február 2. |
Miklós Imre, az ÁEH elnöke Bécsben sajtótájékoztatót tart az állam és az egyházak kapcsolatáról. Elmondja: nem merült fel annak szükségessége, hogy a magyar kormány rendes diplomáciai kapcsolatot létesítsen a Vatikánnal. Arról is szól, hogy a II. világháborúig fennállott valamennyi szerzetesrend működésének engedélyezéséről nincs szó. Újságírók felvetik Mindszenty József bíboros rehabilitációjának kérdését. Az államtitkár kijelenti: Mindszenty bíboros politikai tevékenységének megítélésében nincs változás. |
február 29- március 2. |
Egyháztörténeti konferenciát tartanak az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen Pázmány Péter emlékére. A tanácskozást Paskai László bíboros és Fülöp József rektor nyitja meg. |
március 14. |
Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke a magyarországi egyházak vezetőivel
találkozik. Szendi József püspök a találkozón olyan új megegyezést sürget az állam és az egyház között, amely méltó egy demokratikus jogállamhoz.Kéri az 1950-ben megszüntetett szerzetesrendek rehabilitálását, a hitoktatás szabadságát, valamint azt, hogy az egyház szabadon foglalkozhasson az ifjúsággal, és alakíthasson vallásos egyesületeket. |
március 28. |
Az MKPK és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által kinevezett két
munkabizottság kialakítja a Miatyánk és az Apostoli Hitvallás egységes szövegtervezetét. |
március 30. |
Elhunyt Timkó Imre hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök. |
április 11. |
Az Eisenstadti Egyházmegyei bíróság befejezi a Batthyány Strattmann László hősies erényeire vonatkozó tanúkihallgatásokat. A teljes peranyagot felterjesztik a Szenttéavatási Kongregációhoz. |
április 19. |
Megkezdődik a Szent Jobb-ereklye jubileumi országjárása. Az első ünnepséget Esztergomban tartják. A Szent Jobb jelenlétében minden püspökség ünnepséget
rendez az év folyamán. |
április 22. |
Bányász Rezső tájékoztatása szerint a katonai szolgálat megtagadása miatt börtönbüntetésüket töltők közül hatan katolikusok. |
május 2. |
Az Országos Béketanács elnöksége az egyházak békemunkájával kapcsolatban hangoztatja, hogy minél több fiatal papot kell megnyerni a mozgalomnak. |
május 16. |
Gyulay Endre szeged-csanádi püspök a Magyar Nemzetben Ne bántsd a magyart címmel közölt olvasói levelében szót emel az abortusz ellen. |
május 29. |
II. János Pál pápa ünnepélyes szentmisében jelenti be, hogy 25 új bíborost
kreál, köztük Paskai László prímás esztergomi érseket. |
június 21-22. |
A Magyar Tudományos Akadémia a jubileum alkalmából tudományos ülésszakot rendezett Szent István és kora címmel. Glatz Ferenc zárszavában az egyházi történetírás újjáteremtésének szükségességét veti fel. |
június 24. |
II. János Pál pápa ausztriai látogatása során Burgenlandot is fölkereste. Darázsfalván (Trausdorf) több tízezer magyar hívő vesz részt a pápai szentmisén. |
június 28. |
II. János Pál pápa bíborossá kreálja Paskai László esztergomi érseket. |
július 9. |
A Népszabadság beszélgetést közöl Miklós Imre államtitkárral Növekszik-e a vallás befolyása Magyarországon? címmel. Az államtitkár a magyar egyházpolitikában nem tart szükségesnek reformot, mivel „az egyházpolitikában az előző harminc évben jó döntések, párthatározatok, kormánydöntések születtek”. Bejelenti, hogy 1990-re elkészül a lelkiismereti szabadságra és a vallás szabad gyakorlására vonatkozó törvény, és folynak a tárgyalások az alternatív katonai szolgálat bevezetéséről. „A marxisták vallásról alkotott nézetei is változtak.A vallást és a vallásos embereket már nem tekintjük eleve politikai ellenségnek.” |
július 13. |
Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök Megértően és türelmesen címmel cikket közöl a Magyar Hírlapban. Szent Sebestyénhez hasonlóan egyházunkat is halálra ítélték az elmúlt évtizedekben - írja a püspök -, de túlélte ezt a korszakot, s
most újra a társadalom szolgálatára jelentkezik. Hatékony működéséhez azonban garanciákra van szüksége. |
