English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





A Magyar Katolikus Egyház történeti kronológiája

XIII. század


1204-1205

Imre király (1196-1204) halálát követően III. Ince pápa, azon az alapon, hogy Magyarország pápai hűbér, mivel Szent István a pápától kapta koronáját, megerősíti András herceg III. László feletti gyámságát, majd trónra lépését.

1211

II. András király (1205-1235) határvédelmi céllal letelepíti a Barcaságban a német lovagrendet. 1225-ben, mivel a lovagok az általuk ellenőrzött területet pápai hűbérként önállósítani akarják, a király kiűzi őket az országból.

1217-1218

II. András keresztes hadjárata, amely jelentősebb hadiesemények nélkül folyik le.

1221

A domonkosok megtelepednek Székesfehérváron.

1222

II. András megerősíti az egyházi rendhez tartozók kiváltságait (adómentesség, privilegium fori), majd az Aranybullában az egyházat kedvezőtlenül érintő rendelkezéseket hoz (a tized csak természetben szedhető be, a sókereskedelem királyi monopóliuma).

1226-1227

A domonkosok kunországi (Havasalföld) missziója nyomán a magyar egyházszervezethez kapcsolva felállítják a kunok milkói püspökségét (ténylegesen a tatárjárásig áll fenn).

1229

A boszniai bogumil eretnekek és az ortodox szlávok közötti térítés céljából megalapítják a szerémi püspökséget.

1229

A ferencesek megtelepednek Esztergomban.

1231

Meghal Árpád-házi (Türingiai) Erzsébet, II. András lánya, akit IX. Gergely pápa 1235-ben avat szentté.

1231

Az Aranybulla megújítása eltörli az egyházra nézve sérelmes cikkelyeket, és további privilégiumokat tartalmaz.

1232

A zsidók és muzulmánok (izmaeliták) hivatalviselése miatt Róbert esztergomi érsek egyházi tilalom (interdictum) alá helyezi az országot. A büntetés visszavonása után, ősszel a helyzet kivizsgálására Magyarországra érkezik Pecorari Jakab bíboros-legátus.

1233

II. András a pápai legátussal kötött beregi egyezményben vállalja a máshitűek kizárását a közhivatalokból, megerősíti a klerikusok kiváltságait, és jelentős bevételi forrásokat enged át az egyháznak (sókereskedelem).

1234

A beregi egyezmény megszegése miatt János boszniai püspök ismét egyházi tilalom alá helyezi az országot. A büntetést rövidesen visszavonják.

1235-1239

IV. Béla király (1235-1270) birtokvisszavételei egyházi érdekeket is sértenek.

1235-1237

A domonkos Julianus barát és társainak két útja a keleti magyarok és Magna Hungaria felkutatására.

1239

Az esztergomi érsek prímási címének első okleveles említése.

1241-1242

A tatárjárás súlyos károkat okoz az egyházi intézményhálózatban is.

1247

A johannita lovagok határvédelmi feladatok vállalása mellett hűbérül kapják a szörényi bánságot és Kunországot.

1247

A boszniai püspökséget a bogumilok közötti térítés erősítése céljából a kalocsai érsekség alá rendelik (későbbi székhelye Diakovár/Đakovo).

1250 előtt

Megszűnnek az ország belsejében a görög szertartású kolostorok.

1250 körül

Özséb esztergomi kanonok a Pilisben megalapítja a keresztúri remeték közösségét, amelyből a következő évtizedekben létrejön a pálos rend.

1252

Báncsa István esztergomi érsek személyében kinevezést nyer az első magyar bíboros.

1260 körül

Az ágostonos remeték megtelepednek Esztergomban.

1270

Meghal Árpád-házi Margit, IV. Béla leánya. Röviddel később elkészül első legendája, 1276-ban pedig tanúkihallgatások folynak szentté avatása érdekében, amire végül csak 1943-ban kerül sor.

1276

A IV. (Kun) László (1272-1290) uralma alatti zavaros viszonyokat kihasználva Csák Péter nádor kifosztja a veszprémi székesegyházat és a káptalani iskolát.

1279-1281

A belpolitikai zavarok rendezése végett a pápa legátusként Magyarországon tartózkodik Fülöp fermói püspök. 1279 nyarán ráveszi IV. Lászlót a kun törvény kibocsátásra, majd kihirdeti az általa összehívott budai zsinat határozatait, októberben a kun törvény felrúgása miatt kiközösíti a királyt, és egyházi tilalom alá helyezi az országot. Erre a kunok fogságba vetik a legátust, akivel azonban IV. László később kibékül.

1287-1290

Az egyre zavarosabb belpolitikai helyzetben Lodomér esztergomi érsek kétszer is kiközösíti Kun Lászlót, sőt a pápától keresztes hadjárat meghirdetését kéri a „pogánnyá lett” uralkodó ellen. A király ugyan mindkétszer ígéretet tesz uralkodói esküjének megtartására, azonban nem változtat magatartásán. Ezért az érsek is azok között van, akik behívják az országba III. Andrást (1290-1301).

1290

A nándorfehérvári missziós püspökség alapítása.

1292

Lengyelországban meghal Árpád-házi Kinga, IV. Béla leánya, akinek Krakkóban rövidesen kibontakozik tisztelete. Szentté avatására 1999-ben kerül sor.

1299

Az első karthauzi kolostor alapítása a szepességi Menedékszirten.

Vissza az évszámokhoz


Napi evangelium
Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.
  Jn 13,1-15

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum