|
|
|
Apostoli levél
A magyarországi püspököknek az
egyházmegyék határainak rendezésével kapcsolatban.
II. János Pál pápa
1993.május 30.
Tisztelendő Püspöktestvéreim!
A nemes magyar nemzet történelmének hajnalától kezdve a katolikus
Egyház - amelyet "Isten küldött a népekhez, hogy «az üdvösség
egyetemes szakramentuma» legyen" (AG 1) és amelynek "isteni parancs
adta a megbízást, hogy menjen el az egész világra és hirdesse az
evangéliumot minden teremtménynek (DH 13) - dicséretes módon
töltötte be e nép között üdvösséget munkáló küldetését.
Taksony herceg kérésére - aki követét Rómába küldte -, XII. János
pápa már 962-ben kiválasztotta Zakeust, püspökké szentelte, majd
útnak indította Magyarországra.
A továbbiakban Szent István királynak köszönhető a magyar Egyház
megszervezése. A Ravennai zsinat 1001-ben, - ahol az a Szilveszter
pápa is jelen volt, aki István hercegnek a koronát küldte - "mater
et caput"-nak ismerte el Esztergomot. Közben megszerveződtek a
Veszprémi, a Kalocsai, az Egri, a Győri, a Pécsi, a Csanádi, a
Bihari és a Váci egyházmegyék.
Szent István király - miközben azon buzgólkodott, hogy népe
megfelelő egyházi szervezetet kapjon -, értékes örökségként hagyta
rá azt is, hogy hűséges maradjon az Apostoli Székhez.
A kezdeti idők dicsőséges történelme elevenedik meg emlékezetünkben,
most, amikor azon vagyunk, hogy a jelen idők lelkipásztori
igényeinek megfelelő módon újrarendezzük Országotok egyházmegyéinek
határait.
Pünkösd ünnepe egészen sajátos fényt áraszt ezekre az
intézkedésekre. Ugyanis a Szentlélek az, aki "eljövetelével bevezeti
a végső idők világát, az Egyház korszakát" (A Katolikus Egyház
Katekizmusa, 732), s aki ezt az Egyházat "különféle hierarchikus és
karizmatikus adományokkal" (LG 4) gazdagítja azért, hogy Krisztus,
aki Egyházát, mint látható szervezetet alapította a földön, általa
mindenkire árasztani tudja az igazságot és a kegyelmet (vö. LG 8).
A katolikus magyarok, egyházmegyéikben - melyeknek története
visszanyúlik magának a Nemzet megtérésének idejére - valamint ezen
egyházmegyéknek a Római Pápával, Szent Péter utódával - aki "az
egység látható őselve és alapja" (LG 23), - közösségben lévő
püspökei által, "mint élő tagok arra kaptak meghívást, hogy minden
erejüket, amelyet a Teremtő jóságából és a Megváltó kegyelméből
kaptak, az Egyház növekedésére és folytonos megszentelésére
fordítsák" (LG 33).
A magyarországi Egyház, amely a közelmúltban fájdalmas
próbatételeknek volt kitéve, most osztozik az egész nép örömében a
szerencsésen visszanyert szabadság miatt, és hálát ad az Úrnak, hogy
már szabadon adhatja a társadalomnak Krisztus és az ő Evangéliuma
világosságát.
Az új körülmények azonban, amelyekben küldetését teljesítenie
hivatott, megkívánják egyházmegyei beosztásának újrarendezését, hogy
a II. Vatikáni Zsinat kívánalma szerint a Püspökök "Isten népe
üdvösségének szolgálatát a lehető legtökéletesebb módon elláthassák"
(CD 22). Alkalmasnak találtam tehát, hogy létrehozzak két új
egyházmegyét, a Kaposvárit és a Debrecen-Nyíregyházit, módosítsam a
többi egyházmegyék meglévő határait, és metropolita székhellyé
tegyem a Veszprémi Egyházmegyét.
Ebben az újrarendezésben kiemelt helyet kap mindaz, ami Budapest
fővárost érinti, s a most elnyert egységes kormányzásban hőn óhajtom
számára a széleskörű és összetett társadalmi valóságának megfelelő
lelkipásztori struktúrákat.
Ezekhez az intézkedésekhez szeretném hozzákapcsolni -
visszaemlékezve nemrég történt apostoli látogatásomra - az egész
magyarországi Egyháznak szóló szívből jövő jókívánságaimat.
Legyen ez alkalom arra, hogy az ország újra evangelizálásában
megújuljon az az elkötelezettség, amire mindnyájatokat: püspököket,
papokat, szerzeteseket, szerzetesnőket buzdítottam, Magyarország
megkeresztelkedésének ezredik, és a keresztény kor kétezredik
évfordulójára készülve (vö. Találkozás a Püspöki Karral, Budapest,
1991. aug. 20).
Veletek együtt, Szeretett Testvéreim, Szűz Máriára, a Magyarok
Nagyasszonyára bízom mindezek sikeres megvalósulását; Ő, aki Pünkösd
ünnepén együtt imádkozott az apostolokkal, esdje ki a Szentlélek
bőkezű ajándékait e Nemzetben élő Egyház számára.
Kelt Rómában, Szent Péternél, 1993. május 30-án, Pünkösd ünnepén.
II. János Pál pápa
|
|
|
| |
Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van!
Lk 1,26-38
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
|
|
Nyomtatóbarát változat