augusztus 19. |
Cserháti József pécsi püspök, az MKPK titkára sajtókonferencián jelenti be, hogy az egyház hatékonyabbá kívánja tenni szociális tevékenységét. A jezsuiták és a ciszterciek tanulmányi házat nyithatnak, a hitoktatásban csökkentik a megszorító intézkedéseket - mindez annak jele, hogy az egyház tevékenységét gátló tényezők folyamatosan csökkennek. |
augusztus 20. |
A budapesti Szent István-bazilika előtti téren mintegy százezer ember jelenlétében ünnepi szentmisét tartanak Szent István tiszteletére, a jubileumi év fénypontjaként. A mise keretében Paskai László bíboros bejelenti, hogy II. János Pál pápát a magyar kormánnyal együtt meghívta Magyarországra. II. János Pál pápa Szent István halálának 950. évfordulója alkalmából levélben fordult a magyar katolikusokhoz. |
augusztus 28. |
Dankó László kalocsai érsek elnöklete alatt megalakult a Magyar Egyháztörténeti
Enciklopédia Munkaközössége (METEM). Elnöke Gábriel Asztrik O. Praem., titkára Horváth Tibor SJ (Toronto). Céljuk az egyháztörténeti kutatások koordinálása és támogatása. |
szeptember 1-jéig |
Gyulay Endre szeged-csanádi püspök, a menekültek gondozásával
megbízott püspök-referens közlése szerint mintegy ötezer erdélyi menekült részesült egyházi segélyben, összesen hatmillió forint értékben. |
szeptember 14. |
Paskai László bíboros levelet intéz Lord Henry Plumbhoz, az Európa Parlament elnökéhez, közbenjárását kérve a romániai falurombolások megakadályozásában. |
szeptember 24. |
Paskai László bíboros az érsekség őszi körlevelében bejelenti, hogy egyházmegyei zsinatot hív össze, melynek időpontját később jelöli ki. |
október 2. |
Gyulay Endre, az ifjúsági pasztorációval megbízott püspök-referens vezetésével a pasztoráció segítésére ifjúsági vezetőképző tanfolyamot indítanak. A három évre
tervezett kurzus résztvevőinek évente négy hétvégén tartanak foglalkozást az ország négy pontján, nyáron pedig egyhetes vezetőképző tábort. |
október 5. |
Magyar nemzeti zarándoklatot tartanak Rómában a Szent István-év alkalmából
több ezer hazai és sok száz külföldi magyar részvételével. Negyven éve először ünnepelnek együtt a hazai és az emigrációban élő hívek. |
október 12. |
A Magyar Nemzetben Keleti György ezredes, a Hadügyminisztérium sajtóosztályának vezetője nyilatkozik arról, „miként gyakorolják vallásukat a sorkatonai szolgálatot teljesítők”. Kifejti: a hadseregen belül a materialista nézeteket terjesztik, de a kispapok civil ruhában részt vehetnek az istentiszteleten. |
október 11-17. |
Miklós Imre államtitkár a Vatikánban új segédpüspökök kinevezéséről, a
vallásszabadságról, a kisebbségekről és a pápalátogatásról tárgyal. Az év folyamán az országban összesen 37 papot szentelnek fel. |
november 8. |
A Szeged-Csanádi Egyházmegye körlevele (1211/1988.) közli Grósz Károly miniszterelnök július 11-én kelt válaszát az egyházak vezetőinek március 14-i tanácskozásán föltett kérdéseire. Paskai László felvetéseire: „egyetértünk azzal hogy az állam és az egyház kapcsolatát meghatározó szabályozó rendszert át kell gondolni, és a korlátozás helyett a szabályozás erősítése a célravezető.” Gyulay Endrének: hazánkban „az állampolgárok egyenlő jogokat élveznek, a vallásuk miatti hátrányos megkülönböztetést a törvény szigorúan bünteti. (...) A Magyar Néphadsereg új szolgálati szabályzata értelmében a sorkatonai szolgálatot teljesítők - eltávozás idején - polgári öltözetben vallásos összejöveteleken részt vehetnek. (...) Az egyházkormányzói köriratok sokszorosításához a jövőben nem kell állami engedély.” Szendi József veszprémi megyéspüspöknek: „Az 1950-ben feloszlatott szerzetesrendek rehabilitálása, illetve működésük újraengedélyezése a közeljövőben megoldásra váró kérdések között nem szerepel (...) Országosan és nemzetközileg is közismert tény, hogy az egyházak hazánkban évtizedek óta törvényes keretek között a templomon kívül is szabadon működhetnek.”
