztus föltámadása nem ebbe a földi életbe való visszatérés.
Föltámadott teste azonos azzal, amelyet megfeszítettek, magán
viseli a szenvedés stigmáit, de már az isteni élet részese és a
megdicsőült test tulajdonságaival rendelkezik. Ezért a föltámadott
Krisztus teljesen szabadon határozza meg, hogy hol, hogyan és
milyen alakban jelenik meg a tanítványainak.
130. Hogyan a Szentháromság műve a föltámadás?
648-650
Krisztus föltámadása Isten transzcendens műve. A három isteni
Személy, mindegyik a maga sajátos módján, együtt cselekszik: az
Atya megmutatja a maga hatalmát, a Fiú „újra fölveszi” önként
föláldozott életét (Jn 10,17) úgy, hogy újra egyesíti
lelkét és testét, melyet a Szentlélek éltet és dicsőít meg.
131. Mi a föltámadás értelme és üdvözítő jelentősége?
651-655
658
A föltámadás a megtestesülés csúcspontja. Bizonyítja Krisztus
istenségét s mindazt, amit tett és tanított, és megvalósítja a
javunkra adott isteni ígéreteket. Továbbá a Föltámadott, a bűnnek
és a halálnak legyőzője megigazulásunk és föltámadásunk forrása:
föltámadásától kezdve nyújtja nekünk a gyermekké fogadás
kegyelmét, ami valóságos részesedés az egyszülött Fiú életében; s
végül, az idők végén Ő fogja föltámasztani a mi testünket.
„JÉZUS FÖLMENT A MENNYBE,
OTT ÜL A MINDENHATÓ ATYAISTEN JOBBJÁN”
132. Mit jelent a mennybemenetel?
659-667
Miután eltelt negyven nap, melyek során a föltámadott test
dicsőségét elrejtő, megszokott formában jelent meg apostolainak,
Krisztus fölment a mennybe és az Atyának jobbjára ült. Ő az Úr,
aki immár emberségével uralkodik Isten Fiának örök dicsőségében,
és szüntelenül közbenjár értünk az Atyánál. Elküldi Szentlelkét,
és adja nekünk a reményt, hogy egy napon eljutunk Őhozzá, mert
helyet készít számunkra.
„ONNAN JÖN EL ÍTÉLNI
ÉLŐKET ÉS HOLTAKAT”
133. Hogyan uralkodik most Jézus Krisztus?
668-674
680
A kozmosz és a történelem Ura, Egyházának Feje, a megdicsőült
Krisztus titokzatosan jelen van a földön, ahol az ő Országa
csíraként és kezdetként van jelen az Egyházban. Egy napon
dicsőségesen vissza fog térni, de ennek időpontját nem ismerjük.
Ezért virrasztva és imádkozva élünk: „Jöjj el, Urunk” (Jel
22,20).
134. Hogyan fog megvalósulni az Úr dicsőséges eljövetele?
675-677
680
E mulandó világ utolsó kozmikus összeomlása után Krisztus
dicsőséges eljövetele Isten végső győzelme lesz a Parúziában és az
utolsó ítéleten. Így fog beteljesedni Isten Országa.
135. Hogyan fogja megítélni Krisztus az élőket és holtakat?
678-679
681-682
Krisztus azzal a hatalommal fog ítélni, melyet a világ
Megváltójaként szerzett, aki azért jött, hogy üdvözítse az
embereket. Nyilvánosságra fognak kerülni a szívek titkai, s
egyenként mindenkinek minden cselekedete, amit Istennek és a
felebarátoknak tett. Mindenki a tettei szerint ítéltetik örök
életre vagy örök kárhozatra. Így valósul meg „Krisztus teljessége”
(Ef 4,13), melyben „Isten lesz minden mindenben” (1Kor
15,28).
HARMADIK FEJEZET
HISZEK A
SZENTLÉLEKBEN
„HISZEK A SZENTLÉLEKBEN”
136. Mit akar mondani az Egyház, amikor megvallja: „Hiszek a
Szentlélekben?”
683-686
Hinni a Szentlélekben azt jelenti, hogy megvalljuk a
Szentháromság harmadik személyét, aki az Atyától és a Fiútól
származik, „akit éppúgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a
Fiút”. Az Atya „a szívünkbe árasztotta” a Szentlelket (Gal
4,6), hogy Isten fiainak új életét elnyerjük.
137. Miért elválaszthatatlan a Fiú küldetése a Szentlélek
küldetésétől?
687-690
742-743
Az oszthatatlan Szentháromságban a Fiú és a Szentlélek
különbözőek ugyan, de szét nem választhatók. Ugyanis az idő
kezdetétől a végéig, amikor az Atya küldi a Fiát, Szentlelkét is
küldi, aki Krisztussal egyesít minket a hitben, hogy mint fogadott
fiak Atyának szólíthassuk Istent (Róm 8,15). A Lélek
láthatatlan, de mi a tevékenysége által megismerjük, amikor
kinyilatkoztatja nekünk az Igét és tevékenykedik az Egyházban.
138. Milyen neveken szólítjuk a Szentlelket?
691-693
A „Szentlélek” a Szentháromság harmadik személyének a
tulajdonneve. Jézus nevezi őt így is: Paraklétosz
(Vigasztaló, Pártfogó) és az Igazság Lelke. Az újszövetségi
könyvekben: Krisztus Lelke, az Úr Lelke, Isten Lelke, a dicsőség
Lelke, az ígéret Lelke.
139. Milyen szimbólumok jelenítik meg a Szentlelket?
694-701
A Szentlélek megjelenítő szimbólumai: az élő víz, mely
Krisztus átszúrt szívéből fakad és oltja a megkereszteltek
szomját; az olajjal való megkenés, mely a Bérmálás
szentségi jele; a tűz, mely átformálja azt, amivel
kapcsolatba kerül; a homályos vagy világító felhő, melyben az
isteni dicsőség mutatkozik meg; a kézrátétel, mely
közvetíti a Lelket; a galamb, mely leereszkedett
Krisztusra a keresztségkor és rajta maradt.
140. Mit jelent az, hogy a Szentlélek „szólt a próféták
szavával”?
687-688
702-706
743
A próféták itt mindazokat jelenti, akik a Szentlélek
sugalmazására Isten nevében beszéltek. A Szentlélek Krisztusban
beteljesítette az ószövetségi próféciákat, és az Újszövetségben
kibontakoztatja az Ő misztériumát.
141. Mit tett a Szentlélek Keresztelő Jánosban?
717-720
A Lélek betöltötte Keresztelő Jánost, az utolsó ószövetségi
prófétát, aki a Lélek hatására ment, hogy „fölkészítse a népet az
Úrnak” (Lk 1,17), és hirdesse Krisztusnak, Isten Fiának
eljöttét: akire látod leszállni a Lelket, és rajta marad, „Ő az,
aki Lélekben fog keresztelni” (Jn 1,33).
142. Mi a Szentlélek műve Máriában?
721-726
744
A Szentlélek teljesíti be Máriában az Ószövetség várakozását és
előkészületét Krisztus eljövetelére. Páratlan módon betölti
kegyelemmel, és termékennyé teszi szüzességét, hogy világra hozza
Isten megtestesült Fiát. A „teljes Krisztusnak”, azaz a Főnek,
Jézusnak és az ő testének, az Egyháznak anyjává teszi őt. Mária
ott van a Tizenkettő körében Pünkösd napján, amikor a Szentlélek
az Egyház nyilvánosság elé lépésével megnyitja „az utolsó időket”.
143. Milyen kapcsolat van a Lélek és Krisztus Jézus között
Jézus földi küldetése során?
727-730
745-746
Isten Fiát emberségében a megtestesüléstől kezdve a Lélek kenete
Messiássá szentelte. Ő pedig tanításában kinyilatkoztatja a
Lelket, ezzel beteljesíti az atyáknak tett ígéretet, és adja a
születő Egyháznak, amikor föltámadása után rálehel az apostolokra.
144. Mi történt Pünkösdkor?
731-732
738
Ötven nappal a föltámadása után, Pünkösdkor a megdicsőült Jézus
Krisztus kiárasztja a Lelket és kinyilvánítja mint isteni
Személyt, ezáltal a Szentháromság kinyilatkoztatása teljessé vált.
Krisztus küldetése és a Lélek küldetése az Egyház küldetésévé
válik, mely arra szól, hogy hirdesse és terjessze a
szentháromságos közösség misztériumát.
„Láttuk az igaz világosságot. / Vettük a mennyei Szentlelket.
/ Megtaláltuk az igaz hitet. / Imádjuk az osztatlan
Szentháromságot; / mert ez üdvözített minket.” (Bizánci
liturgia, a pünkösdi vecsernye tropárja)
145. Mit tesz a Szentlélek az Egyházban?
733-741
747
A Szentlélek építi, élteti és megszenteli az Egyházat: a Szeretet
Lelke adja vissza a megkeresztelteknek a bűn miatt elveszített
istenhasonlóságot, és Krisztusban magának a Szentháromságnak
életével élteti őket. Küldi őket, hogy tanúskodjanak Krisztus
igazságáról, és kölcsönös tevékenységüket egységbe foglalja, hogy
valamennyien megteremjék „a Lélek gyümölcseit” (Gal 5,22).
146. Hogyan tevékenykedik Krisztus és az Ő Lelke a hívők
szívében?
738-741
Krisztus a szentségek által közli testének tagjaival az Ő
Lelkét és Isten kegyelmét, mely a Lélek szerinti új élet
gyümölcseit termi. Végül a Szentlélek az imádság
tanítómestere.
„HISZEM A SZENT,
KATOLIKUS ANYASZENTEGYHÁZAT”
Az Egyház Isten tervében
147. Mit jelent az Egyház?
751-752
777, 804
Azt a népet jelenti, amelyet Isten meghív és összegyűjt az egész
földkerekségről, hogy egy közösséget alkosson mindazokból, akik a
hit és keresztség által Isten fiaivá, Krisztus tagjaivá és a
Szentlélek templomává válnak.
148. Vannak-e más nevek és képek is a Szentírásban az Egyház
jelölésére?
753-757
A Szentírásban sok képet találunk, melyek megmutatják az Egyház
misztériumának egymást kiegészítő szempontjait. Az Ószövetségben
gyakoriak az Isten népéhez kötődő képek; az Újszövetség
inkább Krisztus és az Ő népe, mint a fő és a test kapcsolatának
tulajdonságait mutatja be, illetve a pásztor (akol, nyáj, bárány),
a földműves (szántóföld, gyümölcsfa, szőlő), a lakóhely (szállás,
szikla, templom) és a család (jegyes, anya, család) életéből vett
képeket használja.
149. Honnan ered az Egyház és hogyan teljesedik be?
758-766
778
Az Egyház eredete és beteljesedése Isten örök tervéből való.
Izrael kiválasztása – ami az összes nemzetek jövendő
egybegyűjtésének előképe volt – előkészítette az Ószövetségben.
Alapjait Jézus tanítása és csodái rakták le, s megváltó halála és
föltámadása valósította meg. Pünkösdkor a Szentlélek kiáradása
által úgy jelent meg, mint az üdvösség misztériuma. Beteljesedése
az idők végén lesz, mint az összes megváltottak mennyei közössége.
150. Mi az Egyház küldetése?
767-769
Az Egyház küldetése az, hogy hirdesse és az összes nemzetek
között valósítsa meg Istennek Jézus Krisztus által megalapított
Országát. Az Egyház itt a földön ennek az üdvözítő Országnak a
csírája és kezdete.
151. Milyen értelemben misztérium az Egyház?
770-773
779
Az Egyház annyiban misztérium, amennyiben látható valóságában
jelen van és működik egy lelki, isteni valóság, mely csak a hit
szemével látható.
152. Mit jelent az, hogy az Egyház az üdvösség egyetemes
szentsége?
774-776
780
Azt jelenti, hogy az egész emberiség Istennel való megbékélésének
és bensőséges egységének, illetve az egész emberi nem egységének
jele és eszköze.
Az Egyház:
Isten népe, Krisztus teste,
a Szentlélek temploma
153. Miért az Egyház Isten népe?
781
802-804
Az Egyház Isten népe, mert Neki úgy tetszett, hogy az embereket
nem elszigetelten, egyenként szabadítja meg és szenteli meg, hanem
egyetlen népet alkot belőlük, melyet az Atyának és a Fiúnak és a
Szentléleknek egysége egyesít.
154. Melyek Isten népének sajátos tulajdonságai?
782
Ezt a népet, melynek a Krisztusba vetett hit és a Keresztség
által válik tagjává az ember, a következők jellemzik: az
Atyaistentől ered, feje Jézus Krisztus, sajátossága
Isten fiainak méltósága és szabadsága, törvénye a szeretet
új parancsa, küldetése, hogy a föld sója és a világ
világossága legyen, célja Isten Országa, mely már itt a
földön elkezdődött.
155. Milyen értelemben részesedik Isten népe Krisztus hármas –
papi, prófétai és királyi – tevékenységében?
783-786
Isten népe részesedik Krisztus papi hivatalában,
amennyiben a megkeresztelteket a Szentlélek fölszenteli, hogy
lelki áldozatokat mutassanak be; részesedik prófétai
hivatalában, amennyiben a hit természetfölötti érzékével
fogyatkozás nélkül ragaszkodik a hithez, elmélyíti és tanúskodik
róla; részesedik királyi hivatalában a szolgálatokkal,
követve Jézus Krisztust, aki a mindenség királyaként mindenkinek,
kiváltképpen a szegényeknek és a szenvedőknek a szolgája lett.
156. Miként Krisztus teste az Egyház?
787-791
805-806
A meghalt és föltámadott Krisztus a Szentlélek által bensőségesen
egyesíti magával a benne hívőket. Ily módon a hívők Krisztusban,
főként az Eucharisztia által kapcsolódva Őhozzá, egymás között is
egységet alkotnak a szeretetben, egy testté, az Egyházzá lesznek,
melynek egysége a tagok és teendők különbözőségében valósul meg.
157. Ki a feje ennek a testnek?
792-795
807
Krisztus „a testnek, azaz az Egyháznak a feje” (Kol 1,18).
Az Egyház belőle, őbenne és őáltala él. Krisztus és az Egyház
alkotják „a teljes Krisztust” (Szent Ágoston); „a Fő és a tagok
egyetlen titokzatos személyt alkotnak” (Aquinói Szent Tamás).
158. Miért nevezhető az Egyház Krisztus menyasszonyának?
796
808
Mert maga az Úr nevezte magát „Vőlegénynek” (Mk 2,19),
aki szerette az Egyházat, és örök szövetséggel egyesítette
magával. Önmagát adta érte, hogy tulajdon vérével tisztítsa meg és
„szentté” (Ef 5,26) és Isten összes gyermekeinek termékeny
anyjává tegye. Míg a „test” kifejezés a fő és a tagok közti
egységet hangsúlyozza, a „menyasszony” kettőjük különbségét emeli
ki személyes kapcsolatukban.
159. Miért nevezhető az Egyház a Szentlélek templomának?
797-798
809-810
Mert a Szentlélek a testben lakik, ami az Egyház: a Főben és a
tagokban egyaránt; továbbá Isten Igéjével, a szentségekkel, az
erényekkel és a karizmákkal építi az Egyházat a
szeretetben.
„Ami a szellemünk, azaz a lelkünk a tagjainknak, az a
Szentlélek Krisztus tagjainak, Krisztus testének, az Egyháznak.”
(Szent Ágoston)
160. Mik a karizmák?
799-801
A karizmák a Szentlélek különleges ajándékai, melyeket az emberek
javára, a világ szükségleteire, és különösen az Egyház épülésére
ad az egyes személyeknek. Megítélésük az Egyházi Tanítóhivatalra
tartozik.
Az Egyház
egy, szent, katolikus és apostoli
161. Miért egy az Egyház?
813-815
866
Az Egyház egy, mert eredete és mintaképe az egy Isten egysége a
személyek háromságában; alapítója és feje Jézus Krisztus, aki egy
testben állítja helyre az összes népek egységét; lelke a
Szentlélek, aki az összes híveket egyesíti a Krisztusban való
közösségben. Egy a hite, egy a szentségi élete, egy az apostoli
jogfolytonossága, egy a közös reménye és ugyanaz a szeretete.
162. Hol létezik Krisztus egyetlen Egyháza?
816
870
Krisztus egyetlen Egyháza – mint alkotmányos és rendezett
társaság a világban – a katolikus Egyházban áll fenn (subsistit
in), Péter utóda és a vele közösségben lévő püspökök
kormányozzák. Csak általa érhető el az üdvösség eszközeinek
teljessége, mert az Úr az Újszövetség összes javait egyedül az
apostoli kollégiumra bízta, amelynek a feje Péter.
163. Hogyan kell vélekednünk a nem katolikus keresztényekről?
817-819
Azokban az egyházakban és egyházi közösségekben, amelyek
elszakadtak a katolikus Egyház teljes közösségétől, a
megszentelésnek és az igazságnak sok eleme megtalálható. Mindezek
a javak Krisztustól erednek, és a katolikus egység felé
ösztönöznek. Ezen egyházak és közösségek tagjait a Keresztség
Krisztus testének tagjaivá teszi, ezért testvéreknek ismerjük el
őket.
164. Hogyan kell elköteleződnünk a keresztények egysége
mellett?
820-822
866
Az összes keresztények egysége helyreállítására irányuló vágy
Krisztus ajándéka és a Szentlélek fölhívása. Az egész Egyházat
érinti, s a szív megtérésével, imádsággal, kölcsönös testvéri
megismeréssel, teológiai dialógussal valósul meg.
165. Milyen értelemben szent az Egyház?
823-829
867
Az Egyház szent, mert a legszentebb Isten a szerzője; Krisztus
önmagát adta érte, hogy megszentelje és megszentelővé tegye; a
Szentlélek élteti a szeretettel. Benne található az üdvösség
eszközeinek teljessége. Az életszentség minden tagjának hivatása
és minden tevékenységének célja. Az Egyház tagjai közé számlálja
Szűz Máriát és számtalan szentet, akik példaképek és közbenjárók.
Az Egyház szentsége gyermekei megszentelésének a forrása, akik itt
a földön valamennyien bűnösnek ismerik magukat, ezért mindig
szükségük van a megtérésre és megtisztulásra.
166. Miért nevezzük katolikusnak az Egyházat?
830-831
868
Az Egyház katolikus, azaz egyetemes (universalis),
mert Krisztus van benne jelen: „Ahol Krisztus Jézus van, ott van a
katolikus Egyház” (Antiochiai Szent Ignác). Ez az Egyház hirdeti a
teljes és sértetlen hitet; hordozza és kiszolgáltatja az üdvösség
eszközeinek teljességét; küldetése van minden idők minden népéhez,
bármely kultúrához tartoznak.
167. Katolikus-e a részegyház?
832-835
Minden részegyház, azaz egyházmegye (a latin szertartásban) és
eparchia (a keleti szertartásban) katolikus, amely olyan
keresztények közösségéből áll, akik a hitben és a szentségekben
közösségben vannak az apostoli jogfolytonosságban szentelt
püspökükkel és a római Egyházzal, amely „a szeretetben elnököl”
(Antiochiai Szent Ignác).
168. Ki tartozik a Katolikus Egyházhoz?
836-838
Minden ember különféle módokon hozzátartozik Isten népének
katolikus egységéhez, vagy arra van rendelve. Teljesen a katolikus
Egyház tagjává válik az, aki Krisztus Szentlelkét birtokolva a
hitvallás, a szentségek, az egyházkormányzat és a közösség
kötelékeivel egyesül vele. A megkereszteltek, akik nem valósítják
meg teljesen ezt a katolikus egységet, bizonyos, jóllehet nem
teljes közösségben vannak a katolikus Egyházzal.
169. Milyen kapcsolata van a katolikus Egyháznak a zsidó
néppel?
839-840
A katolikus Egyház elismeri kapcsolatát a zsidó néppel, amiatt,
hogy Isten az összes közül elsőként választotta ki ezt a népet,
hogy befogadja az Ő Szavát. A zsidó néphez tartozik „a fiúvá
fogadás, a dicsőség, a szövetségek, a törvényhozás, a kultusz, az
ígéretet, a pátriárkák; test szerint belőle származik Krisztus” (Róm
9,4.5). A többi nem keresztény vallásoktól eltérően a zsidó
hit már válasz Isten ószövetségi kinyilatkoztatására.
170. Milyen kötelék fűzi a katolikus Egyházat a nem keresztény
vallásokhoz?
841-845
Van egy kötelék, amely mindenekelőtt az egész emberi nem közös
eredetéből és céljából adódik. A katolikus Egyház elismeri, hogy
minden, ami jó és igaz a többi vallásokban található, Istentől
való, az Ő igazságának sugara, és előkészíthet az evangélium
elfogadására, s késztethet az emberiség Krisztus Egyházában való
egysége felé.
171. Mit jelent a tétel: „Az Egyházon kívül nincs üdvösség?”
846-848
Ez azt jelenti, hogy minden üdvösség Krisztustól, a Főtől jön az
Egyház által, mely az Ő teste. Ezért nem üdvözülhetnek azok, akik
megismerve a Krisztustól alapított és az üdvösséghez szükséges
Egyházat, nem lépnek be oda, vagy nem maradnak meg benne.
Ugyanakkor Krisztusnak és az Ő Egyházának köszönhetően elérhetik
az örök üdvösséget mindazok, akik nem vétkesek abban, hogy nem
ismerik Krisztus evangéliumát és az Ő Egyházát, de őszintén
keresik Istent és a kegyelem hatására törekszenek megtenni az Ő
akaratát, melyet lelkiismeretük szavából ismernek.
172. Miért kell hirdetnie az Egyháznak az evangéliumot az
egész világnak?
849-851
Mert Krisztus elrendelte: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá
mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak és
a Szentléleknek nevében” (Mt 28,19). Az Úrnak e missziós
parancsa Isten örök szeretetéből fakad, aki azért küldte el a Fiát
és Szentlelkét, mert „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és
eljusson az igazság megismerésére” (1Tim 2,4).
173. Miképpen missziós az Egyház?
852-856
Az Egyház a Szentlélek vezetésével a történelem folyamán Krisztus
küldetését folytatja. A keresztényeknek ezért mindenkinek
hirdetniük kell a Krisztus örömhírét, követve az Ő útját,
készségesen önmaguk föláldozására is, egészen a vértanúságig.
174. Miért apostoli az Egyház?
857
869
Az Egyház apostoli eredete miatt, mert „az apostolok
alapjára” (Ef 2,20) épül; tanítása miatt, mely
azonos az apostolokéval; szervezete miatt, mert Krisztus
visszatéréséig az apostolok tanítják, szentelik meg és
kormányozzák utódaik által, akik a Péter utódával közösségben lévő
püspökök.
175. Miben áll az apostolok küldetése?
858-861
Az apostol küldöttet jelent. Jézus, az Atya Küldötte
magához hívott a tanítványai közül tizenkettőt és apostolaivá
tette őket, azaz föltámadásának választott tanúivá és Egyházának
alapjaivá. Azt a feladatot adta nekik, hogy folytassák küldetését:
„Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket” (Jn
20,21), és megígérte nekik, hogy velük lesz a világ
végezetéig.
176. Mi az apostoli jogfolytonosság?
861-865
Az apostoli jogfolytonosság az apostolok küldetésének és
hatalmának átadása az ordo szentsége által utódaiknak, a
püspököknek. Ezen átadásnak köszönhetően az Egyház a hit és az
élet közösségében marad eredetével, miközben századokon át
folytatja apostolkodását Krisztus országának terjesztéséért a
földön.
A hívők:
hierarchia, világi hívők, Istennek szentelt élet
177. Kik a hívők?
871-872
A hívők azok, akik a Keresztség által Krisztus testébe épülve
Isten népének tagjai lettek. Sajátos állapotuknak megfelelően
részesei Krisztus papi, prófétai és királyi tevékenységének, s
arra kaptak meghívást, hogy teljesítsék az Istentől az Egyházra
bízott küldetést. A hívők között igazi egyenlőség van az
istengyermeki méltóságban.
178. Hogyan épül fel Isten népe?
873
934
Az Egyházban isteni alapítás folytán vannak szent szolgák,
akik megkapták az egyházi rend szentségét és az Egyház
hierarchiáját alkotják. A többieket laikusoknak, világi
hívőknek nevezzük. A szent szolgák és a laikusok között egyaránt
vannak hívők, akik különleges módon Istennek szentelik magukat az
evangéliumi tanácsokra – tisztaság a cölibátusban, szegénység,
engedelmesség – tett fogadalommal.
179. Miért alapította Krisztus az egyházi hierarchiát?
874-876
935
Krisztus az egyházi hierarchiát arra alapította, hogy Isten népét
az Ő nevében gondozza, és ezért adott neki tekintélyt. Az egyházi
hierarchiát a szent szolgák alkotják: a püspökök, papok és
diakónusok. Az Egyházi Rend szentségének köszönhetően a püspökök
és a papok szolgálatuk végzése közben Krisztusnak, a főnek nevében
és személyében cselekszenek; a diakónusok Isten népét az ige, a
liturgia és a szeretet szolgálatában (diaconia)
szolgálják.
180. Hogyan valósul meg az egyházi szolgálat kollegiális
dimenziója?
877
A Krisztus által együtt kiválasztott és küldött tizenkét apostol
példájának megfelelően az egyházi hierarchia tagjainak egysége az
összes hívők közösségének szolgálatára van. Minden püspök úgy
végzi szolgálatát, mint a püspöki kollégium tagja, közösségben a
pápával, és részesedve vele együtt az egyetemes Egyházról való
gondoskodásban. A papok a részegyház presbitériumában végzik
szolgálatukat, közösségben a püspökükkel és az ő irányítása alatt.
181. Miért van az egyházi szolgálatnak személyes jellege is?
878-879
Az egyházi szolgálatnak személyes jellege is van, amennyiben az
Egyházi Rend szentségének erejében mindenki egyenként felelős
Krisztus előtt, aki személy szerint hívta meg őt és bízta rá a
küldetést.
182. Mi a pápa küldetése?
881-882
936-937
A pápa Róma püspöke és Szent Péter utóda, az Egyház egységének
örök és látható elve és alapja. Krisztus helyettese, a püspökök
kollégiumának a feje és az egész Egyház pásztora, mely fölött
isteni alapítás révén teljes, legfőbb, közvetlen és egyetemes
hatalommal rendelkezik.
183. Mi a püspöki kollégium feladata?
883-885
A püspökök kollégiuma, közösségben a pápával és soha nem nélküle,
szintén gyakorolja az Egyház fölött a legfőbb és teljes hatalmat.
184. Hogyan végzik a püspökök tanítói küldetésüket?
888-890
939
A püspököknek, közösségben a pápával, kötelessége mindenkinek
hűségesen és tekintéllyel hirdetni az evangéliumot, mint az
apostoli hit hiteles tanúi, akik Krisztus tekintélyét hordozzák.
Isten népe a hit természetfölötti érzékével fogyatkozások nélkül
ragaszkodik a hithez az Egyház élő Tanítóhivatalának irányítása
alatt.
185. Mikor valósul meg a Tanítóhivatal tévedhetetlensége?
891
A tévedhetetlenség akkor valósul meg, amikor a római pápa az
Egyház legfőbb pásztorának tekintélyével, vagy a püspökök
kollégiuma közösségben a pápával, mindenekelőtt egyetemes zsinaton
egybegyűlve, véglegesen kihirdetnek egy tantételt a hitre vagy az
erkölcsre vonatkozóan, s amikor a pápa és a püspökök a maguk
rendes tanítása során összhangban vannak egy tanítás végleges
előadásában. Az ilyen tanításokhoz minden hívőnek a hit
engedelmességével kell ragaszkodnia.
186. Hogyan végzik a püspökök megszentelő szolgálatukat?
893
A püspökök Krisztus kegyelmének szétosztásával szentelik meg az
Egyházat az ige és a szentségek szolgálatában, különösen az
Eucharisztia ünneplésével, de imádságaikkal, példájukkal és
munkájukkal is.
187. Hogyan végzik a püspökök kormányzó tevékenységüket?
894-896
Minden püspök, mint a püspöki kollégium tagja kollegiálisan
viseli az összes részegyház és az egész Egyház gondját a pápával
egységben lévő többi püspökkel együtt. Az a püspök, akire egy
részegyházat bíznak, saját rendes és közvetlen szent hatalom
tekintélyével kormányoz, s e hatalmat Krisztusnak, a jó Pásztornak
nevében az egész Egyházzal közösségben és Péter utódának vezetése
alatt gyakorolja.
188. Mi a világi hívők hivatása?
897-900
940
A világi hívők sajátos hivatása, hogy keressék Isten Országát,
úgy, hogy a földi dolgokat Istennek tetszően világítják meg és
rendezik el. Így teljesítik az életszentségre és az apostolkodásra
szólító meghívást, mely minden megkereszteltnek szól.
189. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus papi
hivatalában?
901-903
Azáltal részesednek benne, hogy fölajánlják – mint „Jézus
Krisztus által Istennek kedves” (1Pt 2,5) lelki áldozatot,
elsősorban az Eucharisztiában – életüket minden tevékenységükkel,
imádságukkal, apostoli kezdeményezéseikkel; a családi életet, a
napi munkát, az élet türelemmel viselt nehézségeit, a testi és
szellemi pihenést. Így a világi hívők is, akik átadták magukat
Krisztusnak és akiket megszentelt a Szentlélek, magát a világot
ajánlják föl Istennek.
190. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus prófétai
hivatalában?
904-907
942
Úgy részesednek, hogy egyre inkább befogadják Krisztus igéjét a
hitben, és hirdetik azt a világnak életük tanúságtételével és
szóval, evangelizáló tevékenységgel és katekézissel. Ez az
evangelizáló tevékenység különleges hatékonyságot nyer abból, hogy
a világi élet másokkal közös körülményei között történik.
191. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus királyi
hivatalában?
908-913
943
A világi hívők részesednek Krisztus királyi tevékenységében, mert
hatalmat kaptak tőle arra, hogy legyőzzék önmagukban és a világban
a bűnt önmegtagadásaikkal és életszentségükkel. Különböző
szolgálatokat végeznek a közösség számára, és erkölcsi értéket
adnak az ember evilági tevékenységének és a társadalom
intézményeinek.
192. Mi az Istennek szentelt élet?
914-916
944
Az Egyház által elismert életállapot. Szabad válasz Krisztus
különleges hívására, mellyel ezek az emberek teljesen Istennek
adják magukat, és a Szentlélek indításával a szeretet
tökéletességére törekszenek. Ezen Istennek szenteltség sajátossága
az evangéliumi tanácsok követése.
193. Mit jelent az Istennek szentelt élet az Egyház küldetése
szempontjából?
931-933
945
Az Istennek szentelt élet részesedik az Egyház küldetésében a
Krisztus és a testvérek iránti teljes odaadásban, tanúságot téve a
mennyek országába vetett reményről.
Hiszem a
szentek közösségét
194. Mit jelent a szentek közössége kifejezés?
946-953
960
E kifejezés elsősorban azt jelenti, hogy az Egyház összes tagja
közösen részesedik a szent dolgokban (sancta): a hitben, a
szentségekben, különösen az Eucharisztiában, a karizmákban és a
többi lelki ajándékokban. E közösség gyökere a szeretet, amely
„nem keresi a saját érdekét” (1Kor 13,5), hanem arra
készteti a hívőt, hogy bocsásson mindent a közösség rendelkezésére
(„mindenük közös volt” [ApCsel 4,32]), anyagi javait is a
szegényebbek szolgálatára.
195. Mit jelent még a szentek közössége kifejezés?
954-959
961-962
E kifejezés azt is jelenti, hogy közösség van a szent személyek (sancti)
között, azaz azok között, akik a kegyelemből eggyé váltak a
meghalt és föltámadott Krisztussal. Egy részük zarándok a földön;
mások eltávozván ebből az életből, tisztulnak a mi imádságaink
segítségével is; végül mások már Isten dicsőségének örvendenek és
közbenjárnak értünk. Valamennyien együtt Krisztusban egy családot
alkotnak, az Egyházat, a Szentháromság dicséretére és dicsőségére.
Mária
Krisztus Anyja, az Egyház Anyja
196. Milyen értelemben Anyja az Egyháznak a Boldogságos Szűz
Mária?
963-966
973
A Boldogságos Szűz Mária az Egyház Anyja a kegyelem rendjében,
mert világra hozta Jézust, Isten Fiát, annak a testnek a Fejét,
ami az Egyház. A kereszten haldokló Jézus anyául adta őt a
tanítványnak e szavakkal: „Íme, a te anyád” (Jn 19,27).
197. Hogyan segíti a Boldogságos Szűz Mária az Egyházat?
967-970
Fiának mennybemenetele után Szűz Mária imádságaival segíti a
fiatal Egyházat. Mennybevétele után is folytatja a közbenjárást
gyermekeiért, mindenki számára a hit és a szeretet példaképe, és
üdvös hatással van rájuk, mely hatás Krisztus érdemeinek
túláradásából fakad. A hívők a rájuk váró föltámadás előképét és
elővételezését látják benne, és úgy hívják segítségül, mint
szószólót, segítőt, oltalmazót, közvetítőt.
198. Hogyan tiszteli az Egyház a Boldogságos Szűz Máriát?
971
Páratlan tisztelettel, de ez a tisztelet lényegesen különbözik az
imádástól, mely egyedül a Szentháromságot illeti meg. Ez a
különleges tisztelet az Isten Anyjának szentelt liturgikus
ünnepekben és a Mária-imádságokban – mint például a rózsafüzérben,
az egész evangélium összefoglalásában – mutatkozik meg.
199. Hogyan eszkatologikus előképe a Boldogságos Szűz Mária az
Egyháznak?
972
974-975
Az egészen szent és már testben és lélekben megdicsőült Máriára
tekintve az Egyház azt szemléli benne, amire ő maga hivatott itt a
földön, s amivé majd a mennyei hazában lesz.
„HISZEM A BŰNÖK
BOCSÁNATÁT”
200. Hogyan bocsáttatnak meg a bűnök?
976-980
984-985
A bűnbocsánat első és fő szentsége a Keresztség. A Keresztség
után elkövetett bűnök megbocsátására alapította Krisztus a
Kiengesztelődés vagy Bűnbánat szentségét, mely által a
megkeresztelt ember kiengesztelődik Istennel és az Egyházzal.
201. Miért van hatalma az Egyháznak a bűnök megbocsátására?
981-983
986-987
Az Egyháznak küldetése és hatalma van a bűnök megbocsátására,
mert maga Krisztus ruházta föl ezzel: „Vegyétek a Szentlelket!
Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, és akinek
megtartjátok, az bűnben marad” (Jn 20,22–23).
„HISZEM A TEST
FÖLTÁMADÁSÁT”
202. Mit jelent a test kifejezés, és mi a jelentősége?
990
1015
A test szó az embert jelenti, gyenge és halandó
állapotában. „A test az üdvösség sarkpontja” (Tertullianus). Mi
ugyanis hiszünk Istenben, a test teremtőjében; hiszünk a test
megmentéséért testté lett Igében; hiszünk a test föltámadásában, a
teremtés és a test megváltásának beteljesedésében.
203. Mit jelent a „test föltámadása”?
990
Azt jelenti, hogy az ember végső állapota nem a testtől
elkülönült szellemi lélek, hanem halandó testünk is egy napon
visszanyeri az életet.
204. Milyen kapcsolat van Krisztus föltámadása és a mi
föltámadásunk között?
998
1002-1003
Miként Krisztus valóban föltámadott a halottak közül és él
örökké, úgy Ő maga mindenkit föl fog támasztani az utolsó napon
romolhatatlan testtel: „Akik jót tettek, azért, hogy feltámadjanak
az életre, akik gonoszat tettek, azért, hogy feltámadjanak a
kárhozatra” (Jn 5,29).
205. Mi történik a halálban a testünkkel és a lelkünkkel?
992-1004
1016-1018
A halálban, amikor elválik a lélek a testtől, a test romlásba
hull, míg a lélek, mely halhatatlan, Isten elé megy ítéletre, és
várja, hogy újra egyesüljön a testtel, amikor az az Úr
visszatérésekor átalakultan föl fog támadni. Hogy miként történik
majd a föltámadás, az felülmúlja képzeletünk és értelmünk
lehetőségeit.
206. Mit jelent: meghalni Jézus Krisztusban?
1005-1014
1019
Azt jelenti, hogy Isten kegyelmében, halálos bűn nélkül hal meg
az ember. Így a Krisztusban hívő az Ő példáját követve a saját
halálát át tudja alakítani az Atya iránti engedelmesség és
szeretet aktusává. „Igaz kijelentés ez: ha meghalunk vele, élni is
fogunk vele” (2Tim 2,11).
„HISZEM AZ ÖRÖK ÉLETET”
207. Mi az örök élet?
1020, 1051
Az örök élet az, mely azonnal a halál után elkezdődik. Soha nem
lesz vége. Mindenki számára különítélet előzi meg, melyet Krisztus
mond ki, aki az élők és holtak bírája, és az utolsó ítélet fogja
megpecsételni.
208. Mi a különítélet?
1021-1022
1051
A különítélet személyre szóló jutalmazó vagy büntető ítélet,
melyet mindenki a halálában megkap Istentől halhatatlan lelkében
hitének és cselekedeteinek megfelelően. Ez a megfizetés –
közvetlenül vagy megfelelő tisztulás után – belépést jelent a
mennyei boldogságba vagy az örök kárhozatra a pokolba.
209. Mit jelent a „mennyország”?
1023-1026
1053
A „mennyország” a legnagyobb és végső boldogság állapota.
Mindazok, akik Isten kegyelmében halnak meg és nincs szükségük
további tisztulásra, ott vannak Jézus, Mária, az angyalok és a
szentek körül. A mennyei Egyházat alkotják, ahol látják Istent
„színről színre” (1Kor 13,12), a szeretet közösségében
élnek a Szentháromsággal és közbenjárnak értünk.
„Az élet valójában és igazában az Atya, aki a Fiú által a
Szentlélekben forrásként árasztja mindnyájunkra a mennyei
javakat. És jósága által nekünk, embereknek is az örök élet
javait valóban megígéri.” (Jeruzsálemi Szent Cirill)
210. Mi a tisztítóhely?
1030-1031
1054
A tisztítóhely azok állapota, akik Isten barátságában halnak meg,
ám jóllehet biztosak örök üdvösségük felől, még tisztulásra van
szükségük ahhoz, hogy beléphessenek a mennyei boldogságba.
211. Hogyan tudunk segíteni a tisztítóhelyen tisztuló
lelkeknek?
1032
A szentek közösségének erejében a földön élő hívők segíthetik a
tisztítóhelyen lévő lelkeket, azáltal, hogy fölajánlják értük
közbenjáró imáikat, különösen az eucharisztikus áldozatot,
valamint alamizsnákat, búcsúkat és bűnbánati cselekményeket.
212. Mi a pokol?
1033-1035
1056-1057
Azoknak örök kárhozata, akik szabad döntésük által halálos bűnben
halnak meg. A pokol fő büntetése az örök elszakítottság Istentől,
aki egyedüli élete és boldogsága az embernek, s az ember erre az
életre és boldogságra lett teremtve és erre vágyott. Krisztus ezt
ezekkel a szavakkal fejezi ki: „Távozzatok tőlem, átkozottak az
örök tűzre” (Mt 25,41).
213. Hogyan egyeztethető össze a pokol léte Isten végtelen
jóságával?
1036-1037
Jóllehet Isten azt akarja, hogy „mindenki bűnbánatot tartson” (2Pt
3,9), mivel az embert szabadnak és felelősnek teremtette,
tiszteletben tartja döntéseit. Ezért maga az ember az, aki
önhatalmúlag szándékosan kizárja magát az Istennel való
közösségből, ha halálának pillanatáig megátalkodik a halálos
bűnben és elutasítja Isten irgalmas szeretetét.
214. Mi az utolsó ítélet?
1038-1041
1058-1059
Az utolsó (egyetemes) ítélet a boldog életre vagy az örök
kárhozatra szóló ítéletben áll, melyet az élők és holtak
bírájaként visszatérő Úr Jézus mond ki „igazakra és bűnösökre”
egyaránt (ApCsel 24,15), akik mind összegyűlnek Őelőtte.
Ezen utolsó ítéletet követően a föltámadott test részesedik abban
a jutalomban vagy büntetésben, amit a lélek a különítéletkor
kapott.
215. Mikor fog megtörténni ez az ítélet?
1040
Ez az ítélet a világ végén fog megtörténni, aminek a napját és
óráját egyedül Isten ismeri.
216. Mit jelent az új ég és új föld reménye?
1042-1050
Az utolsó ítélet után maga az univerzum, miután megszabadult a
romlás rabszolgaságából, részesedni fog Krisztus dicsőségében
azzal, hogy elkezdődik az „új ég” és az „új föld” (2Pt 3,13).
Így teljesedik be Isten Országa, azaz Isten üdvözítő tervének
végleges megvalósulása, tudniillik, hogy „Krisztusban foglal újra
össze mindent, ami az égben és a földön van” (Ef 1,10).
Akkor az örök életben Isten lesz „minden mindenben” (1Kor
15,28).
„Amen”
217. Mit jelent a hitvallásunkat befejező Amen?
1061-1065
A héber Amen szó, amely a Szentírás utolsó könyvének,
néhány újszövetségi imádságnak és az Egyház liturgikus
imádságainak végén áll, részünkről a bizakodó és fenntartás
nélküli „igen”-t fejezi ki mindarra, amit megvallottunk a
hitvallásban, teljesen ráhagyatkozva arra, aki a végső „Amen”:
az Úr Krisztus (Jel 3,14).
MÁSODIK RÉSZ
A KERESZTÉNY
MISZTÉRIUM
ÜNNEPLÉSE
ELSŐ SZAKASZ
„A SZENTSÉGI ÜDVREND”
218. Mi a liturgia?
1066-1070
A liturgia Krisztus misztériumának és különösen az Ő húsvéti
misztériumának ünneplése. A liturgiában Jézus Krisztus papi
hivatalának gyakorlása által jelekkel mutatkozik és valósul meg az
emberek megszentelése és az Istennek járó nyilvános kultusz,
melyet Krisztus titokzatos teste, azaz a Fő és a tagok mutatnak
be.
219. Milyen szerepe van a liturgiának az Egyház életében?
1071-1075
A liturgia, ez a kiemelkedően szent cselekmény az a csúcspont,
mely felé az Egyház tevékenysége törekszik, s ugyanakkor a forrás,
melyből fakad életereje. Megváltásunk művét Krisztus a liturgia
végzésével folytatja Egyházában, Egyházával és Egyháza által.
220. Miben áll a szentségi üdvrend?
1076
A szentségi üdvrend a krisztusi megváltás gyümölcseinek közlése
az Egyház szentségeinek, leginkább az Eucharisztiának ünneplése
által mindaddig, „amíg Ő el nem jön” (1Kor 11,26).
ELSŐ FEJEZET
A HÚSVÉTI
MISZTÉRIUM AZ EGYHÁZ
IDEJÉBEN
A LITURGIA – A
SZENTHÁROMSÁG MŰVE
221. Hogyan forrása és célja az Atya a liturgiának?
1077-1083
1110
A liturgiában az Atya az értünk megtestesült, meghalt és
föltámadott Fiúban halmoz el bennünket áldásaival, és Ő a
szívünkbe árasztja a Szentlelket. Ugyanakkor az Egyház áldja az
Atyát az imádással, a dicsérettel és a hálaadással, s kéri az ő
Fiának és a Szentléleknek ajándékát.
222. Mi Krisztus műve a liturgiában?
1084-1090
Krisztus az Egyház liturgiájában jelzi és valósítja meg leginkább
a maga húsvéti misztériumát. Amikor apostolainak ajándékozta a
Szentlelket, megadta nekik és utódaiknak a hatalmat, hogy tegyék
jelenvalóvá az üdvösség művét az eucharisztikus Áldozat és a
szentségek által, melyekben Ő maga tevékenykedik, hogy közölje
kegyelmét az egész világon bármikor élő hívőkkel.
223. Hogyan tevékenykedik a liturgiában a Szentlélek az Egyház
javára?
1091-1109
1112
A liturgiában a legszorosabb együttműködés valósul meg a
Szentlélek és az Egyház között. A Szentlélek készíti föl az
Egyházat az Urával való találkozásra; Krisztusra emlékezteti a
közösség hitét, és megmutatja Őt neki; megjeleníti és jelenvalóvá
teszi Krisztus misztériumát; az Egyházat egyesíti Krisztus
életével és küldetésével, és termékennyé teszi benne a közösség
ajándékát.
A HÚSVÉTI MISZTÉRIUM AZ
EGYHÁZ SZENTSÉGEIBEN
224. Mik a szentségek, és hány szentség van?
1113-1131
A szentségek a kegyelemnek Krisztus által alapított és az
Egyházra bízott érzékelhető és hatékony jelei, melyeken keresztül
belénk árad az isteni élet. Hét szentség van: a Keresztség, a
Bérmálás, az Eucharisztia, a Bűnbánat szentsége, a Betegek kenete,
az Egyházi Rend és a Házasság.
225. Milyen kapcsolatban vannak a szentségek Krisztussal?
1114-1116
Krisztus életének misztériumai alapjai mindannak, amit Krisztus
most az Egyház szolgái által szétoszt a szentségekben.
„Ami látható volt a mi Üdvözítőnkben, az átment az Ő
szentségeibe.” (Nagy Szent Leó)
226. Milyen kapcsolatban állnak a szentségek az Egyházzal?
1117-1119
Krisztus a szentségeket Egyházára bízta. A szentségek „az
Egyházéi” kettős értelemben: „tőle” valók, mert annak az Egyháznak
a cselekményei, amely Krisztus tevékenységének a szentsége; és
„érte” vannak, mert építik az Egyházat.
227. Mi a szentségi karakter?
1121
Lelki pecsét, amelyet a Keresztség, a Bérmálás és az
Egyházi Rend szentsége ad. Ez a pecsét az isteni oltalom ígérete
és biztosítéka. E pecsét erejéből válik hasonlóvá a keresztény
ember Krisztushoz, részesedik különféle módokon az Ő papságában,
és része az Egyháznak a különböző állapotok és feladatok szerint.
Tehát az istentiszteletre és az Egyház szolgálatára van szentelve.
Mivel a szentségi karakter eltörölhetetlen, azokat a szentségeket,
amelyek ezt megadják, az életben csak egyszer lehet fölvenni.
228. Milyen kapcsolatban vannak a szentségek a hittel?
1122-1126
1133
A szentségek nem csupán föltételezik a hitet, hanem a szavakkal
és a szertartásokkal táplálják, erősítik és ki is fejezik azt. A
szentségeket ünnepelve az Egyház megvallja az apostoli hitet.
Ebből származik az ősi mondás: „Lex orandi lex credendi”,
azaz az Egyház úgy hisz, ahogyan imádkozik.
229. Miért hatékonyak a szentségek?
1127-1128
1131
A szentségek hatékonyak ex opere operato („a cselekedet
által, ami szentségi cselekményben megtörténik”), mert Krisztus
az, aki tevékenykedik bennük és közli a szentség által jelzett
kegyelmet, függetlenül a szolga személyes életszentségétől.
Mindazonáltal a szentségek gyümölcsei függenek az őket fogadó
fölkészültségétől is.
230. Miért szükségesek a szentségek az üdvösséghez?
1129
A Krisztusban hívők számára a szentségek szükségesek az
üdvösséghez – ámbár nem az összes szentséget kapja meg minden
egyes hívő –, mert ezek adják a szentségi kegyelmeket, a bűnök
bocsánatát, az istengyermekké fogadást, az Úr Krisztushoz való
hasonulást és az Egyházhoz tartozást. A Szentlélek gyógyítja és
átalakítja azokat, akik fölveszik a szentségeket.
231. Mi a szentségi kegyelem?
1129, 1131
1134, 2003
A szentségi kegyelem a Szentlélek kegyelme, amelyet Krisztus
ajándékoz. Minden szentségnek sajátos kegyelme van. Ez a kegyelem
segíti a hívő embert az életszentségre vezető úton, s így segíti
az Egyházat is, hogy növekedjék a szeretetben és a
tanúságtételben.
232. Milyen kapcsolat van a szentségek és az örök élet között?
1130
A szentségekben az Egyház már az örök élet elővételezését kapja,
miközben „várjuk reményünk boldog beteljesülését: a nagy Istennek
és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak dicsőséges eljövetelét” (Tit
2,13).
MÁSODIK FEJEZET
A HÚSVÉTI
MISZTÉRIUM SZENTSÉGI
ÜNNEPLÉSE
AZ EGYHÁZ LITURGIÁJÁNAK
ÜNNEPLÉSE
Ki ünnepel?
233. Ki cselekszik a liturgiában?
1135-1137
1187
A liturgiában „az egész Krisztus” („Christus Totus”), a
Fő és a Test cselekszik. Mint főpap Ő ünnepel a Testével, amely az
égi és a földi Egyház.
234. Ki végzi a mennyei liturgiát?
1138-1139
A mennyei liturgia ünneplői az angyalok, az Ó- és Újszövetség
szentjei, különösen Isten Anyja, az apostolok, a vértanúk, és „egy
mérhetetlen sokaság, melyet senki nem tud megszámlálni, minden
nemzetből, fajból, népből és nyelvből” (Jel 7,9). Amikor a
szentségekben az üdvösség misztériumát ünnepeljük, ennek az örök
liturgiának vagyunk részesei.
235. Hogyan végzi az Egyház a földön a liturgiát?
1140-1144
1188
Az Egyház a földön úgy ünnepli a liturgiát, mint papi nép,
melyben mindenki a saját feladatát végzi a Szentlélek egységében:
a megkereszteltek lelki áldozatban ajánlják föl magukat; a
fölszentelt szolgák a kapott rendnek megfelelően végzik
szolgálatukat az Egyház minden tagja számára; a püspökök és a
papok Krisztusnak, a Főnek személyében cselekszenek.
Hogyan
ünneplünk?
236. Hogyan ünnepeljük a liturgiát?
1145
A liturgikus ünneplés jelek és szimbólumok együttese, melynek
tartalma a teremtésben és az emberi kultúrákban gyökerezik, az
Ószövetség eseményeiben körvonalazódik és Krisztus személyében és
művében mutatkozik meg teljesen.
237. Honnan származnak a szentségi jelek?
1146-1152
1189
Egyes jelek a teremtésből valók (fény, víz, tűz, kenyér, bor,
olaj); mások a közösségi életből (megmosás, megkenés,
kenyértörés); ismét mások az ószövetségi üdvtörténetből (húsvéti
szertartás, áldozatok, kézrátétel, szentelések). E Krisztus által
használt jelek – közülük néhány változtathatatlan és kötelező – az
üdvösség és a megszentelés cselekményének hordozói.
238. Milyen kapcsolat van a cselekmények és a szavak között a
szentségi ünneplésben?
1153-1155
1190
A szentségi ünneplésben a cselekmények és a szavak szorosan
összetartoznak. Ugyanis jóllehet a szimbolikus cselekmények már
önmagukban kifejezőek, mégis a szertartás szavainak kísérniük kell
és elevenné kell tenniük e cselekményeket. Elválaszthatatlanok,
mert egyszerre jelek és tanítások, s azért is, mert a szavak és a
liturgikus cselekmények együtt valósítják meg azt, amit jeleznek.
239. Milyen feltételek mellett van feladata az éneknek és a
zenének a liturgikus ünneplésben?
1156-1158
1191
Mivel az ének és a zene szorosan kapcsolódik a liturgikus
cselekményhez, eleget kell tenniük a következő követelményeknek: a
főként a Szentírásból és a liturgikus forrásokból merített
szövegeknek összhangban kell lenniük a katolikus tanítással; az
imádságnak kifejezőnek és szépnek kell lennie; a zenének
emelkedettnek kell lennie; a közösségnek részt kell vennie benne;
meg kell mutatkoznia Isten népe kulturális gazdagságának és az
ünneplés szent és ünnepi jellegének. „Aki énekel, kétszeresen
imádkozik” (Szent Ágoston).
240. Mi a szentképek rendeltetése?
1159-1161
1192
Krisztus képe kitüntetett értelemben a liturgikus kép (ikon). A
többi szentkép, melyek a Madonnát és a szenteket ábrázolják, a
bennük megdicsőült Krisztust jelentik. Ugyanazt az evangéliumi
üzenetet hirdetik, amelyet a Szentírás szavakban mond el, és
segítik fölébreszteni és táplálni az emberek hitét.
Mikor
ünneplünk?
241. Mi a liturgikus idő középpontja?
1163-1167
1193
A liturgikus idő középpontja a vasárnap, az egész liturgikus év –
melynek csúcsa a Húsvét, az ünnepek ünnepe – alapja és magva.
242. Mi a liturgikus év feladata?
1168-1173
1194-1195
A liturgikus évben az Egyház Krisztus egész misztériumát ünnepli,
a megtestesüléstől dicsőséges visszatéréséig. Meghatározott
napokon különleges szeretettel tiszteli Isten Anyját, a
Boldogságos Szűz Máriát, és megemlékezik a szentekről is, akik
Krisztusért éltek, vele szenvedtek és vele együtt dicsőültek meg.
243. Mi az Imaórák liturgiája?
1174-1178
1196
Az Imaórák liturgiája az Egyház nyilvános és közös imádsága;
Krisztusnak testével, az Egyházzal együtt mondott imádsága.
Krisztus misztériuma, melyet az Eucharisztiában ünneplünk, ezáltal
szenteli meg és formálja át a mindennapok idejét. Főként
zsoltárokból és más bibliai szövegekből, illetve az egyházatyák és
a lelki élet mestereinek írásaiból áll.
Hol
ünneplünk?
244. Szüksége van-e az Egyháznak sajátos helyekre a
liturgia végzéséhez?
1197-1198
Az Újszövetség „lélekben és igazságban” (Jn 4,24) folyó
kultusza nincs kizárólagosan valamely helyhez kötve, mert Krisztus
Isten igazi temploma, aki által a keresztények és az egész Egyház
is a Szentlélek hatására az élő Isten templomává lesznek. Itt a
földön azonban Isten népének szüksége van olyan helyekre, ahova a
közösség összegyűlhet ünnepelni a liturgiát.
245. Mik a szent épületek?
1198-1199
A szent épületek Isten házai, az adott helyen élő Egyház és a
mennyei lakás szimbólumai. Az imádság helyei, ahol az Egyház
elsősorban az Eucharisztiát ünnepli, és imádja a tabernákulumban
valóságosan jelen lévő Krisztust.
246. Melyek a kiváltságos helyek a szent épületeken belül?
1182-1186
A következők: az oltár, a tabernákulum, a krizma és a szent
olajok őrzési helye, a püspök széke (katedrája), a papi szék, az
ambó, a keresztkút, a gyóntatószék.
A LITURGIÁK SOKFÉLESÉGE
ÉS A MISZTÉRIUM EGYSÉGE
247. Miért ünnepli az Egyház Krisztus egyetlen misztériumát
különböző liturgikus hagyományok szerint?
1200-1204
1207-1209
Mert Krisztus misztériumának kifürkészhetetlen gazdagságát nem
lehet kimeríteni egyetlen liturgikus hagyománnyal. Ezért kezdettől
fogva ez a gazdagság a különböző népekben és kultúrákban
csodálatosan változatos és egymást kiegészítő jellegzetes
kifejezési formákat talált.
248. Mi biztosítja az egységet a sokféleségben?
1209
A hűség az Apostoli Hagyományhoz, azaz a közösség az apostoloktól
kapott hitben és szentségekben, az a közösség, melyet az apostoli
jogfolytonosság jelez és biztosít. Az Egyház katolikus: ezért
képes a maga egységébe integrálni az összes kultúrák igazi
gazdagságát.
249. Minden változtathatatlan a liturgiában?
1205-1206
A liturgiában, különösen a szentségek liturgiájában vannak
változtathatatlan elemek, mert isteni alapításúak, és ezeket az
Egyház hűségesen őrzi. De vannak változó elemek is, amelyeknek a
különböző népek kultúráihoz való alkalmazására az Egyháznak van
hatalma, sőt olykor köteles is erre.
MÁSODIK SZAKASZ
„AZ EGYHÁZ HÉT
SZENTSÉGE”
250. Hogyan csoportosítjuk az Egyház szentségeit?
1210-1211
Így csoportosítjuk: a keresztény beavatás szentségei (Keresztség,
Bérmálás, Eucharisztia); a gyógyulás szentségei (Bűnbánat, Betegek
kenete); a közösség és a küldetés szolgálatának szentségei
(Egyházi Rend, Házasság). A szentségek a keresztény élet jelentős
pillanatait érintik. A szentségek mind az Eucharisztiára „mint
sajátos céljukra” (Aquinói Szent Tamás) vannak rendelve
ELSŐ FEJEZET
A KERESZTÉNY
BEAVATÁS SZENTSÉGEI
251. Hogyan történik a keresztény beavatás?
1212
1275
A keresztény élet alapjait jelentő szentségek által
történik: a hívőket, akik újjászülettek a Keresztségben,
megerősíti a Bérmálás és táplálja az Eucharisztia.
A KERESZTSÉG SZENTSÉGE
252. Milyen nevei vannak a beavatás első szentségének?
1213-1216
1276-1277
A legfontosabb név a baptismus (fürdő) a szentség
központi cselekménye miatt: „baptisare” ugyanis annyit jelent,
mint vízben „alámeríteni”. Akit megkeresztelnek, elmerül Krisztus
halálában és föltámad vele együtt, mint „új teremtmény” (2Kor
5,17). Nevezik „az újjászületés és a Szentlélekben való
megújulás fürdőjének” is (Tit 3,5), s „megvilágosodásnak”,
mert a megkeresztelt a „világosság fia” lett (Ef 5,8).
253. Milyen előképei vannak a Keresztségnek az Ószövetségben?
1217-1222
Az Ószövetségben a Keresztségnek különféle előképei vannak: a víz,
az élet és a halál forrása; Noé bárkája, mely a víz által
ment meg; átkelés a Vörös-tengeren, mely megszabadítja
Izraelt az egyiptomi rabszolgaságból; átkelés a Jordánon,
mely bevezeti Izraelt az ígéret földjére, amely az örök élet képe.
254. Ki teljesíti be ezeket az előképeket?
1223-1224
Jézus Krisztus, aki nyilvános élete kezdetén megkereszteltette
magát Keresztelő Jánossal a Jordánban; átszúrt oldalából a
kereszten vér és víz folyt ki, melyek a Keresztség és az
Eucharisztia jelei; és föltámadása után ezt a küldetést bízta
apostolaira: „Menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet, és
kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek
nevében” (Mt 28,19).
255. Mióta és kit keresztel meg az Egyház?
1226-1228
Az Egyház Pünkösd napjától kezdve szolgáltatja ki a Keresztséget
annak, aki hisz Jézus Krisztusban.
256. Mi a keresztelés lényegi szertartása?
1229-1245
1278
E szentség lényegi szertartása a vízben való alámerítés vagy a
víz fejre öntése, miközben segítségül hívják az Atyának és a
Fiúnak és a Szentléleknek nevét.
257. Ki keresztelkedhet meg?
1246-1252
A Keresztség fölvétele minden még meg nem keresztelt személy
számára lehetséges.
258. Miért keresztel az Egyház kisdedeket?
1250
Mert az eredeti bűnnel születve szükségük van a Gonosz hatalmából
való szabadulásra, s hogy átkerüljenek Isten fiai szabadságának
országába.
259. Mik a Keresztség feltételei?
1253-1255
Az Egyház minden keresztelendőtől megkívánja a hit megvallását:
felnőtt esetében személyesen tőle, kisgyermek esetében a szülőktől
és az Egyháztól. A keresztapának vagy keresztanyának és az egész
egyházi közösségnek sajátos felelőssége van a Keresztségre való
fölkészítésben (katekumenátus) és a keresztségi kegyelem és a hit
kibontakozásában.
260. Ki keresztelhet?
1256
1284
A keresztség fölszentelt szolgái a püspök és a pap, a latin
egyházban a diakónus is. Szükség esetén bárki keresztelhet, csak
azt szándékolja tenni, amit az Egyház tesz. A keresztelő vizet önt
a keresztelendő fejére és elmondja a szentháromságos keresztelő
formulát: „Én megkeresztellek téged az Atyának és a Fiúnak és a
Szentléleknek nevében.”
261. Szükséges-e a Keresztség az üdvösséghez?
1257
A Keresztség szükséges az üdvösséghez mindazoknak, akiknek
hirdették az evangéliumot, és lehetőségük van e szentség kérésére.
262. Lehet-e üdvözülni Keresztség nélkül?
1258-1261
1281-1283
Mivel Krisztus mindenki üdvösségéért meghalt, Keresztség nélkül
is üdvözülhetnek mindazok, akik a hitért halnak meg (vérkeresztség),
a katekumenok, és mindazok, akik a kegyelem indítására anélkül,
hogy ismernék Krisztust és az Egyházat, őszintén keresik Istent,
és törekszenek teljesíteni az Ő akaratát (vágykeresztség).
Ami a Keresztség nélkül meghalt kisgyermekeket illeti, az Egyház
liturgiájában Isten irgalmasságára bízza őket.
263. Melyek a Keresztség hatásai?
1262-1274
1279-1280
A Keresztség megbocsátja az eredeti bűnt, az összes személyes
bűnöket és a bűnért járó büntetéseket; a megszentelő kegyelem
által részesít a szentháromságos isteni életben; a megigazulás
kegyelmével Krisztus és Egyháza tagjává tesz; részesít Krisztus
papságában és megalapozza az összes keresztényekkel való
közösséget; megadja a teológiai erényeket és a Szentlélek
ajándékait. A megkeresztelt örökre Krisztushoz tartozik: meg van
jelölve Krisztus eltörölhetetlen pecsétjével (karakter).
264. Mi a Keresztségben kapott keresztény név jelentősége?
2156-2159
2167
A név fontos, mert Isten mindenkit név szerint, azaz a maga
egyszeriségében ismer. A Keresztséggel a keresztény az Egyházban
megkapja a saját nevét, lehetőleg egy szent nevét, hogy ő az
életszentség példaképe legyen a megkereszteltnek, és közbenjárást
biztosítson számára Istennél.
A BÉRMÁLÁS SZENTSÉGE
265. Mi a helye a Bérmálás szentségének az üdvösség isteni
tervében?
1285-1288
1315
Az Ószövetségben a próféták megjövendölték, hogy az Úr közölni
fogja a Lelket a várt Messiással és az egész messiási néppel.
Jézus egész élete és küldetése teljes közösségben folyt a
Szentlélekkel. Az apostolok Pünkösdkor megkapták a Szentlelket és
hirdették „Isten nagy műveit” (ApCsel 2,11). Ők a
megkereszteltekkel kézrátétel által közölték a Lélek ajándékát. Az
Egyház a századokon át szüntelenül a Szentlélekből él és közli Őt
gyermekeivel.
266. Miért nevezzük Bérmálásnak vagy Konfirmációnak?
1289
A második szentséget a keresztségi kegyelmet megerősítő és
megszilárdító hatása miatt nevezzük Bérmálásnak vagy
Konfirmációnak. A magyar Bérmálás szó a szláv bermovaty
’megerősít’ szóból származik. A Konfirmáció a latin confirmatio
’megerősítés’ magyarosítása. A keleti egyházakban krizmálásnak,
’megkenésnek’ nevezik a szent müronnal való megkenés miatt.