A további intézkedésekről pedig így ír: „A plébánia épületében történő templomi hitoktatás végzéséhez ezután csupán az illetékes megyéspüspök engedélye szükséges.” A szerzetesrendekről és a katolikus középiskolákkal kapcsolatban lehetővé teszik a katolikus egyház keretén belül egy tanulmányi ház létrehozását, ahol a volt ciszterci rendtagok segíthetik a katolikus papok képzését. |
november 15. |
A Magyar Hírlap beszélgetést közölt Magyar Ferenccel, az Új Ember felelős szerkesztőjével: „Az 1950-ben megkötött egyezmény óta a magyar katolicizmus
kompromisszumok és kis lépések révén kereste a túlélés lehetőségét. Sokan úgy
vélik, megalkudtunk, és ezért bírálják az egyházi vezetést. A kritika sok tekintetben jogos, de a kompromisszumok többsége történelmi szükségszerűségnek bizonyult.” |
november 15. |
Az MKPK és az Egyházak Ökumenikus Tanácsának közös bizottsága ülést tart, ahol szorgalmazzák a Miatyánk és a Hiszekegy közös, ökumenikus fordításának bevezetését. |
december 3. |
Megalakul a Márton Áron Társaság azzal a céllal, hogy katolikus szellemben vegyen részt a közéletben. |
december |
Megalakul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Boeselager Csilla vezetésével. 6,5
millió német márka értékű orvosi műszert osztanak szét a kórházak között. |
december 9. |
Második alkalommal találkozik a katolikus egyház és a Magyarországi
Egyházak Ökumenikus Tanácsának küldöttsége. |
december 9. |
Cserháti József pécsi püspök a Magyar Nemzetben írt cikkében kijelenti, hogy „nem lehet az életet ott folytatni, ahol negyven esztendővel ezelőtt abbahagytuk. Reformot semmiképpen sem lehet úgy elképzelni, hogy mindent vissza kívánunk állítani, a régi birtoklásokat, az intézményeket, a szokásjogokat...
Nem szorulunk többé a templom falai mögé, egyszerre megnyílt előttünk a társadalom egésze.” |
december 21. |
A magyar parlament nyilatkozatban üdvözli II. János Pál pápa újévi békenyilatkozatát a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében. |
december 23. |
Az esztergomi kórházban Paskai László szentmisét mutat be. Karácsony alkalmából az ország több kórházában mondanak szentmisét negyven év óta először. |
december 30. |
II. János Pál pápa Dr. Dékány Vilmost és Dr. Várszegi Asztrikot esztergomi, Dr. Takács Nándort székesfehérvári, Mayer Mihályt pécsi, Ács Istvánt egri segédpüspökké nevezi ki. |
december 30-
január 4. |
Párizsban rendezi meg a taizéi ökumenikus közösség az európai fiatalok találkozóját, amin minden korábbinál több, 1500 magyar fiatal vesz részt. |