267. Mi a Bérmálás szentsége szertartásának lényege?
1290-1301
1318
1320-1321
A Bérmálás szertartásának lényege a szent krizmával (a püspök
által konszekrált balzsamos olajjal) való megkenés, melyet
kézrátétel közben végez a bérmáló, s közben elmondja a szentségi
szavakat. Nyugaton e megkenés a megkeresztelt homlokán történik e
szavakkal: „N…, vedd a Szentlélek ajándékának jelét!” A bizánci
szertartású keleti egyházakban a megkenés a test más helyein is
történik, ezzel a formulával: „A Szentlélek ajándékának pecsétje.”
268. Mi a Bérmálás szentségének hatása?
1302-1305
1316-1317
A Bérmálás hatása a Pünkösdhöz hasonlóan a Szentlélek különleges
kiáradása. Ez a kiáradás a lélekbe eltörölhetetlen karaktert
pecsétel, és a keresztségi kegyelem növekedését eredményezi:
mélyebbre gyökereztet az istengyermekségben; szorosabban egyesít
Krisztussal és az Ő Egyházával; föléleszti a lélekben a Szentlélek
ajándékait; különleges erőt ad a keresztény hit melletti
tanúságtételre.
269. Ki veheti föl ezt a szentséget?
1306-1311
1319
Fölveheti az és föl is kell vennie annak, de csak egy alkalommal,
aki már meg van keresztelve. Ahhoz, hogy a fölvett szentség
hatékony legyen, a bérmálkozónak a kegyelem állapotában kell
lennie.
270. Ki szolgáltathatja ki ezt a szentséget?
1312-1314
Rendes kiszolgáltatója a püspök. Így mutatkozik meg a megbérmált
és az Egyház kapcsolatának apostoli természete. Amikor pap bérmál
– ami a keleti egyházban általános, a nyugati egyházban rendkívüli
–, a püspökkel és az Egyházzal való kapcsolatot a pap mint a
püspök munkatársa és a püspök által konszekrált krizma fejezi ki.
AZ EUCHARISZTIA SZENTSÉGE
271. Mi az Eucharisztia?
1322-1323
1409
Az Úr Jézus Testének és Vérének áldozata, melyet azért alapított,
hogy jelenvalóvá tegye az időben, egészen az Ő eljöveteléig a
Kereszt áldozatát, és ezzel Egyházára bízta halálának és
föltámadásának emlékezetét. Az egység jele, a szeretet köteléke; a
húsvéti lakoma, melyben Krisztust vesszük, a lélek betelik
kegyelemmel és megkapjuk az örök élet zálogát.
272. Mikor alapította Jézus Krisztus az Eucharisztiát?
1323
1337-1340
Nagycsütörtökön alapította, „azon az éjszakán, amelyen
elárultatott” (1Kor 11,23), miközben apostolaival
ünnepelte az Utolsó Vacsorát.
273. Hogyan alapította Krisztus az Eucharisztiát?
1337-1340
1365
1406
Miután összegyűjtötte apostolait a Cönákulumba, Jézus kezébe
vette a kenyeret, megtörte és odaadta nekik, mondván: „Vegyétek és
egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely értetek
adatik.” Azután kezébe vette a borral telt kelyhet, és mondta
nekik: „Vegyétek és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem
kelyhe, az új és örök szövetségé, mely értetek és mindenkiért
kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek az én
emlékezetemre.”
274. Mi a jelentősége az Eucharisztiának az Egyház életében?
1324-1327
1407
Az egész keresztény élet forrása és csúcsa. Az Eucharisztiában
éri el csúcspontját Isten bennünket megszentelő tevékenysége és a
mi iránta való tiszteletünk. Az Eucharisztia magában foglalja az
Egyház minden lelki javát: magát Krisztust, a mi Húsvétunkat.
Kifejezi és létrehozza az isteni élettel való közösséget és Isten
népének egységét. Az Eucharisztia ünneplésével már most egyesülünk
az égi liturgiával és elővételezzük az örök életet.
275. Milyen nevei vannak e szentségnek?
1328-1332
E szentség kifürkészhetetlen gazdagságát tükrözi sokféle neve,
melyek egy-egy sajátosságát fejezik ki. A legismertebbek:
Eucharisztia, szentmise, az Úr vacsorája, kenyértörés,
eucharisztikus ünneplés, az Úr szenvedésének, halálának és
föltámadásának emlékezete, szent áldozat, szent és isteni
liturgia, szent misztériumok, legszentebb Oltáriszentség,
szentáldozás.
276. Mi a helye az Eucharisztiának az üdvösség isteni
tervében?
1333-1344
Az Ószövetségben az Eucharisztia előképe elsősorban az évenként
megült húsvéti vacsora, melyet a zsidók kovásztalan kenyérrel
ünnepeltek az Egyiptomból való váratlan és szabadító kivonulás
emlékezetére. Jézus tanításában előre beszélt az Eucharisztiáról,
és az utolsó vacsorán, egy húsvéti vacsora keretében alapította.
Az Egyház hűségesen az Úr „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”
(1Kor 11,24) parancsához, mindig ünnepelte az
Eucharisztiát, elsősorban vasárnaponként, Jézus föltámadásának
napján.
277. Hogyan történik az Eucharisztia ünneplése?
1345-1355
1408
Az Eucharisztia ünneplésének két nagy része van, melyek egyetlen
istentiszteleti cselekményt alkotnak: az igeliturgia, mely Isten
Igéjének hirdetése és hallgatása; az eucharisztikus liturgia,
melynek részei a kenyér és a bor fölajánlása, a kánon vagy
anafora, benne a konszekráló szavak és az áldozás.
278. Ki az Eucharisztia ünneplésének szolgája?
1348
1411
Az érvényesen fölszentelt püspök vagy pap, akik Krisztusnak, a
főnek személyében és az Egyház nevében cselekszenek.
279. Mi az Eucharisztia ünnepléséhez szükséges anyag?
1412
A búzakenyér és a szőlőbor.
280. Milyen értelemben emlékezete Krisztus áldozatának
az Eucharisztia?
1362-1367
Az Eucharisztia emlékezet abban az értelemben, hogy
jelenvalóvá és aktuálissá teszi azt az áldozatot, melyet Krisztus
a kereszten egyszer s mindenkorra ajánlott föl az Atyának az
emberiség javára. Az Eucharisztia áldozati jellege magában az
alapító szavakban nyilvánul meg: „Ez az én testem, mely értetek
adatik” és „ez a kehely az új szövetségé az én véremben, mely
értetek kiontatik a bűnök bocsánatára” (Lk 22,19–20). A
keresztáldozat és az Eucharisztia áldozata egy és ugyanaz az
áldozat. Azonos az áldozat tárgya és felajánlója, a
különbség csak a föláldozás módjában van: véres áldozat a
kereszten, és vérontás nélküli az Eucharisztiában.
281. Miként részesedik az Egyház az eucharisztikus áldozatban?
1368-1372
1414
Az Eucharisztiában Krisztus áldozata teste tagjainak áldozatává
is válik. A hívők élete, istendicséretük, szenvedésük, imádságaik
és munkájuk egyesül Krisztus életével, istendicséretével,
szenvedésével, imádságával és munkájával. Az Eucharisztia
áldozatát az összes élő és meghalt hívekért is fölajánljuk
Istennek, továbbá az összes ember minden bűnének jóvátételéül, s
testi és lelki javak elnyeréséért. A mennyei Egyház is egyesül
Krisztus áldozatával.
282. Miként van jelen Jézus az Eucharisztiában?
1373-1375
1413
Jézus Krisztus egészen egyedülálló és máshoz nem hasonlítható
módon van jelen az Eucharisztiában. Ugyanis igazán, valóságosan és
lényegileg van jelen: testével és vérével, lelkével és
istenségével. Szentségi módon van jelen, azaz a kenyér és a bor
eucharisztikus színei alatt az egész Krisztus: Isten és ember.
283. Mit jelent a transzszubsztanciáció?
1376-1377
1413
A transzszubsztanciáció azt jelenti, hogy a kenyér egész
szubsztanciája Krisztus testének szubsztanciájává, és a bor egész
szubsztanciája Krisztus vérének szubsztanciájává változik. Ez az
átváltozás az eucharisztikus imádságban (a szentmise kánonjában)
történik meg Krisztus hatékony szavára és a Szentlélek
tevékenysége révén. Mindazonáltal a kenyér és a bor érzékelhető
sajátosságai, azaz „az eucharisztikus színek” változatlanok
maradnak.
284. Megosztja-e Krisztust a kenyér megtörése?
1377
A kenyértörés nem osztja meg Krisztust, teljesen és épségben van
jelen mindkét eucharisztikus szín alatt, és azoknak bármely
részében.
285. Meddig tart Krisztus eucharisztikus jelenléte?
1377
Krisztus eucharisztikus jelenléte addig tart, amíg megvannak az
eucharisztikus színek.
286. Milyen tisztelet illeti meg az Eucharisztia szentségét?
1378-1381
1418
Az Eucharisztia szentségét az egyedül Istent megillető imádással
(cultus latriae) tiszteljük mind az eucharisztikus
ünneplésben, mind azon kívül. Az Egyház ugyanis a legnagyobb
gonddal őrzi a konszekrált Ostyákat, elviszi a betegekhez és
azokhoz, akik képtelenek részt venni a szentmisén, kihelyezi a
hívők elé imádásra, körmenetekben hordozza. Hívja a hívőket a
tabernákulumban őrzött Oltáriszentség látogatására és imádására.
287. Miért húsvéti lakoma az Eucharisztia?
1382-1384
1391-1396
Az Eucharisztia húsvéti lakoma, mert Krisztus szentségileg
valósítva meg a maga húsvétját, nekünk ajándékozza testét és
vérét, melyet eledelül és italul kínál, s áldozatában egyesít
bennünket önmagával és egymással.
288. Mit jelent az oltár?
1383
1410
Az oltár magának Krisztusnak a szimbóluma, aki úgy van
jelen, mint föláldozott bárány (a kereszt áldozati oltára), s mint
mennyei eledel, aki nekünk ajándékozza magát (eucharisztikus
asztal-oltár).
289. Mikor teszi kötelezővé az Egyház a szentmisén való
részvételt?
1389
1417
Az Egyház kötelezővé teszi a híveknek a szentmisén való
részvételt minden vasárnap és a parancsolt ünnepeken, és ajánlja,
hogy más napokon is vegyenek részt rajta.
290. Mikor kell szentáldozáshoz járulni?
1389
Az Egyház ajánlja híveinek, hogy akik részt vesznek a szentmisén,
kellően fölkészülten áldozzanak is. Kötelezően írja elő a
szentáldozást legalább Húsvétkor.
291. Milyen feltételei vannak a szentáldozásnak?
1385-1389
1415
A szentáldozásnak feltétele a teljes közösség a katolikus
Egyházzal és a kegyelem állapota, azaz a halálos bűntől való
mentesség tudata. Aki tudja, hogy súlyos bűnt követett el, annak
meg kell gyónnia, mielőtt szentáldozáshoz járul. Fontos a lelki
összeszedettség és az imádság, és az Egyház által előírt böjt
megtartása is, valamint a megfelelő ruházat és viselkedés a
Krisztus iránti tisztelet kifejezésére.
292. Melyek a szentáldozás gyümölcsei?
1391-1397
1416
A szentáldozás erősíti egységünket Krisztussal és az Ő
Egyházával, megújítja és megőrzi a Keresztségben és a Bérmálásban
kapott kegyelmet, és gyarapít a felebarát iránti szeretetben.
Mivel megerősít a szeretetben, eltörli a bocsánatos bűnöket és
megőriz a halálos bűnöktől.
293. Mikor van lehetőség más keresztények megáldoztatására?
1398-1401
A katolikus áldoztató megengedetten áldoztatja meg a keleti
egyházak tagjait, akik nincsenek teljes közösségben a katolikus
Egyházzal, valahányszor önként kérik és fel vannak készülve a
szentáldozásra.
A többi egyházi közösségek tagjait katolikus részről akkor szabad
megáldoztatni, ha azok súlyos szükséghelyzetben önként kérik, föl
vannak készülve, és kifejezik az e szentségre vonatkozó katolikus
hitet.
294. Miért az Eucharisztia „a jövendő dicsőség záloga”?
1402-1405
Mert az Eucharisztia elhalmoz bennünket az ég minden kegyelmével
és áldásával, megerősít a jelen élet zarándokútjára, s fölébreszti
bennünk az örök élet vágyát azáltal, hogy már most egyesít
bennünket az Atya jobbjára fölment Krisztussal, a mennyei
Egyházzal, a Boldogságos Szűzzel és az összes szentekkel.
Az Eucharisztiában „mi egy kenyeret törünk meg, mely a
halhatatlanság orvossága, ellenszer, hogy meg ne haljunk, hanem
mindig éljünk Jézus Krisztusban.” (Antiochiai Szent Ignác)
MÁSODIK FEJEZET
A GYÓGYULÁS
SZENTSÉGEI
295. Miért alapította Krisztus a Bűnbánat és a Betegek kenete
szentségét?
1420-1421
1426
Krisztus, a lélek és a test orvosa azért alapította ezt a két
szentséget, mert az az új élet, amelyet a keresztény beavatás
szentségeiben nekünk ajándékoz, elgyöngülhet, sőt meg is halhat a
bűn miatt. Ezért Krisztus azt akarta, hogy az Egyház e két
szentség által folytassa az Ő gyógyító és üdvözítő művét.
A BŰNBÁNAT ÉS
KIENGESZTELŐDÉS SZENTSÉGE
296. Hogyan nevezzük ezt a szentséget?
1422-1424
Ezt a szentséget így is nevezzük: a Bűnbánat szentsége, a
Kiengesztelődés szentsége, a Bűnbocsánat szentsége, Gyónás, a
Megtérés szentsége.
297. Miért van a Kiengesztelődés szentsége a Keresztség után?
1425-1426
1484
Mivel a Keresztségben kapott új kegyelmi élet nem szünteti meg
sem az emberi természet gyöngeségét, sem a bűnre való
hajlandóságot (a concupiscentiát), Krisztus megalapította
ezt a szentséget azon megkereszteltek megtérésére, akik a bűnnel
eltávolodtak tőle.
298. Mikor történt e szentség alapítása?
1485
A föltámadott Úr ezt a szentséget akkor alapította, amikor
húsvétvasárnap este megjelent apostolainak és ezt mondta nekik:
„Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az
bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad” (Jn
20,22–23).
299. Szüksége van-e a megkeresztelteknek megtérésre?
1427-1429
Krisztus megtérésre szólító felhívása a megkereszteltek életében
folyton hangzik. A megtérés folyamatos kötelessége az egész
Egyháznak, mely szent, de a bűnösöket is magában foglalja.
300. Mi a belső bűnbánat?
1430-1433
1490
A „megtört szív” (Zsolt 51,19) dinamizmusa, melyet az
isteni kegyelem indít, hogy válaszoljon Isten irgalmas
szeretetére. Magában foglalja az elkövetett bűnök fölötti bánatot
és azok megtagadását, az erős elhatározást, hogy többé nem
vétkezik és a bizalmat Isten segítségében. Az isteni irgalomba
vetett reményből táplálkozik.
301. Milyen formákban fejeződik ki a bűnbánat a keresztény
életben?
1434-1439
A bűnbánat nagyon változatos formákban mutatkozik meg, különösen
a böjtölésben, az imádságban és az irgalmasság cselekedeteiben.
Így és sok más módon lehet gyakorolni a mindennapos keresztény
életben, különösen is a nagyböjtben és a bűnbánat napján,
pénteken.
302. Melyek a Kiengesztelődés szentségének lényeges elemei?
1440-1449
Két lényeges eleme van: a Szentlélek hatására megtérő ember
cselekedetei és a papi föloldozás, mellyel a pap Krisztus nevében
megbocsát és meghatározza az elégtétel módját.
303. Melyek a bűnbánó cselekedetei?
1450-1460
1487-1492
A következők: gondos lelkiismeret-vizsgálat; töredelem
(vagy bánat), mely tökéletes, ha az Isten iránti szeretetből,
tökéletlen, ha más motívumokból fakad, és magában foglalja a többé
nem vétkezés ígéretét; bűnvallomás, mely a bűnöknek a pap
előtt tett megvallása; elégtétel, azaz bizonyos bűnbánati
cselekmények elvégzése, melyeket a gyóntató ró a bűnbánóra, hogy
helyrehozza a bűn által okozott kárt.
304. Mely bűnöket kell meggyónni?
1456
Meg kell gyónni a még meg nem gyónt súlyos bűnöket, melyekre az
ember gondos lelkiismeret-vizsgálat után emlékszik. A gyónás az
egyetlen rendes módja annak, hogy a súlyos bűnökre bocsánatot
nyerjünk.
305. Mikor kötelező a súlyos bűnök megvallása?
1457
Minden hívő, aki eljutott az értelem használatára, köteles
meggyónni súlyos bűneit legalább egyszer az évben, és
valahányszor, amikor szentáldozáshoz akar járulni.
306. Miért lehetnek a szentségi gyónás tárgyai a bocsánatos
bűnök is?
1458
Az Egyház nagyon ajánlja a bocsánatos bűnök meggyónását is – bár
nem szorosan kötelező –, mert az ilyen gyónás segít a lelkiismeret
helyes formálásában és a rossz hajlandóságok elleni küzdelemben,
hogy engedjük meggyógyítani magunkat Krisztus által és előbbre
jussunk a Lélek életében.
307. Ki ennek a szentségnek a kiszolgáltatója?
1461-1466
1495
Krisztus a kiengesztelődés szolgálatát apostolaira, utódaikra, a
püspökökre és ezek munkatársaira, a papokra bízta, akik ezért
Isten igazságosságának és irgalmasságának az eszközei. A
bűnbocsátás hatalmát az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek
nevében gyakorolják.
308. Kinek van fenntartva bizonyos bűnök feloldozása?
1463
Néhány különösen súlyos bűn (mint például azok, amelyek
kiközösítéssel járnak) feloldozása fönn van tartva az Apostoli
Széknek vagy a helyi püspöknek, illetve az általuk fölhatalmazott
papoknak, de halálveszély esetén minden pap bármilyen bűnt és
kiközösítést feloldozhat.
309. Kell-e titkot tartania a gyóntatónak?
1467
E szolgálat kényes és súlyos volta és a személyt megillető
tisztelet miatt minden gyóntató minden kivétel nélkül és nagyon
súlyos büntetések terhe mellett köteles megtartani a szentségi
pecsétet, azaz abszolút titoktartásra van kötelezve a gyónásból
megismert bűnökre vonatkozóan.
310. Melyek e szentség hatásai?
1468-1470
1496
A Bűnbánat szentségének hatásai a következők: kiengesztelődés
Istennel és a bűn megbocsátása; kiengesztelődés az Egyházzal; az
elveszített kegyelmi állapot visszanyerése; a halálos bűnökkel
kiérdemelt örök büntetés teljes, s az ideigtartó büntetések –
melyek a bűn következményei – legalább részleges elengedése; a
lelkiismeret békéje és nyugalma, és a lelki vigasztalás; a lélek
erőinek növekedése a keresztény küzdelmekhez.
311. Kiszolgáltatható-e ez a szentség bizonyos feltételek
mellett általános bűnvallomással és általános feloldozással?
1480-1484
Súlyos szükség eseteiben (például közvetlen halálveszélyben) a
kiengesztelődés közös ünnepléséhez lehet folyamodni általános
gyónással és kollektív föloldozással, megtartva az Egyház
szabályait, s elhatározva, hogy a súlyos bűnöket a megfelelő
időben egyénileg meggyónják.
312. Mit jelentenek a búcsúk?
1471-1479
1498
A búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó,
ideigtartó büntetések elengedése, melyet a keresztény hívő, aki
megfelelően fölkészült és teljesítette a kiszabott föltételeket,
elnyer önmaga vagy a megholtak számára az Egyház segítségével,
amely mint a megváltás szolgálója Krisztus és a szentek elégtételt
nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli és abban részesít.
A BETEGEK KENETE
313. Hogyan élték meg a betegséget az Ószövetségben?
1499-1502
Az ószövetségi ember a betegségben megtapasztalta a saját
korlátait, s ugyanakkor fölfogta, hogy a betegség titokzatos módon
a bűnhöz kötődik. A próféták látták meg azt, hogy a betegségnek
megváltó értéke lehet saját és mások bűneiért. Így a betegséget
Isten színe előtt élték meg és tőle kérték a gyógyulást.
314. Mi a jelentősége Jézus betegek iránti részvétének?
1503-1505
Jézus együttérzése a betegekkel és számos gyógyítása világos
jelei annak, hogy Ővele elérkezett az Isten Országa, s benne a
bűn, a szenvedés és a halál fölötti győzelem. Szenvedésével és
halálával új értelmet adott a szenvedésnek, mely ha az övével
egyesül, a tisztulás és az üdvösség eszköze lehet önmagunk és
mások számára.
315. Mi az Egyház magatartása a betegek iránt?
1506-1513
1526-1527
Az Egyház, mert parancsot kapott az Úrtól a betegek gyógyítására,
kötelességének érzi a betegek gondozását és az értük való
közbenjáró imádságot. Mindenekelőtt birtokában van a betegek
javára szolgáló szentség, melyet maga Krisztus alapított és Szent
Jakab tanúskodik róla: „Beteg valaki köztetek? Hívassa az Egyház
presbitereit és imádkozzanak fölötte, miután megkenték őt olajjal
az Úr nevében” (Jak 5,14–15).
316. Ki veheti föl a Betegek kenetének szentségét?
1514-1515
1528-1529
Az a hívő veheti föl, akihez betegség vagy öregség miatt
halálveszély közelít. Ugyanaz a hívő többször is fölveheti, ha
súlyosabbá válik ugyanaz a betegség, vagy egy másik súlyos
betegség éri. E szentség fölvétele előtt a betegnek lehetőleg
személyes gyónást kell végeznie.
317. Ki szolgáltatja ki ezt a szentséget?
1516, 1530
Ezt a szentséget csak pap vagy püspök szolgáltathatja ki.
318. Hogyan szolgáltatják ki ezt a szentséget?
1517-1519
1531
E szentség kiszolgáltatásának lényege a lehetőleg püspök által
megáldott olajjal történő megkenés a beteg homlokán és
kezein (a római szertartásban; a test egyéb részein is más
szertartásokban), miközben a pap e szentség különleges kegyelmét
kérő imáját mondja.
319. Melyek e szentség hatásai?
1520-1523
1532
Különleges kegyelmet ad, mely a beteget bensőségesebben egyesíti
Krisztus szenvedésével önmaga és az egész Egyház javára; erőt,
békességet és bátorságot ad neki, s a bűnöket is megbocsátja, ha a
beteg nem tudott gyónni. E szentség olykor, ha Isten akarja, a
testi egészség visszanyeréséhez is segítséget nyújt. Ez a szentség
minden esetben fölkészíti a beteget az Atya házába vezető útra.
320. Mi a Viaticum?
1524-1525
Azok szentáldozása, akik elhagyni készülnek a földi életet és az
örök életbe készülnek átlépni. Az Eucharisztia, melyet az
evilágból az Atyához való átmenetel órájában vesz magához az
ember, közösség a meghalt és föltámadott Krisztus testével és
vérével, ami az örök élet magva és a föltámadás ereje.
HARMADIK FEJEZET
A KÖZÖSSÉG ÉS A
KÜLDETÉS
SZOLGÁLATÁNAK SZENTSÉGEI
321. Melyek a közösség és a küldetés szolgálatában álló
szentségek?
1533-1535
Két szentség, az Egyházi Rend és a Házasság különleges kegyelmet
adnak az Egyház sajátos küldetéséhez, Isten népe építésének
szolgálatára. Különösen is hozzájárulnak az egyházi közösséghez és
mások üdvösségéhez.
AZ EGYHÁZI REND SZENTSÉGE
322. Mi az Egyházi Rend szentsége?
1536
Az a szentség, mely által a Krisztustól apostolaira bízott
küldetés folytatódik az Egyházban az idők végezetéig.
323. Miért nevezzük az Egyházi Rend szentségének?
1537-1538
Az Egyházi Rend egyházi testületet jelent, melynek egy különleges
konszekrálás (ordinatio) által válik tagjává valaki. E szentelés a
Szentlélek különleges ajándéka által szent hatalom
gyakorlását teszi lehetővé Krisztus nevében és az Ő tekintélyével
Isten népe szolgálatára.
324. Mi a helye az Egyházi Rend szentségének az üdvösség
isteni tervében?
1539-1546
1590-1591
E szentség előképei az Ószövetségben a Leviták szolgálata, Áron
papsága és a hetven „Vén” (Szám 11,25) intézménye. Ezek az
előképek Jézus Krisztusban teljesedtek be, aki keresztáldozatával
„az egyetlen közvetítő Isten és az emberek között” (1Tim 2,5),
„a Melkizedek rendje szerinti főpap” (Zsid 5,10). Krisztus
egyetlen papságát jeleníti meg a szolgálati papság.
„Egyedül Krisztus az igazi pap, a többiek az Ő szolgái.”
(Aquinói Szent Tamás)
325. Hány fokozata van az Egyházi Rend szentségének?
1554, 1593
Három fokozata van, melyek az Egyház organikus szervezetében
semmi mással nem helyettesíthetők: a püspökség, a papság és a
diakonátus.
326. Mi a püspökszentelés hatása?
1557-1558
1594
A püspökszentelés az Egyházi Rend szentségének teljességét adja,
a püspököt az apostolok törvényes utódává teszi, beiktatja a
püspöki kollégiumba, az összes Egyházak gondjának részesévé teszi
a pápával és a többi püspökkel együtt, és fölruházza a tanítás, a
megszentelés és a kormányzás hivatalával.
327. Mi a püspök hivatala a rá bízott részegyházban?
1560-1561
A püspök, akire rábízatott egy részegyház, ezen egyház egységének
látható elve és alapja, és benne Krisztus helyetteseként a saját
papjai és diakónusai segítségével tölti be a pásztori hivatalt.
328. Mi a papszentelés hatása?
1562-1567
1595
A Lélek kenete a papot eltörölhetetlen lelki karakterrel jelöli
meg, Krisztushoz teszi hasonlóvá és képessé teszi arra, hogy
Krisztusnak, a Főnek nevében cselekedjen. Mint a püspöki rend
munkatársa arra szenteltetett, hogy hirdesse az evangéliumot,
ünnepelje az istentiszteletet, elsősorban az Eucharisztiát,
melyből szolgálata erejét meríti, s hogy a hívők pásztora legyen.
329. Hogyan végzi a pap sajátos szolgálatát?
1568
Bár egyetemes küldetésre szentelték, küldetését a pap egy
meghatározott részegyházban végzi, szentségi testvériségben a
többi papokkal, akik a „presbitériumot alkotják”, és akik a
püspökkel közösségben és tőle függően viselik a részegyház
felelősségét.
330. Mi a diakónusszentelés hatása?
1569-1571
1596
A diakónust, aki Krisztushoz, mindenki szolgájához hasonló, arra
szentelik, hogy az Egyházat szolgálja. Szolgálatát saját
püspökének tekintélye alatt végzi az Ige, az istentisztelet, a
lelkipásztori irányítás és a szeretet szolgálatában.
331. Hogyan történik az Egyházi Rend szentségének
kiszolgáltatása?
1572-1574
1597
Az Egyházi Rend szentségének mindhárom fokozatát a püspök a
szentelendő fejére tett kezével, kézrátétellel
szolgáltatja ki, és elmondja az ünnepélyes konszekráló imát.
Ezzel az imával a püspök Istentől a Szentlélek különleges
kiáradását és ajándékait kéri a szentelendőre a szolgálathoz.
332. Ki szolgáltathatja ki ezt a szentséget?
1575-1576
1600
Az Egyházi Rend szentségének három fokozatát csak érvényesen
szentelt püspökök, mint apostolutódok szolgáltathatják ki.
333. Ki veheti föl ezt a szentséget?
1577-1578
1598
Érvényesen csak megkeresztelt férfi veheti föl: az Egyház
önmagára vonatkozóan elismeri, hogy magának az Úrnak ez a
választása kötelezi őt. Senki nem igényelheti az Egyházi Rend
szentségének fölvételét, hanem mindenkit az egyházi tekintélynek
kell alkalmasnak találnia a szentelésre.
334. Kötelező-e a cölibátus az ordinálandók számára?
1579-1580
1599
A püspökséghez mindig követelmény a cölibátus. A papságra a latin
egyházban rendes körülmények között olyan cölebsz hívő férfiakat
választanak, akik meg akarják tartani a cölibátust „a mennyek
országáért” (Mt 19,12); a keleti egyházakban a
papszentelés után nem megengedett a házasodás. Az állandó
diakonátust házas férfiak is fölvehetik.
335. Melyek az Egyházi Rend szentségének hatásai?
1581-1589
Ez a szentség a Szentlélek különleges kiáradását ajándékozza,
mely a fölszenteltet – a szentség fokozatának megfelelően –
hasonlóvá teszi Krisztushoz hármas, papi, prófétai és királyi
tevékenységében. A szentelés eltörölhetetlen lelki karaktert ad:
ezért nem ismételhető és nem adható megszabott időre.
336. Kinek a tekintélyével végzik a papok a szolgálatukat?
1547-1553
1592
A fölszentelt papok szent szolgálatuk végzése közben nem a saját
tekintélyükkel, nem is a közösség parancsára vagy megbízásából
beszélnek és tevékenykednek, hanem Krisztusnak, a Főnek
személyében és az Egyház nevében. Emiatt a szolgálati papság
lényegileg és nemcsak fokozatilag különbözik a hívők általános
papságától. A szolgálati papságot Krisztus az általános papság
szolgálatára rendelte.
A HÁZASSÁG SZENTSÉGE
337. Mi Isten terve a férfival és a nővel?
1601-1605
Isten, aki a szeretet és aki az embert szeretetből teremtette,
meghívta őt a szeretetre. Amikor megteremtette a férfit és a nőt,
a házasságban az életnek és a szeretetnek olyan bensőséges
közösségére hívta meg őket, „hogy többé már nem ketten vannak,
hanem csak egy test” (Mt 19,6). Megáldva őket Isten,
mondta nekik: „Legyetek termékenyek és sokasodjatok” (Ter
1,28).
338. Miért alapította Isten a házasságot?
1659-1660
A férfi és a nő házastársi egysége, melyet a Teremtő alapozott és
határozott meg sajátos törvényekkel, természete szerint a
házastársak közösségére és javára, valamint gyermekek nemzésére és
nevelésére van rendelve. A házastársi egység az eredeti isteni
terv szerint fölbonthatatlan, miként Jézus Krisztus megerősíti:
„amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza” (Mk 10,9).
339. Hogyan fenyegeti a bűn a házasságot?
1606-1608
Az első bűn miatt, mely a férfi és a nő Teremtőtől ajándékozott
közösségének megbomlását is kiváltotta, a házastársi egységet
nagyon gyakran fenyegeti a széthúzás és a hűtlenség. Mindazonáltal
Isten a maga végtelen irgalmasságában megadja a férfinak és a
nőnek kegyelmét ahhoz, hogy életük egységét az eredeti isteni terv
szerint tudják megvalósítani.
340. Mit tanít az Ószövetség a házasságról?
1609-1611
Isten elsősorban a Törvény és a próféták pedagógiája által
segítette a népét, hogy fokozatosan tudatosodjon benne a házasság
kizárólagossága és fölbonthatatlansága. Istennek Izraellel kötött
jegyesi szövetsége előkészíti és előképként jelzi azt az új
szövetséget, amelyet Isten Fia, Jézus Krisztus kötött jegyesével,
az Egyházzal.
341. Milyen újdonsággal ajándékozta meg Krisztus a házasságot?
1612-1617
1661
Jézus Krisztus nem csupán az Istentől szándékolt eredeti rendet
állította helyre, hanem a kegyelmet is ajándékozza, hogy a
házasságot a szentség új méltóságában lehessen megélni. E
szentségi házasság Krisztusnak az Egyház iránti jegyesi
szerelmének a jele: „Ti férjek, szeressétek a feleségeteket,
ahogyan Krisztus szerette az Egyházat” (Ef 5,25).
342. Kötelező-e mindenki számára a házasság?
1618-1620
A házasság nem mindenki számára kötelező. Isten meghív férfiakat
és nőket, hogy kövessék Jézus Krisztust, a mennyek országáért
vállalt szüzesség vagy cölibátus útján, lemondva a házasság nagy
értékéről, hogy az Úr dolgaival törődjenek, és azt keressék,
hogyan járhatnak az Ő kedvében. Ezáltal Krisztus szeretete
abszolút elsőbbségének és annak jelévé válnak, hogy várva várják
az Ő dicsősége eljövetelét.
343. Hogyan történik a szentségi házasság megkötése?
1621-1624
Mivel a házasság a házastársakat az Egyház életében nyilvánosan
elfogadott életállapotba helyezi, megkötése pap (vagy az Egyház
által minősített tanú) és más tanúk jelenlétében liturgikusan és
nyilvánosan történik.
344. Mi a házassági beleegyezés?
1625-1632
1662-1663
A házassági beleegyezés akarati aktus, melyet egy férfi és egy nő
fejez ki arra vonatkozóan, hogy kölcsönösen és véglegesen
egymásnak ajándékozzák magukat, hogy a hűséges és termékeny
szerelem szövetségében éljenek. Mivel a beleegyezés hozza létre a
házasságot, elengedhetetlen és mással nem helyettesíthető. Az
érvényes házasságkötéshez a beleegyezésnek az igaz házasságra kell
vonatkoznia, emberi cselekedetnek, azaz tudatosnak és szabadnak,
erőszaktól és kényszertől mentesnek kell lennie.
345. Mire van szükség, ha az egyik jegyes nem katolikus?
1633-1637
Hogy a vegyes házasság (katolikus és nem katolikus megkeresztelt
fél között) megengedett legyen, az egyházi tekintély engedélyére
van szükség. Valláskülönbség esetén (katolikus és
kereszteletlen fél között) az érvényes házassághoz fölmentésre van
szükség. Mindkét esetben lényeges, hogy a felek ne zárják ki a
házasság céljainak és lényeges sajátosságainak elfogadását, s hogy
a katolikus fél vállalja a hit megőrzésének és a gyermekek
megkeresztelésének és katolikus nevelésének kötelezettségét, amit
a másik félnek is ismernie kell.
346. Melyek a Házasság szentségének hatásai?
1638-1642
A Házasság szentsége a házastársak között örök és kizárólagos
köteléket hoz létre. Maga Isten pecsételi meg a házastársak
beleegyezését. Ezért a megkereszteltek megkötött és elhált
házasságát soha nem lehet fölbontani. Ezenfelül ez a szentség
megadja a házastársaknak a szükséges kegyelmet ahhoz, hogy az
életszentséget a házaséletben és a gyermekek felelős elfogadásával
és nevelésével érjék el.
347. Milyen bűnök sértik súlyosan a Házasság szentségét?
1645-1648
A következők: a házasságtörés, a többnejűség, ugyanis ellentmond
a férfi és a nő azonos méltóságának, valamint a házastársi
szerelem egységének és kizárólagosságának; a termékenység
elutasítása, mely megfosztja a házaséletet a gyermekek
ajándékától; és a válás, mely szemben áll a fölbonthatatlansággal.
348. Mikor engedi meg az Egyház a házastársak fizikai
szétválását?
1629
1649
Az Egyház megengedi a fizikai szétválást – még akkor is, ha
kívánatos a kibékülésük –, ha a házastársak együttlakása súlyos
okokból gyakorlatilag lehetetlenné vált. Azonban e házastársak
egyike sem szabad egy új életközösség megkezdésére, amíg a másik
él, kivéve, ha a házasságuk semmis volt, és ezt az egyházi
tekintély kinyilvánítja.
349. Milyen az Egyház magatartása az elvált házastársakkal
kapcsolatban?
1650-1651
1665
Az Úrhoz hűségesen az Egyház nem ismerheti el házasságnak a
polgárilag újraházasodott elváltak egységét. „Aki elküldi
feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene. Ha
pedig a feleség hagyja el férjét és máshoz megy, házasságot tör” (Mk
10,11–12). Az Egyház különleges figyelemmel van az elváltak
iránt, és hívja őket a hívő imádságos életre, a szeretet tetteinek
gyakorlására és a gyermekek keresztény nevelésére. Az
újraházasodott elváltak azonban nem kaphatnak szentségi
föloldozást, sem szentáldozáshoz nem járulhatnak, sem bizonyos
egyházi megbízatást nem kaphatnak, amíg ez az állapot tart, mely
objektíven ellenkezik Isten törvényével.
350. Miért nevezhető a keresztény család családegyháznak
is?
1655-1658
1666
Mert a család megmutatja és megvalósítja az Egyháznak, mint Isten
családjának közösségi és családi természetét. Minden tagja a maga
szerepe szerint gyakorolja a keresztségi papságot, hozzájárulva
ahhoz, hogy a család a kegyelem és az imádság közössége legyen, az
emberi és keresztény erények iskolája, s a gyermekek felé a hit
első hirdetésének a helye.
NEGYEDIK FEJEZET
EGYÉB LITURGIKUS
SZERTARTÁSOK
A SZENTELMÉNYEK
351. Mik a szentelmények?
1667-1672
1677-1678
Az Egyház által alapított szent jelek, melyekkel az Egyház az
élet bizonyos körülményeit megszenteli. A szentelmények
imádságból, a kereszt jeléből vagy más jelekből állnak. Jelentős
helyet foglalnak el köztük az áldások, melyekkel dicsérjük Istent
és imádkozunk ajándékaiért, az emberek megszenteléséért, és
bizonyos dolgokat Isten tiszteletére szentelünk.
352. Mi az ördögűzés?
1673
Ördögűzésről akkor beszélünk, amikor az Egyház a maga
tekintélyével Jézus nevében kéri, hogy egy személy vagy tárgy
nyerjen oltalmat a gonosz befolyásával szemben és kerüljön ki
uralma alól. Rendes körülmények között a keresztelés
szertartásában történik. Ünnepélyes ördögűzést, amit grandis
exorcismus-nak nevezünk, csak a püspöktől fölhatalmazott pap
végezhet.
353. A népi vallásosság mely formái kapcsolódnak az Egyház
szentségi életéhez?
1674-1676
1679
A keresztény nép vallásos érzülete mindig megtalálta a jámborság
különböző kifejezési formáit, melyek kísérik az Egyház szentségi
életét. Ilyenek az ereklyék tisztelete, a búcsújárás, a
zarándoklatok, a körmenetek, a Keresztút, a Rózsafüzér. Az Egyház
a hit fényében megvilágítja és ápolja a népi jámborság hiteles
formáit.
A KERESZTÉNY TEMETÉS
354. Milyen kapcsolat van a szentségek és a keresztény ember
halála között?
1680-1683
A keresztény ember, aki Krisztusban hal meg, eléri földi élete
végét és a Keresztséggel megkezdett, a Bérmálással megerősített és
az Eucharisztiával – a mennyei lakoma elővételezésével – táplált
új élet beteljesedését. A keresztény ember halálának értelme
Krisztus, a mi egyetlen reményünk halálának és feltámadásának
fényében tárul fel. A keresztény, aki Krisztus Jézussal hal meg,
elmegy, hogy „az Úrnál lakjon” (2Kor 5,8).
355. Mit fejez ki a temetés?
1684-1685
A temetés, melyet az egyes területek hagyományainak és
körülményeinek megfelelően különböző szertartásokkal végeznek, a
keresztény halál húsvéti jellegét fejezi ki a föltámadás
reményében; továbbá az elhunyttal való közösséget, különösen a
lelke tisztulásáért mondott imádság révén.
356. Melyek a temetés főbb mozzanatai?
1686-1690
Általában a temetésnek négy mozzanata van: a közösség a bátorítás
és a remény szavaival veszi körül a holttestet; igeliturgia; az
eucharisztikus áldozat; és a „búcsúvétel”, mellyel az elhunyt
lelkét Istenre, az örök élet forrására bízzuk, s közben a testet a
föltámadás reményében eltemetjük.
HARMADIK RÉSZ
ÉLET KRISZTUSBAN
ELSŐ SZAKASZ
AZ EMBER
HIVATÁSA:
ÉLET A SZENTLÉLEKBEN
357. Hogyan kapcsolódik a keresztény erkölcs a hithez és a
szentségekhez?
1691-1698
Amit a hitvallásban megvallunk, azt közvetítik a szentségek. A
szentségek révén ugyanis a hívők megkapják Krisztus kegyelmét és a
Szentlélek ajándékait, melyek képessé teszik őket arra, hogy Isten
fiainak új életét éljék, Krisztusban, akit hittel fogadtak be.
„Ismerd fel, ó, keresztény ember, méltóságodat!” (Nagy
Szent Leó)
ELSŐ FEJEZET
AZ EMBERI
SZEMÉLY MÉLTÓSÁGA
AZ EMBER ISTEN KÉPMÁSA
358. Miben gyökerezik az emberi méltóság?
1699-1715
Az emberi személy méltósága abban gyökerezik, hogy Isten képére
és hasonlatosságára van teremtve. A szellemi és halhatatlan
lélekkel, értelemmel és szabad akarattal felruházott emberi
személy rendeltetése Isten, aki testestül-lelkestül örök
boldogságra hívta meg.
A BOLDOGSÁGRA SZÓLÓ
MEGHÍVÁSUNK
359. Hogyan érheti el az ember a boldogságot?
1716
Az ember a boldogságát Krisztus kegyelmének erejével érheti el,
ami az isteni élet részesévé teszi őt. Krisztus az evangéliumban
megmutatja övéinek az utat, mely a vég nélküli boldogságra vezet:
a Boldogságokat. De Krisztus kegyelme működik mindenki másban is,
aki a helyes lelkiismeretet követve keresi és szereti az igazat és
a jót, és kerüli a rosszat.
360. Miért fontosak számunkra a Boldogságok?
1716-1717
1725-1726
A Boldogságok Jézus tanításának középpontjában állnak,
megismétlik és tökéletessé teszik Isten ígéreteit, melyeket
Ábrahámtól kezdve adott. Megrajzolják magának Jézusnak az arcát
is, meghatározzák az igazán keresztény életet és föltárják az
embernek cselekedetei végső célját: az örök boldogságot.
361. Milyen kapcsolatban vannak a Boldogságok az ember
boldogság utáni vágyával?
1718-1719
Megfelelnek annak a velünk született boldogságvágynak, amelyet
Isten ültetett az emberi szívbe, hogy magához vonja, s amelyet
egyedül Ő tud beteljesíteni.
362. Mi az örök boldogság?
1720-1724
1727-1729
Isten látása az örök életben, ahol teljesen „részesei leszünk az
isteni természetnek” (2Pt 1,4), Krisztus dicsőségének és a
szentháromságos élet örömének. Ez a boldogság felülmúlja az emberi
képességeket, Isten ingyenes és természetfölötti ajándéka éppúgy,
mint a kegyelem, amely a boldogságra vezet. Az ígért boldogság a
földi javakkal kapcsolatban erkölcsi döntések elé állít minket és
arra késztet, hogy Istent mindennél jobban szeressük.
AZ EMBER SZABADSÁGA
363. Mi a szabadság?
1730-1733
1743-1744
Istentől az embernek adott hatalom arra, hogy cselekedjen vagy ne
cselekedjen, ezt vagy azt tegye, s ezáltal önként megfontolt
cselekedeteket hajtson végre. A szabadság jellemzi a sajátosan
emberi cselekedeteket. Minél inkább teszi valaki a jót, annál
szabadabbá válik. A szabadság akkor éri el a maga tökéletességét,
amikor Istenre, a legfőbb Jóra és a mi Boldogságunkra irányul. A
szabadság azonban magában foglalja a jó és a rossz közötti
választás lehetőségét is. A rossz választása visszaélés a
szabadsággal és a bűn rabszolgájává teszi az embert.
364. Milyen kapcsolat van a szabadság és a felelősség között?
1734-1737
1745-1746
A szabadság felelőssé teszi az embert a cselekedeteiért oly
mértékben, amennyire szándékoltak a cselekedetek. Egy cselekedet
beszámíthatóságát és az érte való felelősséget csökkentheti,
olykor meg is szüntetheti a tudatlanság, a figyelmetlenség, az
elszenvedett erőszak, a félelem, az indulatok és a megszokás.
365. Miért van minden embernek joga a szabadság gyakorlásához?
1738
1747
A szabadság gyakorlásának joga minden ember sajátja, amennyiben
elválaszthatatlan az ember személyi méltóságától. Ezért e jogot
mindig tiszteletben kell tartani, főként erkölcsi és vallási
téren, és polgárilag a közjó és a helyes közrend határai között
tisztelni és védeni kell.
366. Hogyan illeszkedik az emberi szabadság az üdvösség
rendjébe?
1739-1742
1748
Szabadságunk az első bűn következtében meggyengült. E gyengeséget
tovább fokozzák a többi bűnök. De Krisztus „megszabadított minket,
hogy szabadok legyünk” (Gal 5,1). A Szentlélek a maga
kegyelmével elvezet a lelki szabadságra, hogy szabad munkatársaivá
tegyen minket az Egyházban és a világban.
367. Melyek az emberi cselekedetek erkölcsiségének forrásai?
1749-1754
1757-1758
Az emberi cselekedet erkölcsisége három forrásból ered: a
cselekedet tárgyából, azaz a valós vagy látszólagos
jóból; a cselekvő személy szándékából, azaz a célból,
amelynek elérésére cselekszik; és a cselekedet körülményeiből,
beleértve a következményeket is.
368. Mikor jó erkölcsileg egy cselekedet?
1755-1756
1759-1760
Egy cselekedet erkölcsileg akkor jó, ha tárgya, célja és
körülményei egyidejűleg jók. – A választott tárgy önmagában rosszá
teheti a cselekedetet akkor is, ha a szándék jó. Nem szabad
rosszat tenni azért, mert jó származik belőle. – A rossz cél
megronthatja a cselekedetet akkor is, ha a tárgy önmagában jó.
Ellenben a jó cél nem tesz jóvá olyan cselekedetet, amelynek
tárgya önmagában rossz, amennyiben a cél nem szentesíti az
eszközt. – A körülmények csökkenthetik vagy növelhetik a cselekvő
felelősségét, de nem változtathatják meg a cselekedet erkölcsi
minőségét, azaz soha nem tehetnek jóvá egy önmagában rossz
cselekedetet.
369. Vannak-e mindig tiltott cselekedetek?
1756
1761
Vannak cselekedetek, melyeket a tárgyuk miatt soha nem szabad
választani (pl. káromkodás, gyilkosság, házasságtörés). Megtételük
az akarat rendetlenségét, azaz erkölcsi rosszat okoz, melyet nem
lehet igazolni azokra a javakra való hivatkozással, amelyek
esetleg származhatnak belőlük.
A SZENVEDÉLYEK
ERKÖLCSISÉGE
370. Mik a szenvedélyek?
1762-1766
1771-1772
A szenvedélyek, érzelmek, indulatok, érzéki megmozdulások – az
ember lelki életének természetes összetevői –, melyek cselekvésre
vagy tétlenségre késztetnek egy jónak vagy rossznak felfogott
tárggyal kapcsolatban. A fő szenvedélyek a szeretet és a gyűlölet,
a vágy és a félelem, az öröm és a szomorúság, és a düh. A legfőbb
szenvedély a szeretet, melyet a jó vonzása vált ki. Nem tudunk
mást szeretni, csak a jót, amely valóban az, vagy legalább annak
látszik.
371. Erkölcsileg jók-e vagy rosszak a szenvedélyek?
1767-1770
1773-1775
A szenvedélyek, mint érzéki megmozdulások önmagukban közömbösek,
sem jók, sem rosszak; jók, ha jó cselekedetre indítanak, rosszak,
ha rossz cselekedetre késztetnek. Lehetnek részei az erényeknek,
de átfordulhatnak rossz szokásokká (víciumokká) is.
AZ ERKÖLCSI LELKIISMERET
372. Mi az erkölcsi lelkiismeret?
1776-1780
1795-1797
Az erkölcsi lelkiismeret a személy bensőjében az értelem ítélete,
mely a megfelelő pillanatban a jó megtételére és a rossz
elkerülésére kötelezi az embert. Ennek következtében az emberi
személy felfogja egy megteendő vagy már elkövetett cselekedet
erkölcsi minőségét és felelőssé válik érte. Ha az ember odahallgat
az erkölcsi lelkiismeretre, okosan meghallhatja a hozzá szóló
Isten szavát.
373. Mit foglal magában a személy méltósága az erkölcsi
lelkiismerettel kapcsolatban?
1780-1782
1798
Az emberi személy méltósága magában foglalja az erkölcsi
lelkiismeret helyességét, ti. azt, hogy összhangban van azzal, ami
az isteni törvény és az értelem szerint jó és igazságos. Ugyanezen
személyi méltóság alapján az embert nem szabad kényszeríteni arra,
hogy lelkiismerete ellenére cselekedjen, és nem szabad
megakadályozni, hogy – a közjó határain belül – lelkiismeretének
megfelelően cselekedjék, főként vallási téren.
374. Hogyan kell formálni az erkölcsi lelkiismeretet, hogy
helyes és igazmondó legyen?
1783-1788
1799-1800
A helyes és igazmondó erkölcsi lelkiismeretet neveléssel, Isten
Igéjének elsajátításával és az Egyház tanításával lehet formálni.
A Szentlélek ajándékai ébresztik, és bölcs emberek tanácsai
támogatják. Emellett sokat segít az erkölcsi nevelésben az imádság
és a lelkiismeret-vizsgálat.
375. Melyek azok a szabályok, amelyeket a lelkiismeretnek
mindig követnie kell?
1789
A három legáltalánosabb: 1) soha nem szabad rosszat tenni jó
eléréséért; 2) az aranyszabály: „Mindazt, amit akarjátok,
hogy tegyék nektek az emberek, ti is tegyétek meg nekik” (Mt
7,12); 3) a szeretet mindig megköveteli a felebarát és
lelkiismerete tiszteletben tartását, de ez nem jelenti azt, hogy
jónak tartjuk azt, ami objektíve rossz.
376. Hozhat-e téves ítéleteket az erkölcsi lelkiismeret?
1790-1794
1801-1802
A személynek mindig engedelmeskednie kell lelkiismerete biztos
ítéletének, de téves ítéleteket is hozhat, olykor vétkesen is.
Továbbá nem számítható be az akaratlan tudatlansággal megtett
rossz, akkor sem, ha objektíven rossz. Ezért törekedni kell arra,
hogy az erkölcsi lelkiismeretet megszabadítsuk tévedéseitől.
AZ ERÉNYEK
377. Mi az erény?
1803
1833
Az erény maradandó és erős készség a jó megtételére. „Az erényes
élet célja az, hogy hasonlóvá váljon Istenhez” (Nüsszai Szent
Gergely). Vannak emberi és teológiai erények.
378. Melyek az emberi erények?
1804
1810-1811
1834, 1839
Az emberi erények az értelem és az akarat erős és maradandó
készségei, melyek szabályozzák cselekedeteinket, rendben tartják
szenvedélyeinket és magatartásunkat az értelem és a hit szabályai
alá rendelik. Erkölcsileg jó cselekedetek gyakorlásával szerezzük
meg és erősítjük őket. Az emberi erényeket az isteni kegyelem
tisztítja és fölemeli.
379. Melyek a főbb emberi erények?
1805
1834
A sarkalatosnak is nevezett erények, amelyek köré
szerveződnek a többi erények, és amelyek az erényes élet
sarkpontjait képezik. Ezek: az okosság, igazságosság, erősség,
mértékletesség.
380. Mi az okosság?
1806
1835
Az okosság felkészíti az értelmet arra, hogy minden körülmények
között fölismerje az igazi jót és meg tudja választani a
megvalósításához szükséges eszközöket. Az okosság vezérli a többi
erényeket, szabályt és mértéket mutatva nekik.
381. Mi az igazságosság?
1807
1836
Az igazságosság állandó és szilárd akarat arra, hogy megadja
másoknak azt, amivel tartozik nekik. Az Isten iránti
igazságosságot nevezzük a „vallásosság erényének”.
382. Mi az erősség?
1808
1837
Az erősség adja a szilárdságot a nehézségek közepette és az
állhatatosságot a jó keresésében, s képessé tesz arra is, hogy
igaz ügyért az ember az életét áldozza.
383. Mi a mértékletesség?
1809
1838
A mértékletesség fékezi az élvezetvágyat, biztosítja az uralmat
az ösztönök felett, és lehetővé teszi a teremtett javak
kiegyensúlyozott használatát.
384. Mik az isteni erények?
1812-1813
1840-1841
Azok az erények, amelyeknek eredete, motívuma és közvetlen tárgya
maga Isten. A megszentelő kegyelemmel áradnak az emberbe, képessé
tesznek arra, hogy kapcsolatban éljünk a Szentháromsággal,
megalapozzák és lelkesítik a keresztény ember erkölcsi
tevékenységét, és elevenné teszik az emberi erényeket. A
Szentléleknek az emberi képességekben való jelenlétének és
működésének zálogai.
385. Melyek az isteni erények?
1813
Az isteni erények a hit, a remény és a szeretet.
386. Mi a hit?
1814-1816
1842
A hit az az isteni erény, amellyel hiszünk Istenben és mindabban,
amit ő kinyilatkoztatott és az Egyház hinnünk elénk ad, mert Isten
maga az igazság. A hittel az ember szabadon ráhagyatkozik Istenre.
Ezért, aki hisz, törekszik megismerni és megtenni Isten akaratát,
mert „a hit a szeretet által tevékeny” (Gal 5,6).
387. Mi a remény?
1817-1821
1843
A remény az az isteni erény, amellyel Istentől kívánjuk és várjuk
örök boldogságunkat, bizalmunkat Krisztus ígéreteibe vetjük, s a
Szentlélek kegyelme segítségére támaszkodunk, hogy kiérdemeljük az
örök boldogságot és megkapjuk a végső állhatatosság kegyelmét.
388. Mi a szeretet?
1822-1829
1844
A szeretet az az isteni erény, amellyel Istent mindenekfölött
szeretjük, a felebarátot pedig Isten iránti szeretetből úgy
szeretjük, mint önmagunkat. Jézus új parancsot adott rá, a Törvény
beteljesedését. A szeretet „a tökéletesség köteléke” (Kol
3,14) és a többi erények alapja, mely lelkesít, indít és
elrendez: nélküle „semmi vagyok”, és bármi „mit sem használ nekem”
(1Kor 13,1–3).
389. Mik a Szentlélek ajándékai?
1830-1831
1845
A Szentlélek ajándékai maradandó készségek, melyek az
embert tanulékonnyá teszik az isteni sugallatok követésére. A
Szentléleknek 7 ajándéka van: a bölcsesség, az értelem, a jó
tanács, a lelki erősség, a tudomány, a jámborság és az
istenfélelem.
390. Mik a Szentlélek gyümölcsei?
1832
A Szentlélek gyümölcsei tökéletességek, melyek az örök
dicsőség zsengéjeként alakulnak ki bennünk. Az Egyház hagyománya
12 gyümölcsöt ismer: „szeretet, öröm, béke, türelem, hosszantűrés,
jóság, jóakarat, szelídség, hűség, szerénység, önmegtartóztatás,
tisztaság” (Gal 5,22–23).
A BŰN
391. Mit kíván tőlünk Isten irgalmasságának elfogadása?
1846-1848
1870
Megkívánja, hogy beismerjük a bűneinket és bánkódjunk miattuk.
Maga Isten az ő Igéjével és Lelkével felfedi bűneinket,
megajándékoz az igaz lelkiismerettel és a megbocsátás reményével.
392. Mi a bűn?
1849-1851
1871-1872
A bűn „az örök törvénnyel ellenkező szó, cselekedet vagy vágy”
(Szent Ágoston). Az Ő szeretete elleni engedetlenséggel bántja
Istent. Megsebzi az ember természetét, és sérti az emberi
szolidaritást. Krisztus szenvedésében maradéktalanul föltárja a
bűn súlyosságát, és irgalmasságával legyőzi.
393. Többféle bűn van-e?
1852-1853
1873
A bűnöknek igen nagy változatossága van. Különböznek egymástól
tárgyuk szerint, vagy az erények és a parancsolatok szerint,
melyekkel ellenkeznek. Irányulhatnak közvetlenül Istenre, a
felebarátra vagy önmagunkra. Az elkövetés módja szerint lehet
vétkezni gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással.
394. Súlyosság tekintetében milyen különbség van a bűnök
között?
1854
Van halálos bűn és van bocsánatos bűn.
395. Mikor követünk el halálos bűnt?
1855-1861
1874
Halálos bűnt akkor követünk el, amikor egyszerre van jelen a
súlyos tárgy, a teljes tudatosság és a szabad beleegyezés. Az
ilyen bűn lerombolja bennünk a szeretetet, megfoszt a megszentelő
kegyelemtől, s ha meg nem bánjuk, az örök kárhozatba juttat.
Rendes körülmények között a Keresztség és a Bűnbánat vagy
Kiengesztelődés szentsége révén kapunk rá bocsánatot.
396. Mikor követünk el bocsánatos bűnt?
1862-1864
1875
A bocsánatos bűn lényegében különbözik a halálos bűntől. Akkor
követjük el, ha a bűn tárgya jelentéktelen, vagy súlyos ugyan, de
a tudatosság vagy a szándék nem teljes. Nem szakítja meg a
kapcsolatot Istennel, de gyengíti a szeretetet; a teremtmények
iránti rendetlen vonzalomról tanúskodik; akadályozza a lélek
haladását az erények gyakorlásában és a jócselekedetek végzésében;
ideigtartó büntetést von maga után.
397. Hogyan szaporodik bennünk a bűn?
1865, 1876
A bűn bűnre vezet, és ismétlése bűnös készséget (víciumot) szül.
398. Mik a víciumok?
1866-1867
A víciumok az erények ellentétei, rossz szokások, amelyek
elhomályosítják a lelkiismeretet és készségessé tesznek a rosszra.
A hét főbűn köré csoportosíthatók, amelyek: gőg,
fösvénység, irigység, harag, bujaság, torkosság, restség.
399. Felelősek vagyunk-e mások bűneiért?
1868
Akkor vagyunk felelősek mások bűneiért, ha vétkesen
együttműködünk velük az elkövetésben.
400. Mik a bűn struktúrái?
1869
Az isteni törvénnyel ellenkező intézmények és társadalmi
helyzetek, melyeket személyes bűnök hoztak létre.
MÁSODIK FEJEZET
AZ EMBERI
KÖZÖSSÉG
A SZEMÉLY ÉS A TÁRSADALOM
401. Miben áll az ember társas dimenziója?
1877-1880
1890-1891
Az ember természetének és hivatásának a boldogságra szóló
személyes meghívással együtt lényeges összetevője társas
dimenziója is. Ugyanis: minden embernek ugyanaz a végső célja,
maga Isten; hasonlóság van az isteni Személyek közössége és
aközött a testvériség között, amelyet az embereknek egymás között
kell megvalósítaniuk igazságban és szeretetben; a felebarát
szeretete el nem választható Isten szeretetétől.
402. Milyen kapcsolat van a személy és társadalom között?
1881-1882
1892-1893
Minden társadalmi intézmény alapelve, alanya és célja a személy,
s ennek is kell lennie. Bizonyos társulások, mint a család és a
polgári társadalom szükségesek hozzá. Hasznosak más társulási
formák is egy-egy politikai közösségen belül és nemzetközi szinten
is, tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét.
403. Mit jelent a szubszidiaritás elve?
1883-1885
1894
Azt jelenti, hogy egy magasabb szintű szervezet nem sajátíthatja
ki magának a nálánál alacsonyabb szintű szervezetre tartozó
tevékenységet, megfosztva azt illetékességétől; hanem szükség
esetén inkább segítenie kell illetékessége gyakorlásában.
404. Mi szükséges még az igazi emberi együttéléshez?
1886-1889
1895-1896
Tiszteletben kell tartani az igazságosságot és az értékek igazi
hierarchiáját, ugyanígy az anyagi és ösztönös dimenziókat alá kell
rendelni a benső és szellemi dimenzióknak. Különösen ott, ahol a
bűn fölforgatja a társadalmi rendet, a szív megtérésére és Isten
kegyelmére kell támaszkodni, hogy megtörténjenek azok a társadalmi
változások, amelyek valóban mindenki és az egész személy javát
szolgálják. A szeretet, amely megköveteli az igazságosság
gyakorlását és képessé tesz rá, a legnagyobb társadalmi parancs.
RÉSZVÉTEL A TÁRSADALMI
ÉLETBEN
405. Mire alapszik a tekintély a társadalomban?
1897-1902
1918-1920
Minden emberi közösségnek szüksége van a törvényes tekintélyre,
mely biztosítja a rendet és elősegíti a közjó megvalósulását. E
tekintély alapja az emberi természetben van, mert megfelel az
Isten által megszabott rendnek.
406. Mikor gyakorolják törvényesen a tekintélyt?
1901
1903-1904
1921-1922
A tekintélyt akkor gyakorolják törvényesen, amikor a közjó
érdekében cselekszenek és elérése érdekében erkölcsös eszközöket
használnak. Ezért a politikai rendszereket a polgárok szabad
választásának kell meghatároznia. A megválasztott rendszernek
tiszteletben kell tartania a „jogállam” elvét, melyben a törvény
uralkodik, nem az emberek önkényes akarata. Az igazságtalan
törvények és az erkölcsi renddel ellenkező szabályok nem
kötelezőek a lelkiismeretre nézve.
407. Mi a közjó?
1905-1906
1924
A közjó a társadalmi élet azon feltételeinek összessége, amelyek
lehetővé teszik csoportok és egyének saját tökéletességének
megvalósítását.
408. Mit foglal magában a közjó?
1907-1909
1925
A közjó magában foglalja a személy alapvető jogainak tiszteletben
tartását és előmozdítását; a személyek és a társadalom szellemi és
anyagi javainak fejlődését; mindenki békéjét és biztonságát.
409. Hol valósul meg leginkább a közjó?
1910-1912
1927
A közjó legteljesebben azokban a politikai közösségekben valósul
meg, amelyek védik és előmozdítják az egyes polgárok és
társulásaik javát, és nem feledkeznek meg az emberiség családjának
egyetemes javáról.
410. Hogyan vesz részt az ember a közjó megvalósításában?
1913-1917
1926
Minden ember a maga helye és szerepe betöltésével részt vesz a
közjó előmozdításában azzal, hogy tiszteletben tartja az igazságos
törvényeket, teljesíti kötelességeit, melyekért személyesen
felelős, ilyen pl. a saját családjáról való gondoskodás és
munkájának becsületes végzése. Az állampolgároknak ezen túlmenően,
amennyire lehetséges, tevékenyen részt kell venniük a közéletben.
A SZOCIÁLIS IGAZSÁGOSSÁG
411. Hogyan biztosítja a társadalom a szociális
igazságosságot?
1928-1933
1943-1944
A társadalom akkor biztosítja a szociális igazságosságot, ha
tiszteletben tartja a társadalom sajátos céljának, a személynek
méltóságát és jogait. Továbbá a társadalom akkor valósítja meg a
szociális igazságosságot, amely szorosan kötődik a közjóhoz és
tekintély gyakorlásához, amikor biztosítja a kedvező feltételeket
a társulások és egyének jogos céljainak eléréséhez.
412. Mire alapszik az emberek közötti egyenlőség?
1934-1935
1945
Az összes ember ugyanazon méltóság és ugyanazon alapvető jogok
birtokosa, amennyiben az egy Isten képmására vannak teremtve, és
egyformán értelmes lélek birtokosai, ezért eredetük és természetük
ugyanaz, s Krisztusban, az egyetlen Üdvözítőben ugyanarra az
isteni boldogságra hivatottak.
413. Hogyan kell értékelnünk az emberek közötti különbségeket?
1936-1938
1946-1947
Vannak gonosz gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek
emberek millióit sértik. E különbségek nyílt ellentétben állnak az
evangéliummal, ellenkeznek az igazságossággal, a személyi
méltósággal és a békével. De vannak az emberek között olyan
különbségek is, amelyek Isten tervébe tartoznak. Isten ugyanis azt
akarja, hogy mindenki másoknál találja meg azt, amire szüksége
van, s akiknek rendkívüli „talentumai” vannak, a többiek javára
kamatoztassák. Az ilyen különbségek nagylelkűségre, jótékonyságra,
a javak megosztására bátorítják, sőt olykor kötelezik az
embereket, s a kultúrákat egymás gazdagítására késztetik.
414. Hogyan mutatkozik meg az emberi szolidaritás?
1939-1942
1948
Az emberi és keresztény testvériségből fakadó szolidaritás
elsősorban a javak igazságos elosztásában, a munka egyenlő
bérezésében és az igazságosabb társadalmi rend iránti
elkötelezettségben mutatkozik meg. A szolidaritás erénye
a hit lelki javainak megosztását valósítja meg, ami fontosabb az
anyagi javak megosztásánál.
HARMADIK FEJEZET
ISTEN ÜDVÖSSÉGE:
A TÖRVÉNY ÉS A KEGYELEM
AZ ERKÖLCSI TÖRVÉNY
415. Mi az erkölcsi törvény?
1950-1953
1975-1978
Az erkölcsi törvény az isteni Bölcsesség műve. Előírja az ember
számára az utakat, magatartási normákat, amelyek a megígért
boldogságra vezetnek, és tiltják azokat az utakat, amelyek
eltávolítanak Istentől.
416. Mi a természetes erkölcsi törvény?
1954-1960
1978-1979
A természetes erkölcsi törvény, amelyet a Teremtő Isten minden
ember szívébe beleírt, részesedés Isten jóságában és
bölcsességében; és azt az eredeti erkölcsi érzéket jelenti, amely
lehetővé teszi az ember számára, hogy értelmével ítéletet alkosson
a jóról és rosszról. Ez a törvény egyetemes és változtathatatlan,
megalapozza a személy, a közösségek és a polgári törvény alapvető
jogait és kötelességeit.
417. Mindenki felfogja ezt a törvényt?
1960
A bűn következtében a természetes erkölcsi törvényt nem mindig és
nem mindenki azonos világossággal és közvetlenséggel fogja fel.
Emiatt Isten „a törvény kőtábláira írta azt, amit az emberek a
szívükben nem tudtak elolvasni”. (Szent Ágoston)
418. Milyen kapcsolat van a természetes erkölcsi törvény és az
ószövetségi törvény között?
1961-1962
1980
Az ószövetségi törvény a kinyilatkoztatott törvény első stádiuma.
Sok olyan igazságot mond ki, amelyek természetszerűen is
hozzáférhetők az emberi értelem számára, ezek megerősítést és
nagyobb tekintélyt kaptak a szövetségekben. E törvény erkölcsi
előírásait a Tízparancsolat foglalja össze. Lerakják az ember
hivatásának alapjait, tiltják azt, ami ellenkezik Isten és a
felebarát szeretetével, és előírják, ami e két szeretet
szempontjából lényeges.
419. Hogyan illeszkedik az ószövetségi törvény az üdvösség
tervébe?
1963-1964
1982
Az ószövetségi törvény sok, az értelem számára is hozzáférhető
igazsággal ismertet meg, megmondja, mit kell és mit nem szabad
tennünk, s mint egy bölcs pedagógus, előkészít a megtérésre és az
evangélium befogadására. Azonban, bár az ószövetségi törvény
szent, lelki és jó, még tökéletlen, mert önmagában nem adja az
erőt és a Lélek kegyelmét a megtartásához.
420. Mi az új vagy evangéliumi törvény?
1965-1972
1983-1985
Az új vagy evangéliumi törvény, amelyet Krisztus hirdetett és
valósított meg, az isteni, a természetes és kinyilatkoztatott
törvény teljessége és beteljesedése. Összefoglalása Isten és a
felebarát szeretetének kettős parancsa, és az, hogy úgy kell
szeretnünk egymást, ahogyan Krisztus szeretett minket. Az új
törvény belső valóság: a Szentlélek kegyelme, mely lehetővé teszi
az ilyen szeretetet. A „szabadság törvénye” (Jak 1,25),
mert elvezet a szeretettől késztetett önkéntes cselekvésre.
„Az új Törvény alapvetően maga a Szentlélek kegyelme, mely a
Krisztusban hívőknek adatik.” (Aquinói Szent Tamás)
421. Hol található az új törvény?
1971-1974
1986
Az új törvény Krisztus egész életében és tanításában és az
apostolok erkölcsi katekézisében található meg: legfontosabb
összefoglalása a hegyi beszéd.
KEGYELEM ÉS MEGIGAZULÁS
422. Mi a megigazulás?
1987-1995
2017-2020
A megigazulás Isten szeretetének legnagyobb műve. Isten irgalmas
és ingyenes tette, mellyel eltörli a bűneinket, igazzá és szentté
tesz egész valónkban. Ez a Szentlélek kegyelme által történik,
amelyet Krisztus szenvedése érdemelt ki számunkra és amelyet
Keresztségben kapunk meg. A megigazulás indítja el az ember szabad
válaszát: a hitet Krisztusban és az együttműködést a Szentlélek
kegyelmével.
423. Mi a kegyelem, ami megigazulttá tesz?
1996-1998
2005-2021
A kegyelem Isten ingyenes ajándéka, melyet azért ad, hogy a maga
Szentháromságos életének részesévé és képessé tegyen bennünket
arra, hogy az iránta való szeretetből cselekedjünk. Habituális,
megszentelő, átistenítő kegyelemnek is nevezzük, mert
megszentel és istenivé tesz bennünket. Természetfölötti, mert
kizárólagosan Isten ajándékozó kezdeményezésétől függ, és teljesen
felülmúlja az ember erőit és értelmi képességét. Emiatt nem
tapasztalható számunkra.
424. Milyen más kegyelmek vannak még?
1999-2000
2003-2004
2023-2024
A megszentelő kegyelmen kívül van még: az aktuális kegyelem
(körülményekhez kötött ajándékok), a szentségi kegyelem (egy-egy
szentség sajátos ajándékai), a karizmák (az Egyház közjavának
szolgálatára), ide tartoznak az állapotokhoz tartozó kegyelmek,
melyek az egyházi szolgálatokat és az életfeladatokat kísérik.
425. Milyen kapcsolat van a kegyelem és az emberi szabadság
között?
2001-2002
A kegyelem megelőzi, előkészíti és ébreszti az ember szabad
válaszát. Megfelel az emberi szabadság mély törekvéseinek,
együttműködésre hívja, és elvezeti a tökéletességére.
426. Mi az érdem?
2006-2010
2025-2026
Az érdem jogot biztosít egy jótett jutalmára. Isten előtt
önmagától az ember semmiféle érdemet nem szerezhet, hiszen mindent
ingyenesen, ajándékba kapott tőle. Isten azonban megadja a
lehetőséget az embernek, hogy Krisztus – Isten előtti érdemeink
forrása – szeretetével egyesülve érdemeket szerezzen. A jótettek
érdemeit ezért mindenekelőtt Isten kegyelmének kell
tulajdonítanunk, s csak utána az ember szabad akaratának.
427. Milyen javakat tudunk kiérdemelni?
2010-2011
2027
A Szentlélek indítására önmagunknak is, másoknak is
kiérdemelhetjük a megszentelődésünkhöz és üdvözülésünkhöz hasznos
kegyelmeket, és azokat a mulandó javakat is, amelyek Isten terve
szerint a javunkra válnak. Senki nem érdemelheti ki az első
kegyelmet, megigazulásunk és megtérésünk kezdetét.
428. Meghívottak vagyunk-e valamennyien a keresztény
életszentségre?
2012-2016
2028-2029
Az összes hívő meghívást kap a keresztény életszentségre, mely a
keresztény élet teljessége és a szeretet tökéletessége. Az
életszentség a Krisztussal és benne a Szentháromsággal való
bensőséges egyesülésben valósul meg. A keresztény megszentelődés
útja a kereszten át vezet és az igazak föltámadásakor teljesedik
be, amikor Isten lesz minden mindenben.
AZ EGYHÁZ: ANYA ÉS TANÍTÓ
429. Miként táplálja az Egyház a keresztény ember erkölcsi
életét?
2030-2031
2047
Az Egyház az a közösség, amelyben a keresztény ember befogadja
Isten Igéjét és „Krisztus törvényének” (Gal 6,2)
tanítását; fogadja a szentségek kegyelmét; egyesül Krisztus
eucharisztikus áldozatával úgy, hogy saját erkölcsi élete lelki
áldozattá lesz; követi a Boldogságos Szűz Mária és a szentek
példáját.
430. Miért avatkozik be az Egyház Tanítóhivatala az erkölcs
területén?
2032-2040
2049-2051
Mert az Egyház Tanítóhivatalának kötelessége hirdetni a hitet,
hogy az emberek higgyenek és megtegyék, amit hisznek. E feladat
kiterjed a természetes erkölcsi törvény pontosabb
megfogalmazásaira is, hiszen megtartásuk szükséges az üdvösséghez.
431. Mi az Egyház parancsolatainak a rendeltetése?
2041
2048
Az Egyház öt parancsolatának célja, hogy biztosítsa a hívők
számára az imádságos lelkületben, a szentségi életben, az erkölcsi
erőfeszítésekben s az Isten és a felebarát szeretetében való
fejlődés minimumát.
432. Melyek az Egyház parancsolatai?
2042-2043
A következők:
1) Vasárnap és parancsolt ünnepeken vegyél részt a szentmisén és
tartózkodj a munkától és az olyan tevékenységektől, amelyek
akadályozhatják e napok megszentelését;
2) bűneidet évente legalább egyszer gyónd meg;
3) az Eucharisztiát legalább Húsvétkor vedd magadhoz;
4) az Egyház által meghatározott napokon tartózkodj a húseledeltől
és tartsd meg a böjtöt;
5) lehetőségeid szerint segítsd az Egyházat anyagi
szükségleteiben.
433. Miért nélkülözhetetlen a keresztények erkölcsi élete az
evangélium hirdetésében?
2044-2046
Mert az Úr Jézushoz hasonló életükkel a keresztények a többi
embert vonzani tudják az igaz Istenben való hitre, építik az
Egyházat, az evangélium lelkületével itatják át a világot és
siettetik Isten országának eljövetelét.
MÁSODIK SZAKASZ
A TÍZPARANCSOLAT
Kivonulás 20,2–17
Én vagyok az Úr,
a te Istened,
aki kivezettelek téged
Egyiptom földjéről,
a szolgaság házából.
Ne legyenek
idegen isteneid
előttem.
Ne csinálj magadnak
faragott képet,
vagy hasonmást arról,
ami fent van az égben,
vagy lenn a földön,
vagy a vizekben,
a föld alatt.
Ne borulj le
ilyen képek előtt
és ne tiszteld őket,
mert Én az Úr,
a te Istened,
féltékeny Isten vagyok.
Azoknak vétkét,
akik gyűlölnek engem,
megtorlom fiaikon,
unokáikon
és dédunokáikon,
de ezredízig
irgalmasságot
gyakorlok
azokkal, akik szeretnek,
és megtartják
parancsaimat.
Uradnak, Istenednek
nevét
ne vedd hiába,
mert az Úr
nem hagyja
büntetlenül azt,
aki a nevét hiába veszi.
Gondolj a szombatra
és szenteld meg.
Hat napig dolgozzál
és végezd minden
munkádat;
a hetedik nap azonban
az Úrnak, a te Istenednek
szombatja;
semmiféle munkát
nem szabad végezned
sem neked,
sem fiadnak,
sem lányodnak,
sem szolgádnak,
sem szolgálódnak,
sem állatodnak,
sem az idegennek,
aki kapuidon
belül tartózkodik.
Az Úr ugyanis
hat nap alatt teremtette
az eget és a földet,
a tengert és mindent,
ami bennük van,
a hetedik nap azonban
megpihent.
Ezért az Úr a szombatot
megáldotta
és megszentelte.
Tiszteld atyádat
és anyádat,
hogy sokáig élj
azon a földön,
amelyet az Úr,
a te Istened
ad neked.
Ne ölj.
Ne paráználkodjál.
Ne lopj.
Ne szólj hamis
tanúságot
felebarátod ellen.
Ne kívánd
felebarátod házát.
Ne kívánd
feleségét,
szolgáját,
szolgálóját,
ökrét,
szamarát,
sem más egyebet,
ami az övé.
Második Törvénykönyv 5,6–21
Én vagyok az Úr,
a te Istened,
aki kivezettelek téged
Egyiptom földjéről,
a szolgaság házából.
Ne legyenek
idegen isteneid
a színem előtt.
Uradnak, Istenednek
nevét
ne vedd hiába…
Tartsd meg
a szombatot,
hogy megszenteld.
Tiszteld atyádat
és anyádat.
Ne ölj.
Ne paráználkodjál.
Ne lopj.
Ne szólj hamis tanúságot
felebarátod ellen.
Ne kívánd
felebarátod feleségét.
Ne kívánd (…)
semmijét, ami
az övé.
Kateketikai formula
Én vagyok az Úr,
a te Istened:
Ne legyenek
más isteneid
rajtam kívül.
Ne vedd hiába
a te Uradnak,
Istenednek nevét.
Megemlékezzél
arról, hogy
az ünnepnapokat
megszenteld.
Tiszteld atyádat
és anyádat.
Ne ölj.
Ne paráználkodjál.
Ne lopj.
Ne szólj hamis tanúságot
felebarátod ellen.
Ne kívánd más feleségét.
Ne kívánd másoka javait.
434. „Mester, mi jót tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” (Mt
19,16)
2052-2054
2075-2076
Az ifjúnak, aki ezzel a kérdéssel fordult hozzá, Jézus ezt
válaszolja: „Ha el akarsz jutni az örök életre, tartsd meg a
parancsokat”, majd hozzátette: „Jöjj és kövess engem” (Mt
19,17.21). Jézus követése a parancsolatok megtartását
jelenti. Ő nem eltörli a Törvényt, hanem meghívja az embert, hogy
újra találja meg azt az isteni Mester személyében, aki önmaga
tökéletesen megvalósítja, kinyilatkoztatja teljes tartalmát és
tanúsítja örökkévalóságát.
435. Hogyan értelmezi Jézus a törvényt?
2055
Jézus a törvényt teljességének, a szeretet kettős, mégis egy
parancsának fényénél értelmezi. „Szeresd Uradat, Istenedet teljes
szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb,
az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat,
mint saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az egész törvény
és a próféták” (Mt 22,37–40).
436. Mit jelent a „Decalogus”, a Tízparancsolat?
2056-2057
A Decalogus azt jelenti: „tíz szó” (Kiv 34,28). E szavak
foglalják össze azt a törvényt, amelyet Isten Mózes közvetítésével
a szövetség összefüggésében adott Izrael népének. A
Tízparancsolat, amikor közli az istenszeretet parancsolatait (az
első három) és a felebaráti szeretet parancsolatait (a többi hét),
kijelöli a választott népnek és mindenkinek a bűn rabszolgaságából
szabaddá vált élet útját.
437. Milyen kapcsolat van a Tízparancsolat és a Szövetség
között?
2058-2063
2077
A Tízparancsolat a Szövetség fényében válik érthetővé, melyben
Isten kinyilatkoztatja magát és megismerteti akaratát. A
parancsolatok megtartásával a nép kifejezi, hogy Istenhez
tartozik, és hálával válaszol szeretetének kezdeményezésére.
438. Milyen jelentőséget tulajdonít az Egyház a
Tízparancsolatnak?
2064-2068
Az Egyház a Szentíráshoz és Jézus példájához ragaszkodva alapvető
fontosságot és jelentőséget tulajdonít a Tízparancsolatnak. A
keresztényeknek meg kell tartaniuk a Tízparancsolatot.
439. Miért alkot szerves egységet a Tízparancsolat?
2069
2079
A tíz parancsolat szerves és megbonthatatlan egységet alkot, mert
mindegyik utal a többire és az egész Tízparancsolatra. Ezért
egyetlen parancsolat megszegése a teljes törvény megszegése.
440. Miért kötelez súlyosan a Tízparancsolat?
2072-2073
2081
Mert az ember Isten és felebarát iránti alapvető kötelességeit
fogalmazza meg.
441. Meg lehet-e tartani a Tízparancsolatot?
2074
2082
Igen, mert Krisztus – aki nélkül semmit sem tehetünk – Lelkének
és kegyelmének ajándékozásával képessé tesz rá.
ELSŐ FEJEZET
„SZERESD A TE
URADAT, ISTENEDET
TELJES SZÍVEDBŐL, TELJES LELKEDBŐL
ÉS TELJES ELMÉDBŐL”
AZ ELSŐ PARANCSOLAT:
ÉN VAGYOK A TE URAD, ISTENED.
NE LEGYENEK IDEGEN ISTENEID ELŐTTEM!
442. Mit foglal magában Isten kijelentése: „Én vagyok a te
Urad Istened?” (Kiv 20,2)
2083-2094
2133-2134
A hívő számára azt jelenti, hogy őriznie és gyakorolnia kell a
három isteni erényt, és kerülnie kell a velük ellenkező bűnöket. A
hit meghajlik Isten előtt, és elutasít mindent, ami
ellenkezik a hittel, mint pl. a szándékos kételkedést, a
hitetlenséget, az eretnekséget, az aposztáziát és a szakadást. A remény
bizakodva várja Isten boldogító látását és az ő segítségét, kerüli
a kétségbeesést és a vakmerőséget. A szeretet Istent
mindenekfölött szereti, ezért elveti a közömbösséget, a
hálátlanságot, a langyosságot, a lelki restséget és a gőgből
fakadó istengyűlöletet.
443. Mit jelent az Úr Jézus szava: „Uradat, Istenedet imádd,
és csak neki szolgálj?” (Mt 4,10)
2095-2105
2135-2136
Ezt jelenti: imádni Istent, minden létező Urát; személyesen is,
közösségben is megadni az Őt megillető kultuszt; a dicséret, a
hála, a kérés kifejezésével imádkozni Hozzá; áldozatot ajánlani
föl Neki, elsősorban a saját élet lelki áldozatát, egyesítve
Krisztus tökéletes áldozatával; megtartani a Neki tett
fogadalmakat és ígéreteket.
444. Hogyan gyakorolja a személy azt a sajátos jogát, hogy
igazságban és szabadságban tisztelheti Istent?
2104-2109
2137
Minden embernek joga és erkölcsi kötelessége keresni az
igazságot, különösen Istennel és az Egyházzal kapcsolatban, és a
felismert igazsághoz ragaszkodni és azt hűségesen őrizni, megadva
Istennek a hiteles kultuszt. Ugyanakkor, az emberi személy
méltósága megköveteli, hogy vallási téren senkit ne
kényszerítsenek a lelkiismerete elleni cselekvésre, s ne is
akadályozzák, hogy a közrend igazságos korlátai között
lelkiismerete szerint cselekedjen, akár magán, akár nyilvános
formákban, akár egyenként, akár közösségben.
445. Mit tilt Isten, amikor megparancsolja: „Ne legyenek
idegen isteneid előttem?” (Kiv 20,2)
2110-2128
2138-2140
Ez a parancsolat tiltja:
– a politeizmust (sokistenhitet) és a bálványimádást,
mely egy teremtményt, a hatalmat, a pénzt, végül az ördögöt
isteníti;
– a babonát, mely az igaz Istent megillető kultusz
eltévelyedése, s a jövendölés, a mágia, a boszorkányság és a
spiritizmus különböző formáiban mutatkozik meg;
– a vallástalanságot, melynek megnyilvánulásai: az
istenkísértés szóval és tettel; a szentségtörés, mely szent
személyeket, tárgyakat gyaláz, különösen is az Eucharisztiát; a
simónia, mellyel lelki értéket akarnak venni vagy eladni;
– az ateizmust, mely elutasítja Isten létét, gyakran
magáévá téve egy hamis emberi önrendelkezés-fogalmat;
– az agnoszticizmust, mely szerint semmit nem lehet tudni
Istenről, és amely magában foglalja a közömbösséget és a
gyakorlati ateizmust.
446. Isten e parancsa: „Ne csinálj magadnak faragott képet!” (Kiv
20,3), tiltja-e a képek tiszteletét?
2129-2132
2141
Az Ószövetségben ez a parancsolat tiltotta az abszolút
transzcendens Isten ábrázolását. Isten Fiának megtestesüléséből
kiindulva azonban (amint ezt a II. Niceai Zsinat 787-ben:
megfogalmazta) a szentképek keresztény tisztelete jogos, mert
Isten emberré lett Fiának misztériumára alapszik, akiben a
transzcendens Isten láthatóvá tette magát. A képeket nem imádjuk,
hanem tiszteljük azt, akit ábrázolnak: Krisztust, a Szűzanyát, az
angyalokat és a szenteket.
A MÁSODIK PARANCSOLAT:
ISTEN NEVÉT HIÁBA NE VEDD!
447. Hogyan tisztelhetjük Isten Nevének szentségét?
2142-2149
2160-2162
Isten Nevét úgy tiszteljük, hogy segítségül hívjuk, áldjuk,
dicsérjük, dicsőítjük. Kerülni kell tehát az Isten Nevére való
hivatkozást rossz tett igazolására, és minden méltatlan
emlegetését, amilyen a káromlás, mely természete szerint
súlyos bűn, az átkozódást és a hűtlenséget az
Isten Nevében tett ígéretekben.
448. Miért tilos a hamis eskü?
2150-2151
2163-2164
Mert úgy idézi meg Istent, aki maga az igazság, mint a hazugság
tanúját.
„Csak akkor esküdjél akár a Teremtőre, akár teremtményre, ha
igazat mondasz, ha szükséges és tisztelettel teszed.”
(Loyolai Szent Ignác)
449. Mi az esküszegés?
2152-2155
Az esküszegés azt jelenti, hogy valamit, amit nem akarunk
megtenni, esküvel ígérünk, vagy nem tartjuk meg eskünket. Súlyos
bűn Isten ellen, aki mindig hűséges ígéreteihez.
A HARMADIK PARANCSOLAT:
MEGEMLÉKEZZÉL ARRÓL, HOGY
AZ ÜNNEPNAPOKAT
MEGSZENTELD!
450. Isten miért „áldotta meg a szombati napot és
nyilvánította szentté”? (Kiv 20,11)
2168-2172
2189
Mert a szombati napon emlékezünk Isten megpihenésére a
teremtés hetedik napján, Izrael szabadulására az egyiptomi
rabszolgaságból és a szövetségre, amelyet Isten kötött a népével.
451. Milyen magatartást tanúsított Jézus a szombattal
kapcsolatban?
2173
Jézus elismerte a szombat szentségét, és isteni tekintélyével
hiteles magyarázatát adta: „A szombat van az emberért, és nem az
ember a szombatért” (Mk 2,27).
452. A keresztények miért cserélték a szombatot vasárnapra?
2174-2176
2190-2191
Mert a vasárnap Krisztus föltámadásának napja. Mint „a hét első
napja” (Mk 16,2), az első teremtésre utal; mint a
szombatot követő „nyolcadik” nap a Krisztus föltámadásával
megkezdődött új teremtést jelzi. Ezért lett a keresztények számára
az első a napok és az ünnepek között: az Úr napja, amelyen
Ő a Húsvétjával beteljesíti a zsidó szombat lelki igazságát és
hirdeti az ember örök nyugalmát Istenben.
453. Hogyan szenteljük meg a vasárnapot?
2177-21852192-2193
A keresztények a vasárnapot és a többi parancsolt ünnepet úgy
szentelik meg, hogy részt vesznek az Úr Eucharisztiájában, és
tartózkodnak az olyan tevékenységektől, amelyek akadályoznák Isten
tiszteletét, illetve megzavarnák az Úr napjának sajátos örömét,
valamint a test és a lélek szükséges pihenését. Megengedettek a
család szükségleteivel kapcsolatos tevékenységek és a fontos
társadalmi szolgálatok, csak ne alakítsanak ki a vasárnap
megszentelését, a családi életet és az egészséget károsító
szokásokat.
454. Miért fontos a vasárnapnak, mint ünnepnapnak a polgári
elismerése?
2186-2188
2194-2195
Azért, hogy mindenki megkapja a valós lehetőséget a szükséges
pihenésre és szabadidőre, melyek lehetővé teszik a vallásos,
családi, kulturális és társas élet ápolását; hogy legyen idő
elmélkedésre, reflexióra, csöndre és tanulásra; hogy legyen
alkalom jócselekedetekre, különösen a betegek és öregek javára.
MÁSODIK FEJEZET
„SZERESD
FELEBARÁTODAT,
MINT ÖNMAGADAT!”
A NEGYEDIK PARANCSOLAT:
TISZTELD ATYÁDAT ÉS ANYÁDAT!
455. Mit parancsol a negyedik parancsolat?
2196-2200
2247-2248
Azt parancsolja, hogy tiszteljük és becsüljük szüleinket és
mindazokat, akiket Isten a javunkra a saját tekintélyével
fölruházott.
456. Milyen a család természete Isten terve szerint?
2201-2205
2249
Egy férfi és egy nő, akik házasságban egyesülnek, alkotnak egy
családot gyermekeikkel együtt. A család intézményét Isten alkotta,
és ő határozta meg alaptörvényeit. A házasság és a család a
házastársak javára, gyermekek nemzésére és nevelésére van
rendelve. Egy-egy család tagjai között elsődleges személyes
kapcsolatok és felelősségek léteznek. Krisztusban a család családi
Egyházzá lesz, mert a hit, a remény és a szeretet közössége.
457. Milyen helyet foglal el a család a társadalomban?
2207-2208
A család az emberi társadalom alapsejtje és megelőzi a közhatalom
bármiféle elismerését. A családi elvek és értékek jelentik a
társadalom életének alapját. A családi élet bevezet a társadalom
életébe.
458. Milyen kötelességei vannak a társadalomnak a családdal
szemben?
2209-2213
2250
A társadalomnak kötelessége támogatni és megerősíteni a
házasságot és a családot, tiszteletben tartva a szubszidiaritás
elvét is. A közhatalom viselőinek tisztelniük, oltalmazniuk és
támogatniuk kell a házasság és a család igaz természetét, a
közerkölcsöt, a szülők jogait és a család boldogulását.
459. Melyek a gyermekek kötelességei a szülőkkel szemben?
2214-2220
2251
A szülők iránt a gyermekek kötelesek tiszteletet (gyermeki
jámborságot), megbecsülést, tanulékonyságot és engedelmességet
tanúsítani, ezzel járulva hozzá – jó kapcsolatokat tartva a
testvérekkel is – az egész családi élet harmóniájának és
szentségének növekedéséhez. Valahányszor a szülők szükséghelyzetbe
kerülnek betegség, megözvegyülés vagy öregség miatt, a felnőtt
gyermekek kötelessége erkölcsi és anyagi segítséget nyújtani
nekik.
460. Melyek a szülők kötelességei a gyermekekkel szemben?
2221-2231
Az isteni atyaság részeseiként a szülők gyermekeik első nevelői
és első hithirdetői. Kötelességük úgy szeretni és tisztelni
gyermekeiket, mint személyeket és Isten gyermekeit,
s amennyire lehet, gondoskodniuk kell testi és lelki
szükségleteikről; megfelelő iskolát kell választaniuk számukra,
okos tanácsaikkal segíteniük kell őket a foglalkozás és az
életállapot megválasztásban. Különleges küldetésük a gyermekek
keresztény hitben való nevelése.
461. Hogyan nevelik a szülők gyermekeiket a keresztény hitre?
2252-2253
Elsősorban példával, imádsággal, családi katekézissel és az
egyházi életben való részvétellel.
462. Mindenek fölött álló értéket jelentenek-e a családi
kötelékek?
2232-2233
A családi kötelékek minden jelentőségük ellenére sem jelentenek
abszolút értéket, mert a keresztény ember elsődleges hivatása,
hogy szeretve kövesse Krisztust: „Aki apját vagy anyját jobban
szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban
szereti, mint engem, nem méltó hozzám” (Mt 10,37). A
szülőknek örömmel kell támogatniuk gyermekeik Krisztus-követését
bármilyen életállapotban, az Istennek szentelt életben, illetve a
papi szolgálatban is.
463. Hogyan kell gyakorolni a hatalmat a polgári társadalom
különböző területein?
2234-2237
2254
Mindig szolgálatként kell gyakorolni, tiszteletben tartva az
ember alapvető jogait, az értékek jogos hierarchiáját, a
törvényeket, az osztó igazságosságot és a szubszidiaritás elvét.
Mindenkinek, aki hatalmat gyakorol, inkább a közösség, mint a
saját javát kell keresnie, s döntéseiben az Istenről, az emberről
és a világról megismert igazságokhoz kell igazodnia.
464. Melyek a polgárok kötelességei a polgári hatóságokkal
szemben?
2238-2241
2255
Akik hatalom alatt állnak, azoknak feletteseiket Isten
képviselőinek kell tekinteniük, tiszteletteljes együttműködést
nyújtva nekik a köz- és társadalmi élet jó működése érdekében. Ez
magában foglalja a haza szeretetét és szolgálatát, a szavazati
jogot és kötelességet, a közteherviselést, az ország védelmét és
az építő kritika jogát.
465. Az állampolgárnak mikor nem kell engedelmeskednie a
polgári hatóságnak?
2242-2243
2256
Az állampolgár lelkiismeretben nem köteles engedelmeskedni, ha a
polgári hatalom törvényei ellenkeznek az erkölcsi rend
követelményeivel: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az
embereknek” (ApCsel 5,29).
AZ ÖTÖDIK PARANCSOLAT:
NE ÖLJ!
466. Miért kell tisztelni az emberi életet?
2258-2262
2318-2320
Mert szent (sacrum = érinthetetlen). Az élet
kezdetétől fogva Isten teremtő tevékenységének tárgya, és örökre
különleges kapcsolatban marad Teremtőjével, egyetlen végső
céljával. Senki sem ölhet meg közvetlenül ártatlan embert, mert az
emberölés súlyosan ellenkezik a személy méltóságával és a Teremtő
szentségével. „Az ártatlant és igazat ne öld meg” (Kiv 23,7).
467. Miért nem vét e törvény ellen a személy és társadalom
törvényes védelme?
2263-2265
Mert a törvényes védelemmel az élethez való jogot és az élet
védelmét választjuk mind önmagunk, mind mások esetében és nem a
gyilkosságot. A törvényes védelem azok számára, akik felelősek
mások életéért, súlyos kötelesség is lehet. Azonban nem szabad a
szükségesnél nagyobb mértékű erőt alkalmazni.
468. Mire való a büntetés?
2266
A törvényes közhatalom által kirótt büntetésnek az a célja, hogy
a bűn által megbontott rendet helyreállítsa, megvédje a közrendet
és a személyek biztonságát, és segítse a vétkest a javulásban.
469. Milyen büntetéseket lehet kiszabni?
2267
A kirótt büntetésnek arányban kell állnia az elkövetett
bűnténnyel. Ma a lehetőségek következtében, melyekkel az állam
rendelkezik a bűntények visszaszorítására a vétkesek ártalmatlanná
tételével, a halálbüntetés feltétlenül szükséges esetei „már
nagyon ritkák, ha még egyáltalán alkalmazzák” (Evangelium
vitae). Amikor az életet megkímélő eszközök elegendőek, a
tekintélynek ezekhez kell folyamodnia, mert jobban megfelelnek a
közjó konkrét feltételeinek, az emberi személy méltóságának, és
nem fosztják meg végleg a vétkest a javulás lehetőségétől.
470. Mit tilt az ötödik parancsolat?
2268-2283
2321-2326
Az ötödik parancsolat, mint az erkölcsi törvénnyel súlyosan
ellenkezőket, tiltja a következőket:
– a közvetlen és szándékos emberölést és az közreműködést
benne;
– a közvetlen, célként vagy eszközként akart
abortuszt. Elkövetőjét és a vele együttműködőket az Egyház
kiközösítéssel bünteti, mert az embert fogantatásától kezdve
föltétlenül tisztelni és óvni kell a maga épségében;
– a közvetlen eutanáziát, mely abban áll, hogy egy
cselekvéssel vagy egy szükséges cselekvés elmulasztásával véget
vetnek fogyatékos, beteg vagy halál közelében lévő személy
életének;
– az öngyilkosságot és a benne való szándékos
együttműködést, ugyanis súlyosan sérti Isten, önmaga és a
felebarát jogos szeretetét; felelősségét súlyosbíthatja az általa
okozott botrány, illetve csökkenthetik a különféle pszichés
zavarok vagy súlyos félelmek.
471. Milyen orvosi beavatkozások megengedettek, amikor már
közeli a halál?
2278-2279
A gyógyítást, melyre rendes körülmények között a betegnek
szüksége van, törvényesen nem szabad megszakítani. Ellenben
törvényes a fájdalomcsillapítók használata, melyek nem a halálra
irányulnak és a lemondás „a túlbuzgó gyógyításról”, azaz az
aránytalan és pozitív kimenetel reménye nélküli orvosi eljárások
alkalmazásáról.
472. Miért kell védenie a társadalomnak minden magzatot?
2273-2274
A polgári társadalomnak és törvényhozásának alapvető alkotóeleme,
hogy minden emberi egyednek elidegeníthetetlen joga van az élethez
a fogantatásától kezdve. Amikor az állam nem mindenki – különösen
a leggyöngébbek, köztük a magzatok – jogainak szolgálatába állítja
erőit, magának a jogállamnak az alapjai kerülnek veszélybe.
473. Hogyan lehet elkerülni a botrányt?
2284-2287
A botrányt, ami mások bűnre vezetését jelenti, a személy lelkének
és testének tiszteletével lehet elkerülni. Ha valaki szándékosan
visz másokat súlyos bűnbe, önmaga ezzel súlyos bűnt követ el.
474. Milyen kötelességeink vannak a testünkkel szemben?
2288-2291
Értelmesen gondoskodnunk kell önmagunk és mások testi
egészségéről, de kerülni kell a testkultuszt és
minden túlzást. Emellett tiltott a kábítószerek használata, melyek
súlyosan károsítják az egészséget és az emberi életet, valamint az
étellel, alkohollal, dohánnyal és gyógyszerekkel való visszaélés.
475. Erkölcsileg mikor megengedettek a személyekkel vagy
csoportokkal végzett tudományos, orvosi és pszichológiai
kísérletek?
2292-2295
Erkölcsileg akkor megengedettek, ha a személy és a társadalom
integrális javának szolgálatára vannak, és nem kockáztatják a
benne résztvevők, megfelelően informált és beleegyezésüket adó
személyek életét, illetve testi és lelki épségét.
476. Megengedett-e szervek átültetése, illetve a szervek halál
előtti és utáni odaajándékozása?
2296
A szervátültetés erkölcsileg akkor elfogadható, ha a donor
beleegyezik és nem jár szélsőséges kockázatokkal számára. A
szervek halál utáni elajándékozásának nemes gesztusához teljesen
meg kell bizonyosodni a donor valóságos haláláról.
477. Mely cselekmények ellenkeznek a személy testi épségének
tiszteletével?
2297-2298
A következők: az emberrablás, a jogtalan fogvatartás, a
terrorizmus, a kínzás, az erőszak és a közvetlen sterilizáció. Az
amputáció és a csonkítás erkölcsileg csak akkor megengedett, ha az
illető személy gyógyításához feltétlenül szükséges.
478. Milyen gondoskodást igényelnek a haldoklók?
2299
A haldoklóknak joguk van ahhoz, hogy méltósággal éljék át földi
életük utolsó perceit, mindenekelőtt az imádság és a szentségek
támogatásával, melyek fölkészítenek az élő Istennel való
találkozásra.
479. Hogyan kell bánni a halott testével?
2300-2301
Az elhunytak testével tisztelettel és szeretettel kell bánni.
Hamvasztásuk megengedett, ha a végrehajtásával nem a test
föltámadásába vetett hitet kérdőjelezik meg.
480. A béke tekintetében mit vár el az Úr mindenkitől?
2302-2303
Az Úr, aki azt hirdeti, hogy „boldogok a békességszerzők”
(Mt 5,9), megkívánja a szív békéjét, s ezzel szemben
kárhoztatja az erkölcstelen haragot, amely az elszenvedett bántás
miatti bosszú vágya, és a gyűlöletet, mely rosszat akar a
másiknak. Ha e magatartások szándékosak és jelentős tárgyuk van,
súlyos bűnök a szeretet ellen.
481. Mit jelent a béke a világban?
2304-2305
A világban a béke, mely szükséges az emberi élet tiszteletéhez és
kibontakozásához, nem egyszerűen a háború hiánya vagy a
szembenálló erők egyensúlya, hanem „a rend nyugalma” (Szent
Ágoston), „az igazságosság gyümölcse” (Iz 32,17) és a
szeretet hatása. A földi béke Krisztus békéjének képe és
gyümölcse.
482. Mit követel a világ békéje?
2304
2307-2308
Megköveteli a méltányos elosztást és a személyek javainak
védelmét, a szabad kommunikációt az emberek között, a személyek és
a népek méltóságának tiszteletét, az igazságosság és a testvériség
fáradhatatlan gyakorlását.
483. Erkölcsileg mikor megengedett a katonai erő alkalmazása?
2307-2310
A katonai erő alkalmazása erkölcsileg a következő feltételek
egyidejű jelenléte esetén igazolt: tartós és súlyos kár
elszenvedése; minden békés megoldási lehetőség hatástalansága; a
siker megalapozott lehetősége; nagyobb rosszak megelőzése,
figyelembe véve a mai pusztító eszközök erejét.
484. Háború veszélye esetén kire tartozik e feltételek
mérlegelése?
2309
A kormányok okos ítéletére tartozik, melyeket az a jog is
megillet, hogy az állampolgárokat a nemzet védelmére kötelezzék,
tiszteletben tartva a személy lelkiismereti tiltakozásának jogát,
hogy az emberi közösség szolgálatának más formáját válassza.
485. Háború esetén mire kötelez az erkölcsi törvény?
2312-2314
2328
Az erkölcsi törvény mindig érvényben marad, háború esetén is.
Megköveteli, hogy emberségesen bánjanak a nemharcolókkal, a
sebesült katonákkal és a foglyokkal. A nemzetek jogával ellentétes
szándékos cselekmények és az arra kötelező parancsok olyan
bűntények, melyek alól a vak engedelmesség nem ment föl. El kell
ítélni a tömegpusztítást, a népirtást, az etnikai kisebbség
kiirtását, melyek a legsúlyosabb bűnök közé tartoznak: erkölcsi
kötelesség szembeszállni azzal, aki valakinek ilyen parancsot ad.
486. Mit kell tenni a háború elkerülése érdekében?
2315-2317
2327-2330
Minden értelmesen lehetséges dolgot meg kell tenni a háború
elkerülése érdekében az általa okozott károk és jogtalanságok
miatt. El kell kerülni a fegyverek törvényes hatalom által kellően
nem szabályozott kereskedelmét és fölhalmozását; főként a
gazdasági és társadalmi igazságtalanságokat; az etnikai és vallási
diszkriminációkat; az irigységet, a bizalmatlanságot, a gőgöt és a
bosszúállás szellemét. Mindezek és egyéb rendetlenségek
kiküszöbölése segít a béke építésében és a háború elkerülésében.
A HATODIK PARANCSOLAT:
NE TÖRJ HÁZASSÁGOT!
487. Mi a feladata a személynek nemiségével kapcsolatban?
2331-2336
2392-2393
Isten teremtette az embert férfinak és nőnek, egyforma személyi
méltósággal, és beléjük írta a szerelem és a közösség hivatását.
Mindenkinek egyenként feladata elfogadni a saját nemi identitását,
megismerve sajátosságait, komplementaritását és jelentőségét az
egész személy számára.
488. Mi a tisztaság (castitas)?
2337-2338
A tisztaság a szexualitás pozitív beépítése a személyiségbe. A
szexualitás akkor válik igazán emberivé, amikor a kellő módon épül
be a személy és személy kapcsolatába. A tisztaság erkölcsi erény,
Isten ajándéka, kegyelem, a Lélek egyik gyümölcse.
489. Mit foglal magába a tisztaság erénye?
2339-2341
Magában foglalja az önuralom megszerzését, mint az ember önmaga
odaajándékozására irányuló szabadságának kifejezését. E célból a
fejlődés szakaszainak megfelelő, integrális és folyamatos
nevelésre van szükség.
490. Mely eszközök segítenek tisztán élni?
2340-2347
Számos eszköz áll rendelkezésünkre: Isten kegyelme, a szentségek
segítsége, az imádság, az önismeret, a különböző helyzeteknek
megfelelő aszkézis gyakorlása, az erkölcsi erények gyakorlása,
különösen a mértékletességé, mely a szenvedélyeket az értelem
irányítása alá rendezi.
491. Miként hivatott mindenki a tisztaságra?
2348-2350
2394
Krisztust, a tisztaság mintaképét követve valamennyien arra
vagyunk hivatottak, hogy saját állapotunknak megfelelően tisztán
éljünk: egyesek a szüzességben vagy a fölszentelt cölibátusban
élnek, hogy kiemelkedő módon, könnyebben adhassák oda magukat
Istennek, osztatlan szívvel; mások a házasságban élik a házastársi
tisztaságot; a nem házasok az önmegtartóztatásban gyakorolják a
tisztaságot.
492. Melyek a tisztaság elleni főbb bűnök?
2351-2359
2396
Súlyos bűnök a tisztaság ellen, mindegyik saját tárgya
természetének megfelelően: a házasságtörés, a maszturbáció, a
paráznaság, a pornográfia, a prostitúció, az erőszak, a
homoszexuális cselekedetek. Ezek a bűnök mind a bujaság víciumának
megnyilvánulásai. Amennyiben kiskorúakkal követik el, e
cselekmények még súlyosabb merényletek testi és erkölcsi épségük
ellen.
493. Miért tiltja a hatodik parancsolat az összes, tisztaság
elleni bűnöket akkor is, ha így fogalmaz: „Ne törj házasságot?”
2336
Jóllehet a Tízparancsolat bibliai szövegében azt olvassuk, hogy
„Ne törj házasságot” (Kiv 20,14), az Egyház hagyománya
átfogóan követi az Ó- és Újszövetség erkölcsi tanítását, és a
hatodik parancsolatot az összes tisztaság elleni bűnök
összefoglalásaként tekinti.
494. Milyen feladatai vannak a polgári hatóságoknak a
tisztasággal kapcsolatban?
2354
A polgári hatóságoknak, amennyiben kötelesek előmozdítani az
emberi személy méltóságának tiszteletét, hozzá kell járulniuk a
tisztaságot támogató környezet megteremtéséhez úgy is, hogy
megfelelő törvényekkel akadályozzák a tisztaságot sértő fentebb
felsorolt bűnöket, hogy megvédjék elsősorban a kiskorúakat és a
gyengébbeket.
495. Melyek a házastársi szeretet értékei, melyekre a
szexualitás rendeltetett?
2360-2361
2397-2398
A házastársi szerelem javai, melyeket a megkereszteltek esetében
a Házasság szentsége megszentel, a következők: egység, hűség,
fölbonthatatlanság és nyitottság a termékenységre.
496. Mit jelent a házastársi aktus?
2362-2367
A házastársi aktusnak kettős jelentése van: egyesítő (a
házastársak kölcsönös ajándékozása) és életadó (nyitottság az élet
továbbadására). Senki sem szakíthatja szét, ezek egyikét vagy
másikát kizárva, azt az elválaszthatatlan összetartozást, melyet
Isten akart a házastársi aktus két jelentése között.
497. Mikor erkölcsös a születésszabályozás?
2368-2369
2399
A születésszabályozás, mely a felelős atyaság és anyaság egyik
szempontja, objektíven akkor egyezik az erkölcsiséggel, amikor a
házastársak külső kényszer nélkül, nem önzésből, hanem komoly
megfontolással és az erkölcsiség objektív kritériumaival megegyező
módszerekkel, azaz periodikus megtartóztatással és a terméketlen
periódusok fölhasználásával gyakorolják.
498. Melyek a születésszabályozás erkölcstelen eszközei?
2370-2372
Belsőleg erkölcstelen minden cselekedet – mint például a
közvetlen sterilizáció vagy a fogamzásgátlás –, amelyet vagy a
házastársi aktusra készülve, annak folyamán, vagy annak
természetes következményei kibontakozása közben célként vagy
eszközként azért végeznek, hogy megakadályozzák az élet
továbbadását.
499. Miért erkölcstelen az inszemináció és a mesterséges
megtermékenyítés?
2373-2377
Azért erkölcstelenek, mert az élet továbbadását elszakítják attól
az aktustól, mellyel a házastársak kölcsönösen önmagukat
ajándékozzák, és így az emberi személy eredetét és rendeltetését a
technika uralma alá helyezik. Továbbá az inszemináció és a
heterológ megtermékenyítés azzal, hogy olyan technikát
alkalmaznak, amely egy harmadik személyt von be a házastársak
közé, sértik a gyermek jogát ahhoz, hogy egy általa ismert apától
és anyától szülessék, akiket házasság köt egymásho,z és
kizárólagos joguk van ahhoz, hogy csak egymás által váljanak
szülővé.
500. Miként kell tekinteni a gyermekre?
2378
A gyermek Isten ajándéka, a házasság legnagyobb ajándéka.
Nem létezik az a jog, hogy gyermeke legyen valakinek („a gyermek
bármi áron kell”). Ellenben létezik a gyermek joga arra, hogy
szülei házastársi aktusának legyen a gyümölcse, és az a jog is,
hogy fogantatása pillanatától személyként tiszteljék.
501. Mit tehetnek a gyermektelen házastársak?
2379
Amikor a házastársak nem kapják meg a gyermek ajándékát, miután
kimerítették a törvényes orvosi lehetőségeket, megmutathatják
nagylelkűségüket gyámság és örökbefogadás vállalásával vagy a
felebaráti szeretet komoly gyakorlásával. Ezáltal lelki
termékenységet valósítanak meg.
502. Mely cselekmények sértik a házasság méltóságát?
2380-2391
2400
A következők: a házasságtörés, a válás, a többnejűség, a
vérfertőzés, a szabad kapcsolatok (együttélés, konkubinátus), a
házasságot megelőző vagy azon kívüli nemi aktus.
A HETEDIK PARANCSOLAT:
NE LOPJ!
503. Mit tartalmaz a hetedik parancsolat?
2401-2402
A hetedik parancsolat tartalmazza a javak egyetemes
rendeltetését, elosztását és magántulajdonát; a személyek és
javaik, valamint az egész teremtés épségének a tiszteletét. Az
Egyház e parancsolatra építi szociális tanítását is, mely magában
foglalja a gazdasági tevékenység, a társadalmi és politikai élet
szabályait, a munkához való jogot és a munkára való
kötelezettséget, a nemzetek közötti igazságosságot és
szolidaritást, és a szegények szeretetét.
504. Milyen feltételek mellett van az embernek joga a
magántulajdonhoz?
2403
A magántulajdonhoz való jog föltételezi, hogy azt jogosan
szerezték vagy kapták. Elsőbbsége van a javak egyetemes
rendeltetésének, amennyiben az összes emberek alapvető
szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek.
505. Mi a magántulajdon rendeltetése?
2404-2406
A magántulajdon célja az, hogy biztosítsa az egyes személyek
szabadságát és méltóságát, azáltal, hogy segíti mindazok alapvető
szükségleteinek kielégítését, akikért felelősek vagyunk, és
másokét, akik szükséghelyzetben vannak.
506. Mit parancsol a hetedik parancsolat?
2407
2450-2451
A hetedik parancsolat előírja mások javainak tiszteletét, az
igazságosság, a szeretet, a mértéktartás és a szolidaritás
gyakorlása által. Részleteiben megköveteli az adott ígéretek
és a megkötött szerződések megtartását; az elkövetett
jogtalanságok orvoslását és az okozott kár megtérítését; a
teremtés épségének tiszteletben tartását az univerzumban
található ásványi, növényi és állati erőforrások okos és
mértéktartó használatával, különös tekintettel a kihalással
fenyegetett fajokra.
507. Hogyan kell viselkednie az embernek az állatokkal
szemben?
2416-2418
2457
Az embernek az állatokkal, mint Isten teremtményeivel jóakarattal
kell bánnia, elkerülve mind a túlzott szeretetet, mind
meggondolatlan felhasználásukat, elsősorban az értelmes határokon
túli és az állatoknak hasztalanul fájdalmat okozó tudományos
kísérletekben.
508. Mit tilt a hetedik parancsolat?
2408-2413
2453-2455
A hetedik parancsolat elsősorban a lopást tiltja, mely mások
javainak elvétele a tulajdonos ésszerű akarata ellenére. Ez
valósul meg az igazságtalan bérek fizetésekor, a javak értékével
való spekulációban, mellyel mások kárára húznak hasznot, s a
megegyezések és szerződések meg nem tartásában is. Tiltja továbbá
a pénzügyi vagy kereskedelmi csalásokat, a szándékos károkozást a
magán- vagy köztulajdonban. Tiltja az uzsorát, a korrupciót, a
közjavak magáncélra történő használatát, a vétkesen rosszul
végzett munkát, a tékozlást.
509. Mit tartalmaz az Egyház szociális tanítása?
2419-2423
Az Egyház szociális tanítása – mint az emberi személy méltósága
és szociális dimenziója evangéliumi igazságának szerves fejleménye
– a reflexióhoz szükséges alapelveket tartalmaz, az
ítéletalkotáshoz kritériumokat fogalmaz meg, s cselekvési
szabályokat és irányulásokat javasol.
510. Mikor avatkozik be az Egyház szociális kérdésekbe?
2420
2458
Az Egyház, azáltal, hogy erkölcsi ítéletet mond, akkor avatkozik
be gazdasági és szociális kérdésekbe, amikor az emberi személy
alapvető jogai, a közjó és a lelkek üdvössége azt megköveteli.
511. Hogyan kell élni a társadalmi és gazdasági életet?
2459
Saját módszereivel az erkölcsi rend keretein belül, a teljes
ember és az egész emberi közösség szolgálatában, tiszteletben
tartva a szociális igazságosságot. Szerzőjének, központjának és
céljának az embert kell tekinteni.
512. Mi ellenkezik az Egyház szociális tanításával?
2424-2425
Az Egyház szociális tanításával ellenkeznek azok a gazdasági és
társadalmi rendszerek, melyek föláldozzák a személyek alapvető
jogait, vagy a profitot tekintik kizárólagos törvényüknek és végső
céljuknak. Ezért az Egyház elutasítja a modern időkben a
„kommunizmushoz” vagy a „szocializmus” ateista és totalitárius
formáihoz kapcsolódó ideológiákat. Továbbá elutasítja a
„kapitalizmus” gyakorlatában az individualizmust és a piac
törvényének az emberi munkával szembeni abszolút elsőbbségét.
513. Mi a munka jelentősége az ember számára?
2426-2428
2460-2461
A munka az ember számára kötelesség és jog, mely által
együttműködik a teremtő Istennel. Hivatásszerűen és szakértelemmel
dolgozva ugyanis a személy megvalósítja a természetébe írt
képességeket, fölemeli a Teremtő ajándékait és a kapott
talentumokat, fenntartja önmagát és családtagjait, szolgálja az
emberi közösséget. Emellett Isten kegyelmével a munka a
megszentelés és a Krisztussal való együttműködés eszköze lehet a
többiek üdvösségére.
514. Milyen munkához van joga minden embernek?
2429
2433-2434
Mindenki számára biztosítani kell a biztos és tisztességes munka
lehetőségét igazságtalan diszkriminációk nélkül, tiszteletben
tartva a gazdasági kezdeményezés szabadságát és a méltányos
fizetést.
515. Milyen felelőssége van az államnak a munkával
kapcsolatban?
2431
Az állam feladata, hogy gondoskodjék a tulajdon és az egyéni
szabadság feltételeinek biztosításáról, továbbá a stabil
fizetőeszközről és a hatékony közszolgálatról; hogy felügyelje és
irányítsa az emberi jogok gyakorlását a gazdasági szektorban. A
körülményeknek megfelelően a társadalomnak segítenie kell a
polgárokat abban, hogy munkát találjanak.
516. Mi a feladata a vállalatvezetőknek?
2432
A vállalatvezetők felelősek tevékenységeik gazdasági és ökológiai
eredményeiért. Tekintettel kell lenniük a személyek javára, s nem
csak a profit növelésére, ámbár a profitra szükség van a
beruházások, a vállalat jövője, a foglalkoztatottság és a
gazdasági élet normális menete szempontjából.
517. Milyen kötelességei vannak a munkásoknak?
2435
Munkájukat lelkiismeretesen, szakértelemmel és odaadással kell
végezniük, s az esetleg fölmerülő nézeteltéréseket dialógussal
kell megoldaniuk. Az erőszakmentes sztrájkhoz folyamodás
erkölcsileg akkor megengedett, amikor szükséges eszköznek tűnik
egy arányos előny eléréséhez, figyelembe véve a közjót.
518. Hogyan kell megvalósítani a nemzetek közötti
igazságosságot és szolidaritást?
2437-2441
Nemzetközi szinten az összes nemzeteknek és intézményeknek a
szolidaritás és a szubszidiaritás szellemében kell tevékenykedniük
a nyomor, az erőforrások és a gazdasági eszközök egyenlőtlensége,
a gazdasági és szociális igazságtalanságok, a személyek
kizsákmányolása, a szegény országok adóssághalmozása, a kevésbé
fejlett országok fejlődését akadályozó gonosz mechanizmusok
megszüntetése vagy legalább csökkentése érdekében.
519. A keresztények hogyan vesznek részt a politikai és
társadalmi életben?
2442
A világi hívők közvetlenül kapcsolódnak be a politikai és
társadalmi életbe, amikor keresztény lélekkel hatják át a mulandó
dolgokat és mindenkivel együttműködnek, mint az evangélium hiteles
tanúi és a béke és az igazságosság munkásai.
520. Mi indít a szegények szeretetére?
2443-2449
2462-2463
A szegények iránti szeretetre a boldogságok evangéliuma és Jézus
példája indít, aki oly nagy figyelemmel volt a szegények iránt.
Jézus mondta: „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim
közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40). A
szegények iránti szeretet abban valósul meg, hogy törődünk anyagi
szegénységükkel és elkötelezetten harcolunk a kulturális, erkölcsi
és vallási szegénység számos formája ellen is. Az irgalmasság
testi és lelki cselekedetei s a századok során alapított sok
jótékonysági intézmény tanúja annak a szegények iránti kiemelt
szeretetnek, mely jellemző Jézus tanítványaira.
A NYOLCADIK PARANCSOLAT:
NE SZÓLJ HAMIS TANÚSÁGOT!
521. Mire van kötelezve az ember az igazsággal kapcsolatban?
2464-2470
2504
Minden személy arra hivatott, hogy cselekvésében és beszédében
őszinte és igazmondó legyen. Mindenkinek kötelessége keresni az
igazságot és hozzá ragaszkodni, úgy, hogy egész életét az igazság
követelményei szerint rendezi. Jézus Krisztusban teljesen
megmutatkozott Isten igazsága: Ő az Igazság. Aki Őt
követi, az igazság Lelkében él és elkerüli a kétszínűséget, a
színlelést és a képmutatást.
522. Hogyan lehet tanúságot tenni az igazságról?
2471-2474
2505-2506
A kereszténynek nyilvános és magánélete minden területén
tanúságot kell tennie az evangéliumi igazságról, szükség esetén
tulajdon élete föláldozása árán is. A vértanúság a hit igazsága
mellett tett legnagyobb tanúságtétel.
523. Mit tilt a nyolcadik parancsolat?
2475-2487
2507-2509
A nyolcadik parancsolat tiltja:
– a hamis tanúságot, esküszegést, hazugságot, melyek
súlyossága az elferdített igazság súlyától, a körülményektől, a
hazudó szándékától és az okozott kártól függ;
– a vakmerő ítéletet, a megszólást, a hitelrontást
és a rágalmat, melyek sértik vagy lerontják a becsületet
és a jó hírnevet, melyhez minden személynek joga van;
– a csábítást, a hízelgést és az elnézést,
főként ha súlyos bűnök elkövetését vagy tiltott előnyök elérését
célozza.
Az igazság ellen elkövetett bűnöket jóvá kell tenni, ha másoknak
kárt okoztak.
524. Mit követel a nyolcadik parancsolat?
2488-2492
2510-2511
A nyolcadik parancsolat megköveteli az igazságnak a szeretet
tapintatával kísért tiszteletét: a kommunikációban és az információban,
melyeknek tekintettel kell lenniük a személyes és közjóra, a
magánélet védelmére és a botrány veszedelmére; a hivatali
titkok megtartásában, melyeket mindig meg kell tartani,
kivéve a súlyos és arányos rendkívüli eseteket. Ugyanígy
megkívánja a mások által titokként rábízottak megőrzését.
525. Hogyan kell használni a tömegtájékoztató eszközöket?
2493-2499
2512
A tömegtájékoztató eszközök által adott információnak a közjót
kell szolgálnia, és tartalma szerint igaznak, s az igazságosság és
szeretet figyelembevételével teljesnek is kell lennie.
Kifejezésmódjának megfelelőnek és tisztességesnek kell lennie,
kényesen ügyelve az erkölcsi törvényekre, a törvényes jogokra és a
személy méltóságára.
526. Milyen kapcsolat van az igazság, a szépség és a szakrális
művészet között?
2500-2503
2513
Az igazság önmagától szép. Magában hordozza a lelki szépség
ragyogását. Az igazságnak a szavakon túl is sok kifejezési formája
van, különösen a művészi alkotások, melyek az Istentől kapott
talentum és az emberi erőfeszítés gyümölcsei. A szent
művészetnek, hogy igaz és szép legyen, meg kell mutatnia, és
dicsőítenie kell Istennek Krisztusban megjelent misztériumát, és
el kell vezetnie Istennek, a Teremtőnek és Üdvözítőnek, az Igazság
és a Szeretet végtelen Szépségének imádására és szeretetére.
A KILENCEDIK PARANCSOLAT:
MÁS FELESÉGÉT NE KÍVÁND!
527. Mit követel a kilencedik parancsolat?
2514-2516
2528-2530
A kilencedik parancsolat megköveteli a bűnös testi kívánságok
legyőzését gondolatokban és vágyakban. Az ilyen kívánságok elleni
küzdelem a szív megtisztulása és a mértékletesség erényének
gyakorlása által történik.
528. Mit tilt a kilencedik parancsolat?
2517-2519
2531-2532
A kilencedik parancsolat tiltja a hatodik parancsolat által
tiltott cselekedetekre irányuló gondolatok és vágyak ápolását.
529. Hogyan lehet elérni a szív tisztaságát?
2520
A megkeresztelt ember a szív tisztaságára Isten kegyelmével és a
rendetlen vágyak ellen harcolva a tisztaság erénye és ajándéka, a
szándék tisztasága, a külső és belső látás tisztasága, az érzelmek
és a képzelet megfegyelmezése és az imádság által juthat el.
530. Miket követel még a tisztaság (puritas)?
2521-2527
2533
A tisztaság igényli a szemérmességet, mely őrizve a
személy intimitását, kifejezi a tisztaság finomságát, szabályozza
a tekintetet és a gesztusokat a személyek és közösségük
méltóságának megfelelően. Megszabadít a széles körben elterjedt
erotizmustól, és távol tart mindattól, ami a beteges kíváncsiságot
táplálja. Megkívánja a társadalmi környezet megtisztítását
is állandó küzdelemmel az erkölcsi lazaság ellen, mely az emberi
szabadság téves felfogásán alapul.
A TIZEDIK PARANCSOLAT:
MÁSOK JAVAIT NE KÍVÁND!
531. Mit követel és mit tilt a tizedik parancsolat?
2534-2540
2551-2554
Ez a parancsolat kiegészíti az előzőt és a tisztelet belső
magatartását követeli mások tulajdonával szemben. Tiltja a fösvénységet,
mások javainak rendetlen megkívánását és az irigységet,
mely a mások javai miatti szomorúságban és az annak
eltulajdonítására irányuló rendetlen vágyban jelentkezik.
532. Mit kíván Jézus a szív szegénységével?
2544-2547
2556
Jézus azt kívánja a tanítványaitól, hogy Őt mindennél és
mindenkinél többre becsüljék. A gazdagságtól való elszakadás – az
evangéliumi szegénység szellemében – és a ráhagyatkozás az isteni
Gondviselésre, mely megszabadít a holnapért való aggódástól,
előkészítenek arra a boldogságra, mely a lelki szegényeké, „mert
övék a mennyek országa” (Mt 5,3).
533. Mi az ember legnagyobb vágya?
2548-2550
2557
Az ember legnagyobb vágya az, hogy láthassa Istent. Ez egész
létének a kiáltása: „Látni akarom Istent!” Az ember igazi és
teljes boldogsága Annak látásában és boldogságában valósul meg,
aki őt szeretetre teremtette és a maga végtelen szeretetében
magához vonja.
„Aki látja Istent, elérte mindazt a jót, ami egyáltalán
elgondolható.” (Nüsszai Szent Gergely)
NEGYEDIK RÉSZ
A KERESZTÉNY
IMÁDSÁG
ELSŐ SZAKASZ
AZ IMÁDSÁG
A KERESZTÉNY ÉLETBEN
534. Mi az imádság?
2558-2565
2590
Az imádság a lélek fölemelése Istenhez, vagy azoknak a javaknak a
kérése Istentől, melyek megegyeznek az Ő akaratával. Az imádság
mindig Isten ajándéka, aki elébe siet az embernek. A keresztény
imádság Isten gyermekeinek személyes és eleven kapcsolata
végtelenül jó Atyjukkal, az Ő Fiával, Jézus Krisztussal, és a
Szentlélekkel, aki a szívükben lakik.
ELSŐ FEJEZET
AZ IMÁDSÁG
KINYILATKOZTATÁSA
535. Miért van az egyetemes meghívás az imádságra?
2566-2567
Mert Isten először a teremtés révén mindent a semmiből hív létre,
és az elbukás után is képes az ember megismerni Teremtőjét, mert
őrzi a vágyat Az után, aki létbe szólította. Az összes vallások,
és különlegesen az egész üdvtörténet tanúskodik az embernek ezen
Isten utáni vágyáról, de Isten az első, aki szüntelenül vonz
minden személyt az imádság titokzatos találkozására.
AZ IMÁDSÁG KINYILATKOZTATÁSA
AZ ÓSZÖVETSÉGBEN
536. Miben modellje Ábrahám az imádságnak?
2570-2573
2592
Ábrahám az imádság egyik modellje, mert Isten jelenlétében jár,
hallgatja Őt és engedelmeskedik neki. Imádsága a hit küzdelme,
mert a próbatétel nehéz óráiban is hisz Isten hűségében. Továbbá
miután saját sátrában fogadhatta az Úr látogatását, aki elmondta
neki a tervét, Ábrahám merész bizalommal veszi a bátorságot, hogy
közbenjárjon a bűnösökért.
537. Hogyan imádkozott Mózes?
2574-2577
2593
Mózes imádsága a szemlélődő imádság mintája: Isten, aki Mózest az
égő csipkebokorból szólítja, gyakran és hosszasan beszélgetett
vele, „szemtől szembe, ahogyan az ember a barátjával” (Kiv
33,11). Ebből az Istennel való bensőséges kapcsolatból
meríti Mózes az erőt, hogy kitartóan közbenjárjon a nép érdekében:
imádsága így előképe az egyetlen közvetítő, Jézus Krisztus
közbenjárásának.
538. Milyen kapcsolatban volt az Ószövetség idején a templom
és a király az imádsággal?
2578-2580
2594
Isten jelenlétének – a szövetség szekrénye, majd a templom –
árnyékában bontakozik ki Isten népének imádsága pásztorai vezetése
alatt. Közéjük tartozik Dávid, „az Isten szíve szerinti király”, a
pásztor, aki imádkozik a népéért. Imádsága modell a nép imádsága
számára, mert ragaszkodás az isteni ígérethez és szeretettel
teljes bizalom abban, aki az egyedüli Király és Úr.
539. Milyen szerepe volt az imádságnak a próféták
küldetésében?
2581-2584
A próféták világosságot és erőt merítenek az imádságból, hogy a
hitre és a szívbeli megtérésre buzdítsák a népet. Bensőséges
kapcsolatba kerülnek Istennel, és közbenjárnak a testvéreikért,
akiknek hirdetik mindazt, amit láttak és hallottak az Úrtól. Illés
a próféták atyja, tudniillik azoké, akik keresik Isten arcát. A
Kármel hegyén ő érte el a nép visszatérését a hithez Isten
beavatkozására, melyet ő így kért: „Válaszolj, Uram, válaszolj
nekem!” (1Kir 18,37).
540. Mi a zsoltárok jelentősége az imádságban?
2579
2585-2589
2596-2597
Az Ószövetségben a zsoltárok az imádság csúcspontja: Isten szava
az ember imádságává válik. Ez a Szentlélektől sugalmazott imádság
elválaszthatatlanul személyes és közösségi, Isten csodatetteit
énekli a teremtésben és az üdvtörténetben. Krisztus imádkozta a
zsoltárokat, és tökéletessé tette őket. Ezért a zsoltárok az
Egyház imájának lényeges és állandó részei maradnak, melyek
alkalmasak minden idők bármilyen állapotban élő emberei számára.
AZ IMÁDSÁG TELJES
KINYILATKOZTATÁSA ÉS GYAKORLÁSA
JÉZUSBAN
541. Kitől tanult Jézus imádkozni?
2599
2620
Jézus a maga emberi szíve szerint Anyjától és a zsidó
hagyománytól tanult imádkozni. De az Ő imádsága egy rejtettebb
forrásból fakad, hiszen Ő Isten örök Fia, aki a maga szent
emberségében a tökéletes fiúi imádsággal fordul Atyjához.
542. Mikor imádkozott Jézus?
2600-2604
2620
Az evangélium sokszor mutatja az imádkozó Jézust. Látjuk
visszavonulni a magányba, éjszaka is. Saját küldetésének és
apostolai küldésének döntő órái előtt imádkozik. Valójában egész
élete imádság, mert a szeretet folyamatos közösségében van az
Atyával.
543. Hogyan imádkozott Jézus a szenvedésében?
2605-2606
2620
Jézus halálküzdelmében a Getszemáni-kertben mondott imádsága és
utolsó szavai a kereszten föltárják fiúi imádságának mélységét:
Jézus végrehajtja az Atya szeretetének tervét, és magára veszi az
emberiség minden szorongását és az üdvtörténet összes kéréseit és
közbenjárását. Bemutatja mindezt az Atyának, aki elfogadja és
meghallgatja ezeket, amikor minden reményt felülmúlva föltámasztja
Őt a halottak közül.
544. Hogyan tanít Jézus minket imádkozni?
2608-2614
2621
Jézus nem csak a Miatyánk imádságával tanít bennünket
imádkozni, hanem akkor is, amikor imádkozik. Így az imádság
tartalmán túl megmutatja az igazi imádsághoz szükséges
fölkészültséget: a szív tisztaságát, mely Isten Országát keresi és
megbocsát az ellenségeknek; a bátor és gyermeki bizalmat, mely
meghaladja mindazt, amit mi érzünk és megértünk; a virrasztást,
mely a tanítványt megőrzi a kísértéstől.
545. Miért hatékony a mi imádságunk?
2615-2616
A mi imádságunk azért hatékony, mert a hitben egyesül Jézus
imádságával. Őbenne a keresztény imádság az Atyával való
szeretetközösséggé válik. Ily módon terjeszthetjük kéréseinket
Isten elé és találhatunk meghallgatásra: „Kérjetek és kaptok, hogy
a ti örömötök teljes legyen” (Jn 16,24).
546. Hogyan imádkozott a Szűzanya?
2617-2618
2622, 2674
2679
Mária imádságát a hite, és egész lényének nagylelkű fölajánlása
jellemzi. Jézus Anyja az Új Éva is, az „élők Anyja”: imádkozik
Jézushoz, az ő Fiához az emberek szükségleteiért.
547. Találunk imádságot a Szűzanyától az evangéliumban?
2619
Máriának a galileai Kánában mondott közbenjáró szavain túl az
evangélium ránk hagyta a Magnificatot (Lk 1,46–55),
mely Isten Anyjának és az Egyháznak az éneke. A szegények szívéből
fölszálló örvendező hálaadás azért, hogy a reményük az isteni
ígéretek beteljesedésével megvalósult.
AZ IMÁDSÁG AZ EGYHÁZ
IDEJÉBEN
548. Hogyan imádkozott az első, jeruzsálemi keresztény
közösség?
2623-2624
Az Apostolok Cselekedeteinek elején olvassuk, hogy az
első jeruzsálemi közösségben – melyet a Szentlélek tanított az
imádságos életre – a hívők „állhatatosan kitartottak az apostolok
tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban” (ApCsel
2,42).
549. Hogyan tevékenykedik a Szentlélek az Egyház imádságában?
2623, 2625
A Szentlélek, a keresztény imádság belső Mestere neveli az
Egyházat az imádságos életre, s egyre mélyebbre vezeti a
szemlélődésben és a Krisztus kifürkészhetetlen misztériumával való
egységben. Az apostoli és kánoni Írásokban található imaformák
irányadók maradnak a keresztény imádság számára.
550. Melyek a keresztény imádság lényeges formái?
2643-2644
Az áldás és imádás, a kérő és közbenjáró ima, a hálaadás és a
dicséret. Az Eucharisztia mindezeket az imaformákat tartalmazza és
kifejezi.
551. Mi az áldás?
2626-2627
2645
Az áldás az ember válasza Isten ajándékaira: áldjuk a
Mindenhatót, aki bennünket megelőzve megáld és elhalmoz
ajándékaival.
552. Hogyan lehet meghatározni az imádást?
2628
Az imádás az ember leborulása, aki teremtménynek ismeri el
önmagát háromszor szent Teremtője előtt.
553. Melyek a kérő imádság fajtái?
2629-2633
2646
Lehet bocsánatkérés vagy összes lelki és anyagi szükségleteink
alázatos és bizalomteljes kérése. De az első, amit kérnünk kell,
az Ország eljövetele.
554. Miben áll a közbenjárás?
2634-26362647
A közbenjárás kérés más érdekében. Hasonlóvá tesz minket Jézus
imádságához és egyesít vele, aki az Atyánál közbenjár minden
emberért, különösen a bűnösökért. A közbenjárásnak ki kell
terjednie az ellenségekre is.
555. Mikor adunk hálát Istennek?
2637-2638
2648
Az Egyház szüntelenül hálát ad Istennek, mindenekelőtt az
Eucharisztiát ünnepelve, melyben Krisztus a maga Atya iránti
hálaadásában részesíti az Egyházat. A keresztény számára minden
esemény hálaadás tárgyává lesz.
556. Mi a dicsérő imádság?
2639-2643
2649
A dicséret az az imaforma, mely a legközvetlenebbül ismeri el,
hogy Isten az Isten. Teljesen önzetlen: önmagáért énekli Istent,
és azért dicsőíti Őt, mert van.
MÁSODIK FEJEZET
AZ IMÁDSÁG HAGYOMÁNYA
557. Mi a hagyomány jelentősége az imádság tekintetében?
2650-2651
Az Egyházban az élő Hagyomány által a Szentlélek tanítja
imádkozni Isten fiait. Az imádság ugyanis nem szorítkozik egy
belső indítás spontán kifejeződésére, hanem magában foglalja a
tapasztalt lelki valóságok szemlélését, tanulmányozását és
megértését is.
AZ IMÁDSÁG FORRÁSAINÁL
558. Melyek a keresztény imádság forrásai?
2652-2662
A következők: Isten Igéje, mely megadja nekünk Krisztus
„fönséges ismeretét” (Fil 3,8); az Egyház liturgiája,
mely hirdeti, aktualizálja és közli az üdvösség misztériumát; az
isteni erények; a mindennapi helyzetek, mert azokban
találkozhatunk Istennel.
„Téged szeretlek, Uram, és az egyetlen kegyelem, amit tőled
kérek, az, hogy Téged örökké szerethesselek. Istenem, bár a
nyelvem nem képes minden pillanatban mondani, hogy Téged
szeretlek, akarom, hogy a szívem ezt ismételje neked,
valahányszor lélegzetet veszek.” (Vianney Szent János)
AZ IMÁDSÁG ÚTJA
559. Az Egyházban vannak-e különféle útjai az imádságnak?
2663
Az Egyházban az imádságnak különféle, a történeti, társadalmi és
kulturális helyzetekhez kötődő útjai vannak. A Tanítóhivatalra
tartozik, hogy megítélje az apostoli hit hagyományához való
hűségüket, a lelkipásztorok és katekéták feladata pedig, hogy
elmagyarázzák ezen utak értelmét, melyek mind Jézus Krisztus felé
irányulnak.
560. Mi a mi imádságunk útja?
2664
2680-2681
A mi imádságunk útja Krisztus, mert Ő az út, mely Istenhez, a mi
Atyánkhoz vezet, de csak akkor juttat el hozzá, ha legalább
bennfoglaltan Jézus nevében imádkozunk. Az Ő embersége ugyanis az
egyetlen út, melyen a Szentlélek megtanít minket imádkozni a mi
Atyánkhoz. Ezért zárulnak a liturgikus imádságok ezzel a
formulával: „A mi Urunk Jézus Krisztus által.”
561. Mi a Szentlélek szerepe az imádságban?
2670-2672
2680-2681
Mivel a Szentlélek a keresztény imádság benső Mestere, és „mi nem
tudjuk, hogyan kell imádkoznunk” (Róm 8,26), az Egyház
buzdít, hogy minden alkalommal kérjük és hívjuk Őt: „Jöjj,
Szentlélek Úristen!”
562. Mennyiben máriás a keresztény imádság?
2673-2679
2682
A Szentlélek tevékenységével való páratlan együttműködése miatt
az Egyház szívesen imádkozik Máriához és Máriával, a tökéletes
Orantéval, ’Imádkozóval’, hogy vele együtt magasztalja és hívja
segítségül az Urat. Mária ugyanis „megmutatja nekünk az utat”, aki
az ő Fia, az egyetlen közvetítő.
563. Hogyan imádkozik az Egyház Máriához?
2676-2678
2682
Mindenekelőtt az Üdvözlégy-gyel, azzal az imádsággal,
mellyel az Egyház a Szűz közbenjárását kéri. Egyéb máriás
imádságok a rózsafüzér, az Akatisztosz-himnusz, a
Parakliszisz és a különböző keresztény hagyományok
himnuszai és énekei.
IMÁDSÁGRA VEZETŐK
564. Hogyan vezetőink a szentek az imádságban?
2683-2684
2692-2693
A szentek modelljeink az imádságban, és közbenjárásukat is kérjük
a Szentháromságnál önmagunkért és az egész világért. Közbenjárásuk
a legmagasabb rendű szolgálat, melyet Isten tervének tesznek. A
szentek közösségében az Egyház történelme során a lelkiség
különféle típusai bontakoztak ki, melyek az imádság gyakorlását és
megélését tanítják.
565. Ki tud nevelni az imádságra?
2685-2690
2694-2695
A keresztény család az imádságra nevelés első tűzhelye. Nagyon
ajánlott a mindennapos családi imádság, mert ez az Egyház
imaéletének első tanúságtétele. A katekézis, az imacsoport és
„lelkivezetés” iskola és segítség az imádsághoz.
566. Melyek az imádságnak kedvező helyek?
2691
2696
Imádkozni mindenütt lehet, de megfelelő hely kiválasztása jó
hatással van az imádságra. A templom a liturgikus imádság és a
szentségimádás sajátos helye. Más helyek is segítenek imádkozni,
mint például egy „imasarok” otthon, egy kolostor, egy búcsújáró
hely.
HARMADIK FEJEZET
AZ IMAÉLET
567. Melyek az imádságnak leginkább kedvező időpontok?
2697-2698
2720
Az imádságnak minden időpont megfelel, az Egyház mégis
meghatározott ritmust javasol az állandó imádsághoz: reggeli és
esti, étkezés előtti és utáni imádság; az imaórák liturgiája, a
vasárnapi szentmise, a rózsafüzér, a liturgikus év ünnepei.
„Istenre többször kell gondolnunk, mint ahányszor lélegzetet
veszünk.” (Nazianzi Szent Gergely)
568. Melyek az imádságos élet kifejezési formái?
2697-2699
A keresztény hagyomány az imádság három formáját őrizte meg: a
szóbeli imát, az elmélkedést és a szemlélődő imádságot. Közös
vonásuk a szív összeszedettsége.
AZ IMÁDSÁG MÓDJAI
569. Mi jellemzi a szóbeli imádságot?
2700-2704
2722
A szóbeli imádság összekapcsolja a testet a szív benső
imádságával. A legbensőségesebb ima sem mondhat le a szóbeli
imádságról, de a szóbeli imának mindig személyes hitből kell
fakadnia. A Miatyánkkal Jézus a szóbeli imádság tökéletes
formájára tanított meg bennünket.
570. Mi az elmélkedés?
2705-2708
2723
Az elmélkedés imádságos reflexió, mely elsősorban Isten
szentírási igéjéből indul el. Tevékenységre indítja az értelmet, a
képzeletet, az érzelmeket, a vágyóképességet, hogy elmélyítse
hitünket, megtérítse a szívünket és erősítse akaratunkat Krisztus
követésében. Előkészíti a szeretetben való egyesülést az Úrral.
571. Mi a szemlélődő ima?
2709-2719
2724
2739-2741
A szemlélődő imádság Isten egyszerű szemlélése csendben és
szeretetben. Isten ajándéka, a tiszta hit órája, amelyben az
imádkozó keresi Krisztust, rábízza magát Isten szerető akaratára,
és a Szentlélek tevékenysége alá rendeli magát. Avilai Szent Teréz
bensőséges barátságként határozza meg, amelyben „gyakran vagyunk
együtt Istennel, tudván, hogy szeret bennünket”.
AZ IMÁDSÁG KÜZDELME
572. Miért küzdelem az imádság?
2725
Az imádság a kegyelem ajándéka, de mindig határozott választ
tételez fel a részünkről, mert aki imádkozik, harcol önmagával, a
környezetével, s mindenekelőtt a Kísértővel, aki mindent megtesz
azért, hogy elvonjon az imádságtól. Az imádság küzdelme
elválaszthatatlan a lelki életben való haladástól. Az ember úgy
imádkozik, ahogyan él, mert úgy él, ahogyan imádkozik.
573. Vannak-e kifogások az imádsággal szemben?
2726-2728
2752-2753
Sok egyéb téves felfogás mellett sokan gondolják, hogy nincs
idejük az imádságra, vagy hogy haszontalan imádkozni. Az imádkozó
ember is elveszítheti kedvét a nehézségek és a látszólagos
eredménytelenség láttán. Ezen nehézségek legyőzéséhez
alázatosságra, bizalomra és állhatatosságra van szükség.
574. Melyek az imádság nehézségei?
2729-2733
2754-2755
Imádságunk megszokott nehézsége a szórakozottság, amely
elvonja a figyelmünket Istenről, és megmutathatja, hogy mi
érintett mélyebben bennünket. A szívünknek alázatosan vissza kell
térnie az Úrhoz. Az imádságot gyakran támadja a szárazság,
aminek úgy lehet fölébe kerekedni, hogy hittel ragaszkodunk az
Úrhoz akkor is, ha semmi vigasztalást nem érzünk. A lustaság
a lelki restség egyik formája, amely az éberség ellankadásából és
a szív őrzésének elhanyagolásából fakad.
575. Hogyan erősíthetjük gyermeki bizalmunkat?
2734-2741
2756
A gyermeki bizalom próbája elé kerülünk, amikor azt gondoljuk,
hogy imádságunk nem talál meghallgatásra. Ilyenkor fel kell
tennünk a kérdést, hogy vajon Isten Atya-e számunkra, kinek
teljesíteni akarjuk akaratát, vagy eszköz a saját akaratunk
teljesítésére? Ha imádságunk egyesül Jézus imádságával, tudjuk,
hogy sokkal többet ad ennél vagy annál az ajándéknál: a
Szentlelket kapjuk tőle, aki átformálja a szívünket.
576. Lehet-e állandóan imádkozni?
2742-2745
2757
Mindig lehet imádkozni, mert a keresztény ember ideje a
feltámadott Krisztus ideje, aki „velünk marad minden nap” (Mt
28,20). Ezért a keresztény élet és az imádság
elválaszthatatlanok egymástól.
„Lehetséges a piacon vagy a magányos séta alkalmával is a
gyakori és buzgó imádság. Lehetséges az üzletekben is, miközben
vásároltok vagy eladtok, vagy miközben főztök.” (Aranyszájú
Szent János)
577. Mi Jézus Órájának imádsága?
2604
2746-2751
2758
Jézusnak az Utolsó Vacsorán elmondott főpapi imájának a másik
neve. Jézus, az Újszövetség főpapja mondta el az Atyának akkor,
amikor eljött megváltó áldozatának Órája, az Óra, hogy Atyjához
menjen.
MÁSODIK SZAKASZ
AZ ÚR IMÁDSÁGA
MIATYÁNK
Miatyánk
Mi Atyánk,
aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod,
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket
add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket kísértésbe;
de szabadíts meg a gonosztól.
Pater Noster
Pater Noster,
qui es in caelis:
sanctificetur Nomen Tuum;
adveniat regnum Tuum,
fiat voluntas tua,
sicut in caelo et in terra.
Panem nostrum
quotidianum da nobis hodie;
et dimitte nobis debita nostra,
sicut et nos dimittimus
debitoribus nostris;
et ne nos inducas in tentationem;
sed libera nos a Malo.
578. Honnan ered a Miatyánk?
2759-2760
2773
A Miatyánkra, erre a páratlan keresztény imádságra Jézus tanított
meg minket azon a napon, amikor egyik tanítványa látta, hogy
imádkozik, és kérte: „Taníts meg minket imádkozni!” (Lk 11,1).
Az Egyház liturgikus hagyománya mindig a Szent Máténál olvasható
szövegét imádkozta (6,9–13).
„AZ EGÉSZ EVANGÉLIUM
ÖSSZEFOGLALÁSA”
579. Hol van a helye a Miatyánknak a Szentírásban?
2761-2764
2774
A Miatyánk „az egész Evangélium szintézise”
(Tertullianus), a „legtökéletesebb imádság” (Aquinói Szent Tamás).
A hegyi beszéd (Mt 5–7) közepén áll, s imádságos formában
összefoglalja az Evangélium lényeges tartalmát.
580. Miért nevezzük így: „az Úr imája”?
2765-2766
2775
A Miatyánkot „Oratio Dominica”-nak, ’az Úr imájának’
nevezzük, mert maga az Úr Jézus tanított rá minket.
581. Milyen helyet foglal el a Miatyánk az Egyház
imádságai között?
2767-2772
2776
Kiemelkedő módon az Egyház imádsága, melyet a Keresztséggel
kapcsolatban „adnak át”, az Isten fiai új életére való
újjászületés kifejezésére. Teljes tartalmát az Eucharisztia fejezi
ki, mert kérései, melyek a már megvalósult üdvösség misztériumára
alapulnak, az Úr második eljövetelekor találnak teljes
meghallgatásra. A Miatyánk az Imaórák liturgiájának is
integrális része.
„MI ATYÁNK, AKI A MENNYEKBEN VAGY”
582. Miért „merhetünk teljes bizalommal közeledni” az Atyához?
2777-2778
2797
Mert Jézus, a mi Megváltónk vezet bennünket az Atya színe elé, és
Lelke tesz bennünket az Ő fiaivá. Ezért teljes és gyermeki
bizalommal, örömteli biztonsággal és alázatos bátorsággal
imádkozhatjuk a Miatyánkot, azzal a bizonyossággal, hogy az Atya
szeret és meghallgat bennünket.
583. Miként szólíthatjuk Istent Atyának?
2779-2785
2789
2798-2800
Megszólíthatjuk az Atyát, mert Isten emberré lett Fia
kinyilatkoztatta nekünk és az Ő Lelke megismerteti Őt velünk. Az
Atya megszólítása mindig új ámulattal eltöltve bevezet az Ő
misztériumába, és fölébreszti bennünk a vágyat, hogy gyermekeiként
viselkedjünk. Az Úr imádságának mondásával tehát tudatosodik
bennünk, hogy Isten fiai vagyunk.
584. Miért szólítjuk „Mi” Atyánknak?
2786-2790
2801
Ez a „mi” birtokviszony teljesen új kapcsolatot fejez ki
Istennel. Amikor az Atyához imádkozunk, imádjuk és dicsőítjük Őt a
Fiúval és a Szentlélekkel együtt. Krisztusban az „ő” népe vagyunk,
Ő pedig a „mi” Istenünk mostantól fogva mindörökké. Valójában
tehát azért szólítjuk Mi Atyánk-nak, mert Krisztus Egyháza
olyan testvérek sokaságának közössége, akiknek „egy a szíve és a
lelke” (ApCsel 4,32).
585. Milyen közösségi és missziós lelkülettel imádkozzuk a
Miatyánkot?
2791-2793
2801
Mivel a Miatyánk imádkozása az összes megkereszteltek közkincse,
valamennyien érzik a sürgetést, hogy részesei legyenek Jézusnak a
tanítványai egységéért mondott imádságának. Imádkozni a Miatyánkot
annyit jelent, hogy minden emberrel együtt és az egész
emberiségért imádkozunk, hogy mindenki ismerje meg az egy és igaz
Istent, és egységben forrjanak össze.
586. Mit jelent a „ki vagy a mennyekben” kifejezés?
2794-2796
2802
Ez a bibliai kifejezés nem helyet jelent, hanem létmódot: Isten
mindenek fölött és mindenen túl létezik. Isten fölségét és
szentségét jelenti, de az igazak szívében való jelenlétét is. A
menny vagy más szóval az atyai ház a mi igazi hazánk, amely felé a
reményben tartunk mindaddig, amíg itt a földön élünk. Már ott
élünk „Krisztussal együtt elrejtve Istenben” (Kol 3,3).
A HÉT KÉRÉS
587. Milyen az Úr imádságának szerkezete?
2803-2806
2857
Hét, az Atyaistenhez intézett kérésből áll. Az első három inkább
Istenre vonatkozik, feléje, az Ő dicsősége felé fordítanak minket:
a szeretetnek ugyanis az a tulajdonsága, hogy elsősorban arra
gondol, akit szeret. E kérések elmondják, hogy elsősorban miket
kérünk tőle: Nevének megszentelését, Országának eljövetelét,
akaratának megvalósulását. A 4–7. kérés az irgalmasság Atyja elé
tárja nyomorúságainkat és várakozásainkat. Eledelt, bocsánatot, a
kísértésben való kitartást és a Gonosztól való szabadulást kérjük
tőle.
588. Mit jelent a „szenteltessék meg a te Neved”?
2807-2812
2858
Megszentelni Isten Nevét elsősorban olyan dicséretet jelent,
amely Szentnek ismeri el Istent. Isten ugyanis az ő szent nevét
kinyilatkoztatta Mózesnek, és azt akarta, hogy az ő népe neki
szenteltessék, mint szent nemzet, melynek körében Ő lakik.
589. Hogyan szenteltetik meg Isten Neve mibennünk és a
világban?
2813-2815
Megszentelni Isten Nevét, aki bennünket „a megszentelődésre” hív
(1Tessz 4,7), azt a vágyat jelenti, hogy a keresztségi
megszentelés elevenítse egész életünket. Továbbá azt kérjük egész
életünkkel és imádságainkkal, hogy Isten Nevét minden ember
megismerje és áldja.
590. Mit jelent ez a kérés: „Jöjjön el a te Országod?”
2816-2821
2859
Az Egyház Isten országának Krisztus dicsőséges eljövetele által
megvalósuló végső eljövetelét kéri. De az Egyház azért is
imádkozik, hogy Isten Országa növekedjen az emberek
megszentelődése által a Szentlélekben és elkötelezettségük
következtében az igazságosság és béke szolgálatával a Boldogságok
szerint. Ez a kérés a Lélek és a Menyasszony kiáltása: „Jöjj el,
Urunk, Jézus!” (Jel 22,20).
591. Miért kérjük: „Legyen meg a te akaratod, amint a
mennyben, úgy a földön is?”
2822-2827
2860
Az Atya azt akarja, hogy „minden ember üdvözüljön” (1Tim 2,3).
Jézus ezért jött, hogy tökéletesen megvalósítsa az Atya üdvözítő
akaratát. Azt kérjük az Atya Istentől, hogy egyesítse akaratunkat
Fia akaratával a Boldogságos Szűz Mária és a szentek példája
szerint. Azt kérjük, hogy jóságos terve teljesen valósuljon meg a
földön éppúgy, mint a mennyben történik. Az imádság által
„ismerjük föl Isten akaratát” (Róm 12,2) és nyerjük el az
állhatatosságot, hogy teljesíthessük azt (Zsid 10,36).
592. Mit jelent ez a kérés: „Mindennapi kenyerünket add meg
nekünk ma?”
2828-2834
2861
Amikor gyermeki bizalommal ráhagyatkozva kérjük Istentől a
mindenki számára szükséges napi táplálékot, elismerjük, hogy
Isten, a mi Atyánk mennyivel jobb mindenkinél. A kegyelmet is
kérjük, hogy cselekvésünk révén az igazságosság és a javak
megosztása lehetővé tegye, hogy egyesek bősége fedezze mások
szükségletét.
593. Mi ennek a kérésnek a sajátosan keresztény tartalma?
2835-2837
2861
Mivel „nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely
Isten szájából származik” (Mt 4,4), ez a kérés ugyanúgy
vonatkozik az Isten Igéje és az Eucharisztiában kapott Krisztus
Teste, mint a Szentlélek utáni éhségre. Feltétlen bizalommal
kérjük a mai napra, Isten mai napján, s elsősorban az
Eucharisztiában kapjuk meg, mely elővételezi az eljövendő Ország
lakomáját.
594. Miért mondjuk: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi
is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek?”
2838-2839
2862
Amikor az Atyaistentől azt kérjük, hogy bocsásson meg nekünk,
bűnösnek valljuk magunkat Őelőtte. Ugyanakkor megvalljuk az Ő
irgalmasságát, mert Fiában és a szentségek által „megkapjuk a
megváltást, a bűnök bocsánatát” (Kol 1,14). Kérésünk
azonban csak akkor talál meghallgatásra, ha előbb a magunk
részéről mi is megbocsátottunk.
595. Miképpen lehetséges a megbocsátás?
2840-2845
2862
Az irgalmasság csak akkor hatol a szívünkbe, ha mi is meg tudunk
bocsátani, még ellenségeinknek is. Most, még ha úgy tűnne is, hogy
az ember képtelen megfelelni e követelménynek, az a szív, mely
fölajánlja magát a Szentléleknek, tud, miként Krisztus, a szeretet
végleteiig szeretni, a kapott sebet együttérzéssé, a bántást
közbenjárássá átformálni. A megbocsátás részesedés az isteni
irgalmasságban, és e keresztény imádság egyik csúcspontja.
596. Mit jelent a kérés: „Ne vígy minket a kísértésbe?”
2846-2849
2863
Azt kérjük az Atyaistentől, hogy ne hagyjon minket egyedül és a
kísértés hatalmában. Azt kérjük a Szentlélektől, hogy különbséget
tudjunk tenni egyrészt a bennünket a jóban gyarapító próbatétel
és a bűnbe és a halálba vivő kísértés között, s másrészt
a megkísértettség és a kísértésbe való beleegyezés
között. Ez a kérés Jézussal egyesít minket, aki a maga imádságával
győzte le a kísértést. Kérjük a virrasztás és a végső
állhatatosság kegyelmét.
597. Miért ezzel fejezzük be: „de szabadíts meg a gonosztól”?
2850-2854
2864
A gonosz a Sátán személyét jelenti, aki szembeszegül Istennel és
„félrevezeti az egész földkerekséget” (Jel 12,9). Az
ördögöt Krisztus már legyőzte. Mi azonban azért imádkozunk, hogy
az emberiség családja szabaduljon meg a Sátántól és műveitől.
Kérjük a béke drága ajándékát és Krisztus eljövetele állhatatos
várásának kegyelmét is, aki végleg meg fog szabadítani minket a
gonosztól.
598. Mit jelent a befejező Amen?
2855-2856
2865
„Az imádság végén azt mondod: »Amen!«, ezzel az Amen-nal, mely
azt jelenti: »Úgy legyen!«, megpecsételed mindazt, amit ez az
Istentől kapott imádság tartalmaz.” (Jeruzsálemi Szent
Cirill)
FÜGGELÉK
A) ALAPVETŐ IMÁDSÁGOK
B) A KATOLIKUS TANÍTÁS
ALAPVETŐ FORMULÁI
A) ALAPVETŐ IMÁDSÁGOK
A keresztvetés
Az Atya,
a Fiú
és a Szentlélek nevében.
Amen.
Dicsőség az Atyának
Dicsőség az Atyának,
a Fiúnak
és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben,
most és
mindörökké. Amen.
Üdvözlégy, Mária
Üdvöz légy, Mária,
kegyelemmel teljes,
az Úr van teveled.
Áldott vagy te
az asszonyok között,
és áldott
a te méhednek gyümölcse,
Jézus.
Asszonyunk, Szűz Mária,
Istennek szent Anyja,
imádkozzál érettünk, bűnösökért
most és halálunk óráján.
Amen.
Isten Angyala
Isten Angyala,
őrangyalom,
mivel rád bízott engem
az isteni jóság,
világosíts meg és őrizz,
vezess és kormányozz engem.
Amen.
Örök nyugodalmat
Adj, Uram, örök nyugodalmat
nekik, és az örök világosság
fényeskedjék nekik.
Nyugodjanak békességben.
Amen.
Az Úrangyala
Az Úr angyala köszönté
a Boldogságos Szűz Máriát.
És ő méhébe fogadá
Szentlélektől Szent Fiát.
Üdvöz légy, Mária…
Íme, az Úr szolgálóleánya,
legyen nekem
a te igéd szerint.
Üdvöz légy, Mária…
És az Ige testté lőn
és miköztünk lakozék.
Üdvöz légy, Mária…
Imádkozzál érettünk Istennek
Szent Anyja.
Hogy méltók lehessünk
Krisztus ígéreteire.
Könyörögjük.
Kérünk, téged,
Úristen, öntsd lelkünkbe szent
kegyelmedet,
hogy akik az angyali üzenet által
szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak
megtestesülését
megismertük,
az Ő kínszenvedése
és keresztje által
a föltámadás dicsőségébe vitessünk.
Ugyanazon a mi Urunk,
Jézus Krisztus által.
Amen.
Dicsőség az Atyának…
Mennynek Királyné asszonya
Mennynek Királyné asszonya,
Örülj szép Szűz, alleluja.
Mert kit méhedben hordozni
méltó voltál,
alleluja.
Amint megmondotta vala,
föltámadott,
alleluja.
Imádd Istent, hogy lemossa
bűneinket, alleluja.
Örülj és örvendezz Szűz Mária
alleluja.
Mert valóban föltámadott az Úr,
alleluja.
Könyörögjünk.
Istenünk, aki Fiadnak, a mi
Urunk Jézus Krisztusnak
föltámadása által a világot
megörvendeztetted,
add, kérünk,
hogy az Ő szent Anyja,
Szűz Mária által az örök élet
örömeit elnyerhessük Krisztus,
a mi Urunk által.
Amen.
Mennyországnak királynéja
Mennyországnak királynéja,
irgalmasságnak szent Anyja.
Élet, édesség, reménység,
Üdvöz légy, szép Szűz Mária.
Évának árva fiai,
számkivetett maradéki,
siralminak örökösi,
sok nyavalyáknak hajléki.
E siralomnak völgyében
kik kesergünk nagy ínségben
hozzád sóhajtunk mennyégbe,
hol vagy örök dicsőségben.
Azért, Szószólónk, szemedet,
fordítsd hozzánk kegyelmedet,
és a te bűnös népedet,
oltalmazzad híveidet.
Ó, édes Szűz, irgalmadat,
mutasd meg kegyes voltodat,
holtunk után Szent Fiadat,
mutasd meg boldogságodat.
Magnificat
Magasztalja lelkem
az Urat,
és szívem ujjong
üdvözítő Istenemben.
Tekintetre méltatta
alázatos szolgálóleányát:
Íme, ezentúl boldognak hirdetnek
az összes nemzedékek,
mert nagyot művelt
velem ő, aki Hatalmas:
ő, akit Szentnek hívunk.
Nemzedékről nemzedékre
megmarad irgalma azokon,
akik istenfélők.
Csodát művelt erős karjával:
a kevélykedőket széjjelszórta,
hatalmasokat elűzött trónjukról,
kicsinyeket pedig felmagasztalt;
az éhezőket minden jóval betölti,
a gazdagokat elbocsátja üres
kézzel.
Gondjába vette gyermekét, Izraelt,
megemlékezett irgalmáról,
melyet atyáinknak hajdan
megígért,
Ábrahámnak és utódainak
mindörökké.
Dicsőség az Atyának
és a Fiúnak,
és a Szentlélek Istennek.
Miképpen kezdetben
most és mindenkor
és mindörökkön-örökké.
Amen.
Oltalmad alá futunk
Oltalmad alá futunk,
Istennek szent Szülője;
könyörgésünket meg ne vesd
szükségünk idején;
hanem oltalmazz meg minket
minden veszedelemtől,
ó, dicsőséges és áldott Szűz.
Benedictus
Áldott az Úr,
atyáink Istene,
mert meglátogatta
és megváltotta az ő népét.
Erős szabadítót támasztott
minékünk szolgájának,
Dávidnak családjából.
Amint szólott
a szentek szájával,
ősidők óta
a próféták ajka által,
megszabadít
az ellenség kezéből,
mindazoktól,
akik gyűlölettel
néznek minket;
atyáinkkal irgalmat gyakorol,
hogy szent szövetségére
emlékezzék,
az esküre,
amelyet Ábrahám atyánknak
esküdött,
hogy nekünk váltja be,
amit ígért;
hogy félelem nélkül
és megszabadulva
az ellenség kezéből,
neki szolgálatot teljesítsünk:
szentségben és igazságban
járjunk előtte napról napra,
amíg élünk.
Téged pedig,
gyermek,
a fölséges Isten
prófétájának fognak mondani,
mert az Úr előtt jársz,
egyengetni az ő útját;
az üdvösség ismeretére tanítod
nemzetét,
hogy bocsánatot nyerjen
minden bűnük
Istenünk irgalmas szívétől,
amellyel meglátogat minket
felkelő Napunk a magasságból,
hogy fényt hozzon azoknak,
akik sötétségben
és halálos homályban ülnek,
lépteinket pedig
a béke útjára vezérelje.
Dicsőség az Atyának,
a Fiúnak és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben,
most és mindörökké. Amen.
Te Deum
Téged, Isten, dicsérünk
téged Úrnak ismerünk.
Téged, örök Atyaisten,
mind egész föld áld és tisztel,
téged minden szép angyalok,
kerubok és szeráfkarok,
egek és minden hatalmak
szüntelenül
magasztalnak:
Szent vagy, szent vagy,
erősséges Szent Isten vagy.
Nagyságoddal telve ég s föld,
dicsőséged mindent betölt.
Téged dicsér, egek Ura,
apostolok boldog kara,
dicséretes nagy próféták
súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek
magasztalnak Tégedet.
Vall tégedet világszerte
szent Egyházad ezerszerte,
ó, Atyánk téged,
s mérhetetlen nagy fölséged,
s azt, ki hozzánk tőled jött le,
Atya igaz Egyszülöttje;
és áldjuk veled
vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten egyszülöttje,
király vagy te mindörökre.
Mentésünkre
közénk szálltál,
szűzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
mennyországod
megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket,
Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő
mindeneket ítélendő.
Téged azért, Uram, kérünk,
mi Megváltónk,
maradj vélünk.
Szentjeidhez végy föl égbe
az örökös dicsőségbe.
Szabadítsd meg,
Uram, néped,
Áldd meg a te örökséged,
Te kormányozd, te vigasztald,
mindörökké fölmagasztald.
Minden nap dicsérünk Téged,
szent nevedet
áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket,
és bocsásd meg vétkeinket.
Irgalmazz, Uram, irgalmazz,
híveidhez légy irgalmas.
Kegyes szemed legyen rajtunk,
Tebenned van bizoldalmunk.
Te vagy, Uram,
én reményem,
ne hagyj soha szégyent érnem.
Teremtő Lélek
Teremtő Lélek, jöjj közénk,
látogasd híveid szívét,
töltsd malaszttal a kebleket,
melyeknek alkotója vagy.
Te, kit Védőnek mondanak,
s mellénk a magas ég adott,
tűz, élő forrás, szeretet,
te, lelkek lelki olaja.
Ajándékoddal hétszeres,
te, ujj az Isten jobb kezén,
te, ki az Atya megígért
szavával áldod torkaink.
Érzékeinkbe gyújts te fényt,
szívünkbe öntsd szerelmedet,
s mi bennünk testi gyöngeség
örök erőddel izmosítsd.
Ellenségünket űzzed el,
s a békét tüstént hozd közel,
előttünk járva, mint vezér!
S kerüljünk mindent, ami árt.
Általad tudjuk az Atyát,
s ismerjük, adjad, a Fiút,
Tebenned higgyük szellemét,
mind a kettőnek, Végtelen.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű Egyfia,
aki veled uralkodik,
ó, Lélek, minden századig.
Amen.
Jöjj, Szentlélek Istenünk
Jöjj, Szentlélek Istenünk,
add a mennyből érzenünk
fényességed sugarát.
Jöjj, szegények atyja, te,
bőkezűség Istene,
lelkünk fényed hassa át.
Édességes vigaszunk,
drága Vendég, szomjazunk,
édes lélekújulás.
Fáradottnak könnyülés,
tikkadónak enyhülés,
sírónak vigasztalás.
Boldogságos tiszta fény,
szállj meg szívünk rejtekén,
híveidnek napja légy.
Ihleted ha fényt nem ad,
emberszívben ellohad
minden érő, minden ép.
Mosd meg, ami szennyezett,
aszúságra hints vizet,
orvosold a sebhelyet.
Simogasd a darabost,
fölmelengesd a fagyost,
útra vidd, ki tévelyeg.
Add, vegyék el híveid,
kik hitük beléd vetik,
hétszeres kegyelmedet.
Jámbornak jutalmazást,
engedj boldog kimúlást,
mindörökké mennyeket.
Amen.
Krisztus lelke
Krisztus lelke,
szentelj meg engem!
Krisztus teste,
üdvözíts engem!
Krisztus vére,
ihless meg engem!
Krisztus oldalából kifolyó víz,
moss tisztára engem!
Krisztus kínszenvedése,
erősíts meg engem!
Ó, jóságos Jézus,
hallgass meg engem!
Szent sebeidbe
rejts el engem!
Ne engedd,
hogy elszakadjak tőled!
A gonosz ellenségtől
oltalmazz engem!
Halálom óráján
hívj magadhoz engem!
Add,
hogy eljussak hozzád,
és szentjeiddel dicsérjelek téged,
mindörökkön-örökké.
Amen.
Emlékezzél
Emlékezzél,
legkegyesebb Szűzanya, Mária!
Sohasem hallotta még senki,
hogy te gyámoltalanul magára
hagytad azt, aki oltalmad alá
folyamodott, segítségedért
esdekelt,vagy szószólásodat
kérte. Én is hasonló bizalomtól
lelkesítve sietek hozzád, szüzek
szent Szüze! Hozzád jövök,
Anyám, és mint szegény bűnös
sóhajtozva lábadhoz borulok. Ne
vesd meg szavaimat, örök Igének
szent Anyja, hanem hallgasd
meg kegyelmesen.
Amen.
Rózsafüzér
Örvendetes titkok
(hétfőn és szombaton)
… akit te, Szent Szűz, a Szentlélektől fogantál
… akit te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván hordoztál
… akit te, Szent Szűz, a világra szültél
… akit te, Szent Szűz, a templomban bemutattál
… akit te, Szent Szűz, a templomban megtaláltál
Világosság titkai
(csütörtökön)
… aki a Jordán vizében megkeresztelkedett
… aki Kánában megmutatta isteni erejét
… aki meghirdette Isten országát
… aki a Tábor hegyén isteni dicsőségét megmutatta
… aki az Eucharisztiában nekünk adta magát
Fájdalmas titkok
(kedden és pénteken)
… aki értünk vérrel verítékezett
… akit értünk megostoroztak
… akit értünk tövissel koronáztak
… aki értünk a keresztet hordozta
… akit értünk keresztre feszítettek
Dicsőséges titkok
(szerdán és vasárnap)
… aki a halálból föltámadott
… aki a mennybe fölment
… aki nekünk a Szentlelket elküldte
… aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett
… aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott.
Könyörgés a rózsafüzér végén
Imádkozzál értünk, Istennek
Szent Anyja.
Hogy méltók lehessünk
Krisztus ígéreteire.
Könyörögjünk.
Istenünk, a te egyszülött Fiad
életével, halálával
és föltámadásával megszerezte
nekünk az örök élet jutalmát,
add meg, kérünk, hogy miután
a rózsafüzérrel e misztériumokról
megemlékeztünk, kövessük,
amit tartalmaznak, és elnyerjük,
amit ígérnek.
Krisztus, a mi Urunk által.
Amen.
A tömjénezés imája
(kopt hagyomány)
Ó, béke Fejedelme, add nekünk a te békédet és bocsásd meg
bűneinket. Távolítsd el az Egyház ellenségeit, és őrizd meg
Egyházadat, hogy baj ne érje. A mi Istenünk, az Emmánuel közöttünk
van az Atya és a Szentlélek dicsőségében. Áldjon meg minket és
tisztítsa meg szívünket és gyógyítsa meg a lélek és a test
betegségeit. Imádunk téged, Krisztus, jóságos Atyáddal és a
Szentlélekkel, mert eljöttél és üdvözítettél minket.
Búcsúzó imádság az oltártól a liturgia végén
(szír-maronita hagyomány)
Állj békében, ó, Isten Oltára! Az áldozat, melyben rólad
részesültem, legyen adósságaim elengedésére és bűneim bocsánatára,
és segítsen úgy állni Krisztus ítélőszéke előtt, hogy el ne
ítéltessem és meg ne szégyenüljek. Nem tudom, visszatérhetek-e
újra és fölajánlhatok-e rajtad egy újabb áldozatot. Oltalmazz
engem, Uram, és őrizd meg Szent Egyházadat, mint az üdvösség és
igazság útját. Amen.
Halottakért való imádság
(bizánci hagyomány)
Minden léleknek és testnek Istene, ki legyőzted a halált,
megsemmisítetted az ördögöt, és életet ajándékoztál a te
világodnak; te magad, ó, Urunk, add meg a te elhunyt N. szolgád
lelkének a nyugodalmat a világosság helyén, a zöldellő réten, az
enyhület helyén, amelytől távol van a szenvedés, a fájdalom és a
jajgatás. Te, kegyes és jóságos Isten, bocsásd meg minden szóval,
cselekedettel vagy gondolattal elkövetett bűnét; hiszen nincs élő
ember, aki ne vétkeznék; mert egyedül Te vagy bűn nélkül való és a
te igazságod örökkévaló és a te szavad igazság. Mert te vagy
elhunyt N. szolgád föltámadása, élete és nyugalma, Krisztus
Istenünk. Téged dicsőítünk Atyáddal s szentséges, jóságos és
elevenítő Lelkeddel most és mindenkor, és mindörökkön-örökké.
Nyugodjanak békében. Amen.
A hit felindítása
Uram, Istenem, erős hittel hiszem és vallom mindazt, amit a
katolikus Anyaszentegyház elém ad, mert, Istenem, te
nyilatkoztattad ki mindezeket, aki az örök igazság és örök
bölcsesség vagy, aki nem tévesztesz meg és soha nem tévedhetsz.
Ebben a hitben akarok élni és meghalni. Amen.
A remény felindítása
Uram, Istenem, remélem, hogy kegyelmedből elnyerem összes bűneim
bocsánatát és halálom után az örök boldogságot, mert te ígérted
meg, aki végtelenül hatalmas, hűséges, jóságos és irgalmas vagy.
Ebben a reményben akarok élni és meghalni. Amen.
A szeretet felindítása
Uram, Istenem, szeretlek téged mindenekfölött, és a felebarátomat
temiattad, mert te vagy a minden szeretetre méltó, legfőbb,
végtelen és tökéletes jóság. Ebben a szeretetben akarok élni és
meghalni. Amen.
A bánat felindítása
Istenem, teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal
nemcsak jogos büntetésedet érdemeltem ki, hanem főként azért, mert
téged, a végtelen jó és minden szeretetre méltó Istenemet
megbántottalak. Ezért erősen megígérem, hogy kegyelmed
segítségével többé nem vétkezem és a közeli bűnre vezető
alkalmakat elkerülöm. Amen.
Signum Crucis
In nómine Patris
et Fílii
et Spíritus Sancti.
Amen.
Gloria Patri
Glória Patri
et Fílio
et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio,
et nunc et semper
et in sáecula saeculórum.
Amen.
Ave, Maria
Ave, Maria,
grátia plena,
Dóminus tecum.
Benedícta
tu in muliéribus,
et benedíctus
fructus ventris tui,
Iesus.
Sancta María,
Mater Dei,
ora pro nobis peccatóribus,
nunc et in hora mortis nostrae.
Amen.
Angele Dei
Ángele Dei,
qui custos es mei,
me, tibi commíssum
pietáte supérna,
illúmina, custódi,
rege et gubérna.
Amen.
Requiem Aeternam
Réquiem aetérnam dona eis, Dómine,
et lux perpétua
lúceat eis.
Requiéscant in pace.
Amen.
Angelus Domini
Ángelus Dómini
nuntiávit Maríae.
Et concépit
de Spíritu Sancto.
Ave, María…
Ecce ancílla Dómini.
Fiat mihi secúndum
verbum tuum.
Ave, María…
Et Verbum caro factum est.
Et habitávit in nobis.
Ave, María…
Ora pro nobis,
sancta Dei génetrix.
Ut digni efficiámur
promissiónibus Christi.
Orémus.
Grátiam tuam,
quáesumus, Dómine,
méntibus nostris infúnde;
ut qui, Ángelo nuntiánte,
Christi Fílii tui incarnatiónem
cognóvimus,
per passiónem
eius et crucem,
ad resurrectiónis
glóriam perducámur.
Per eúndem
Christum Dóminum nostrum.
Amen.
Glória Patri…
Regina Caeli
Regína caeli laetáre,
allelúia.
Quia quem meruísti
portáre,
allelúia.
Resurréxit,
sicut dixit,
allelúia.
Ora pro nobis Deum,
allelúia.
Gaude et laetáre, Virgo María,
allelúia.
Quia surréxit Dóminus vere,
allelúia.
Oremus.
Deus, qui per resurrectiónem
Fílii tui Dómini nostri
Iesu Christi mundum
laetificáre dignátus es,
praesta, quáesumus,
ut per eius Genetrícem Vírginem
Maríam perpétuae capiámus
gáudia vitae.
Per Christum Dóminum nostrum.
Amen.
Salve, Regina
Salve, Regína,
Mater misericórdiae,
vita, dulcédo et spes nostra, salve.
Ad te clamámus
éxsules fílii Evae.
Ad te suspirámus geméntes
et flentes in hac lacrimárum valle.
Eia ergo, advocáta nostra,
illos tuos misericórdes óculos ad
nos convérte.
Et Iesum benedíctum fructum
ventris tui, nobis, post hoc
exsílium, osténde. O clemens,
o pia, o dulcis Virgo María!
Magnificat
Magníficat ánima mea
Dóminum,
et exsultávit spíritus meus
in Deo salvatóre meo,
quia respéxit humilitátem
ancíllae suae.
Ecce enim ex hoc beátam
me dicent omnes
generatiónes,
quia fecit mihi magna,
qui potens est,
et sanctum nomen eius,
et misericórdia eius
in progénies et progénies
timéntibus eum.
Fecit poténtiam in bráchio suo,
dispérsit supérbos mente
cordis sui;
depósuit poténtes de sede
et exaltávit húmiles.
Esuriéntes implévit bonis
et dívites dimísit inánes.
Suscépit Ísrael púerum suum,
recordátus misericórdiae,
sicut locútus est ad
patres nostros,
Ábraham et sémini eius in
saecula.
Glória Patri
et Fílio
et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio,
et nunc et semper,
et in sáecula saeculórum.
Amen.
Sub tuum praesidium
Sub tuum praesídium
confúgimus, sancta Dei Génetrix;
nostras deprecatiónes ne
despícias in necessitátibus;
sed a perículis cunctis líbera nos
semper, Virgo gloriósa et
benedícta.
Benedictus
Benedíctus Dóminus,
Deus Ísrael,
quia visitávit
et fecit redemptiónem plebi suae,
et eréxit cornu
salútis nobis
in domo David
púeri sui,
sicut locútus est per os
sanctórum,
qui a sáeculo sunt,
prophetárum eius,
salútem ex inimícis
nostris
et de manu ómnium,
qui odérunt nos;
ad faciéndam misericórdiam
cum pátribus nostris
et memorári
testaménti sui sancti, iusiurándum,
quod iurávit ad
Ábraham patrem nostrum,
datúrum se nobis,
ut sine timóre,
de manu inimicórum
liberáti,
serviámus illi
in sanctitáte et iustítia
coram ipso ómnibus diébus
nostris.
Et tu, puer,
prophéta Altíssimi
vocáberis:
praeíbis enim ante fáciem
Dómini paráre vias eius,
ad dandam scientiam salutis
plebi eius
in remissiónem peccatórum
eórum, per víscera misericórdiae
Dei nostri,
in quibus visitábit
nos óriens ex alto,
illumináre his,
qui in ténebris et
in umbra mortis sedent,
ad dirigendos pedes nostros
in viam pacis.
Glória Patri et Fílio
et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio,
et nunc et semper, et in sáecula
saeculórum. Amen.
Te Deum
Te Deum laudámus:
te Dóminum confitémur.
Te aetérnum Patrem
omnis terra venerátur,
tibi omne ángeli,
tibi caeli et univérsae potestátes:
tibi chérubim et séraphim
incessábili voce
proclámant:
Sanctus, Sanctus, Sanctus,
Dóminus Deus Sábaoth.
Pleni sunt caeli et terra
maiestátis glóriae tuae.
Te gloriósus
apostolórum chorus
te prophetárum
laudábilis númerus,
te mártyrum candidátus
laudat exércitus.
Te per orbem terrárum
sancta confitétur Ecclésia,
Patrem imménsae
maiestátis;
venerándum tuum verum
et únicum Fílium;
Sanctum quoque
Paráclitum Spíritum.
Tu rex glóriae, Christe.
Tu Patris sempitérnus es Fílius.
Tu, ad liberándum
susceptúrus hóminem,
non horruísti Vírginis úterum.
Tu, devícto mortis acúleo,
aperuísti credéntibus
regna caelórum.
Tu ad déxteram Dei sedes,
in glória Patris.
Iudex créderis esse
ventúrus.
Te ergo quáesumus,
tuis fámulis súbveni,
quos pretióso sánguine redemísti.
Áetérna fac cum sanctis tuis
in glória numerári.
Salvum fac pópulum tuum,
Dómine,
et bénedic hereditáti tuae.
Et rege eos, et extólle illos
usque in aetérnum.
Per síngulos dies benedícimus te;
et laudámus nomen tuum in
sáeculum, et in sáeculum sáeculi.
Dignáre, Dómine, die isto
sine peccáto nos custodíre.
Miserére nostri, Dómine,
miserére nostri.
Fiat misericórdia tua, Dómine,
super nos, quemádmodum
sperávimus in te. In te, Dómine,
sperávi: non confúndar
in aetérnum.
Veni, Creator Spiritus
Veni, creátor Spíritus,
mentes tuórum vísita,
imple supérna grátia,
quae tu creásti péctora.
Qui díceris Paráclitus,
altíssimi donum Dei,
fons vivus, ignis, cáritas,
et spiritális únctio.
Tu septifórmis múnere,
dígitus patérnae déxterae,
tu rite promíssum Patris,
sermóne ditans gúttura.
Accénde lumen sénsibus,
infúnde amórem córdibus,
infírma nostri córporis
virtúte firmans pérpeti.
Hostem repéllas lóngius
pacémque dones prótinus;
ductóre sic te práevio
vitémus omne nóxium.
Per Te sciámus da Patrem
noscámus atque Fílium,
teque utriúsque Spíritum
credámus omni témpore.
Deo Patri sit glória,
et Fílio, qui a mórtuis
surréxit, ac Paráclito,
in saeculórum sáecula.
Amen.
Veni, Sancte Spiritus
Veni, Sancte Spíritus,
et emítte cáelitus
lucis tuae rádium.
Veni, pater páuperum,
veni, dator múnerum,
veni, lumen córdium.
Consolátor óptime,
dulcis hospes ánimae,
Dulce refrigérium.
In labóre réquies,
in aestu tempéries,
in fletu solácium.
O lux beatíssima,
Reple cordis íntima
tuórum fidélium.
Sine tuo númine,
nihil est in hómine
nihil est innóxium.
Lava quod est sórdidum,
riga quod est áridum,
sana quod est sáucium.
Flecte quod est rígidum,
fove quod est frígidum,
rege quod est dévium.
Da tuis fidélibus,
in te confidéntibus,
sacrum septenárium.
Da virtútis méritum,
da salútis éxitum,
da perénne gáudium. Amen.
Anima Christi
Ánima Christi,
sanctífica me.
Corpus Christi,
salva me.
Sanguis Christi,
inébria me.
Aqua láteris Christi,
lava me.
Pássio Christi,
confórta me.
O bone Iesu,
exáudi me.
Intra tua vúlnera
abscónde me.
Ne permíttas me
separári a te.
Ab hoste malígno
defénde me.
In hora mortis
meae voca me.
Et iube
me veníre ad te,
ut cum Sanctis tuis laudem te
in sáecula saeculórum.
Amen.
Memoráre
Memoráre,
o piíssima Virgo Maria,
non esse audítum a sáeculo,
quemquam ad tua curréntem
praesídia, tua implorántem
auxília, tua peténtem suffrágia,
esse derelíctum.
Ego tali animátus confidéntia,
ad te, Virgo Vírginum,
Mater, curro, ad te vénio,
coram te gemens peccátor
assísto. Noli, Mater Verbi,
verba mea despícere;
sed áudi propítia et exáudi.
Amen.
Rosarium
Mystéria gaudiósa
(in feria secunda et sabbato)
Annuntiátio.
Visitátio.
Natívitas.
Praesentátio.
Invéntio in Templo.
Mystéria luminósa
(in feria quinta)
Baptísma apud Iordánem.
Autorevelátio apud Cananénse matrimónium.
Regni Dei proclamátio coniúncta cum invitaménto ad conversiónem.
Transfigurátio.
Eucharístiae institútio.
Mystéria dolorósa
(in feria tertia et feria sexta)
Agonía in Hortu.
Flagellátio.
Coronátio Spinis.
Baiulátio Crucis.
Crucifixio et Mors.
Mystéria gloriósa
(in feria quarta et Dominica)
Resurréctio.
Ascénsio.
Descénsus Spíritus Sancti.
Assúmptio.
Coronátio in Caelo.
Oratio ad finem Rosarii dicenda
Ora pro nobis, sancta Dei génetrix.
Ut digni efficiámur
promissiónibus Christi.
Orémus.
Deus, cuius Unigénitus per
vitam, mortem et resurrectiónem
suam nobis salútis aetérnae
práemia comparávit, concéde,
quáesumus: ut haec mystéria
sacratíssimo beátae Maríae
Vírginis Rosário recoléntes,
et imitémur quod cóntinent,
et quod promíttunt assequámur.
Per Christum Dóminum nostrum.
Amen.
Actus fidei
Dómine Deus, firma fide credo et confíteor ómnia et síngula quae
sancta Ecclésia Cathólica propónit, quia tu, Deus, ea ómnia
revelásti, qui es aetérna véritas et sapiéntia quae nec fállere
nec falli potest. In hac fide vívere et mori státuo. Amen.
Actus spei
Dómine Deus, spero per grátiam tuam remissiónem ómnium
peccatórum, et post hanc vitam aetérnam felicitátem me esse
consecutúrum: quia tu promisísti, qui es infiníte potens, fidélis,
benígnus, et miséricors. In hac spe vívere et mori státuo. Amen.
Actus caritatis
Dómine Deus, amo te super ómnia et próximum meum propter te, quia
tu es summum, infinítum, et perfectíssimum bonum, omni dilectióne
dignum. In hac caritáte vívere et mori státuo. Amen.
Actus contritionis
Deus meus, ex toto corde páenitet me ómnium meórum peccatórum,
éaque detéstor, quia peccándo, non solum poenas a te iuste
statútas proméritus sum, sed praesértim quia offéndi te, summum
bonum, ac dignum qui super ómnia diligáris. Ídeo fírmiter propóno,
adiuvánte grátia tua, de cétero me non peccatúrum peccandíque
occasiónes próximas fugitúrum. Amen.
B) A KATOLIKUS
TANÍTÁS FORMULÁI
A szeretet kettős parancsa
1. Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes
lelkedből és egész elmédből.
2. Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.
Az aranyszabály (Mt 7,12)
Mindent, amit csak akartok, hogy az emberek megtegyék nektek, ti
is tegyétek nekik.
A boldogságok (Mt 5,3–12)
Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd
eltelnek vele.
Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.
Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a
mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket, és
hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam.
Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok!
Így üldözték előttetek a prófétákat is.
A három isteni erény
1. Hit
2. Remény
3. Szeretet
A négy sarkalatos erény
1. Okosság
2. Igazságosság
3. Erősség
4. Mértékletesség
A Szentlélek hét ajándéka
1. Bölcsesség
2. Értelem
3. Tanács
4. Erősség
5. Tudomány
6. Jámborság
7. Istenfélelem
A Szentlélek tizenkét gyümölcse
1. Szeretet
2. Öröm
3. Béke
4. Türelem
5. Hosszantűrés
6. Jóság
7. Jóakarat
8. Szelídség
9. Hűség
10. Szerénység
11. Önmegtartóztatás
12. Tisztaság
Az Egyház öt parancsa
1. Vasárnap és parancsolt ünnepeken vegyél részt a szentmisén és
tartózkodj a munkától és az olyan tevékenységektől, amelyek
akadályozhatják e napok megszentelését.
2. Bűneidet évente legalább egyszer gyónd meg.
3. Az Eucharisztiát legalább Húsvétkor vedd magadhoz.
4. Az Egyház által meghatározott napokon tartózkodj a húseledeltől
és tartsd meg a böjtöt.
5. Lehetőségeid szerint segítsd az Egyházat anyagi
szükségleteiben.
Az irgalmasság hét testi cselekedete
1. Enni adni az éhezőknek.
2. Inni adni a szomjazóknak.
3. Felöltöztetni a ruhátlanokat.
4. Befogadni a vándorokat.
5. Meglátogatni a betegeket.
6. Meglátogatni a foglyokat.
7. Eltemetni a halottakat.
Az irgalmasság hét lelki cselekedete
1. Tanácsot adni a bizonytalankodóknak.
2. Tanítani a tudatlanokat.
3. Figyelmeztetni a bűnösöket.
4. Vigasztalni a szomorúakat.
5. Megbocsátani a bántásokat.
6. Türelmesen elviselni a kellemetlen személyeket.
7. Imádkozni Istenhez az élőkért és a holtakért.
A hét főbűn
1. Kevélység
2. Fösvénység
3. Bujaság
4. Harag
5. Torkosság
6. Irigység
7. Restség
A négy végső dolog
1. A halál
2. Az ítélet
3. A pokol
4. A paradicsom
A Szentírás
könyveinek rövidítése
Ószövetség könyvei
Abd Abdiás könyve
Ag Aggeus könyve
Ám Ámosz könyve
Bár Báruk könyve
Bír Bírák könyve
Bölcs Bölcsesség könyve
Dán Dániel könyve
Én Énekek éneke
Eszt Eszter könyve
Ezd Ezdrás könyve
Ez Ezekiel könyve
Hab Habakuk könyve
Iz Izajás könyve
Jer Jeremiás könyve
Jób Jób könyve
Jo Joel könyve
Jón Jónás könyve
Józs Józsue könyve
Jud Judit könyve
1Kir Királyok I. könyve
2Kir Királyok II. könyve
Kiv Kivonulás könyve
1Krón Krónikák I. könyve
2Krón Krónikák II. könyve
Lev Leviták könyve
1Mak Makkabeusok I. könyve
2Mak Makkabeusok II. könyve
Mal Malakiás könyve
MTörv Második Törvénykönyv
Mik Mikeás könyve
Náh Náhum könyve
Neh Nehemiás könyve
Oz Ozeás könyve
Péld Példabeszédek könyve
Préd Prédikátor könyve
Rut Rut könyve
1Sám Sámuel I. könyve
2Sám Sámuel II. könyve
Sir Sirák fia könyve
Siral Siralmak könyve
Szám Számok könyve
Szof Szofoniás könyve
Ter Teremtés könyve
Tób Tóbiás könyve
Zak Zakariás könyve
Zsolt Zsoltárok könyve
Újszövetség könyvei
Ap Csel Apostolok Cselekedetei
Ef Efezusiaknak írt levél
Filem Filemonnak írt levél
Fil Filippieknek írt levél
Gal Galatáknak írt levél
Jak Jakab levele
Jn János evangéliuma
1Jn János I. levele
2Jn János II. levele
3Jn János III. levele
Jel Jelenések könyve
Júd Júdás levele
Kol Kolosszeieknek írt levél
1Kor Korintusiaknak írt I. levél
2Kor Korintusiaknak írt II. levél
Lk Lukács evangéliuma
Mk Márk evangéliuma
Mt Máté evangéliuma
1Pt Péter I. levele
2Pt Péter II. levele
Róm Rómaiaknak írt levél
1Tessz Tesszalonikaiaknak írt I. levél
2Tessz Tesszalonikaiaknak írt II. levél
1Tim Timóteusnak írt I. levél
2Tim Timóteusnak írt II. levél
Tit Titusznak írt levél
|