március 11. |
XII. Piusz pápa Szabó Imre budapest-krisztinavárosi plébánost, érseki
helynököt esztergomi segédpüspökké nevezi ki. |
április |
XII. Piusz pápa Sárközy Pál Endre kormányzó apátot pannonhalmi főapáttá nevezi ki. |
május 3. |
A székesfehérvári székesegyházban püspökké szentelik Kisberk Imre kanonokot, akit XII. Piusz pápa március 11-én segédpüspökké nevezett ki. |
május 18. |
Letartóztatják Grősz József kalocsai érseket és nyolc társát. Ezután Czapik Gyula egri érsek a püspöki kar elnöke. |
május |
Az 1951. évi I-es törvény értelmében felállítják az Állami Egyházügyi Hivatalt. |
június |
Az állami Egyházügyi Hivatal az összes egyházmegyei hatósághoz miniszteri biztost nevez ki, hogy ellenőrizze az egyházi hatóságok működését, és az állam egyházpolitikáját érvényre juttassa. |
július 3. |
Az 1951/20-as törvényerejű rendelet szerint a főbb egyházi tisztségek (érsek, püspök, segédpüspök, apát, tartományfőnök) csak az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával tölthetők be. |
július 3. |
A püspöki kar nyilatkozatot tesz a népköztársaság törvényei iránti szolidaritásról és helyesli a katolikus papok békemozgalmát. |
július 21. |
A Parlament dísztermében a megyéspüspökök, a segédpüspökök valamint az érseki és püspöki helynökök Kisberk Imre székesfehérvári segédpüspök kivételével esküt tesznek a Magyar Népköztársaság Alkotmányára. |
július 28. |
Grősz József kalocsai érseket 15 évi, társait 8-13 évig terjedő börtönbüntetésre
ítéli a Legfelsőbb Bíróság. |
július-augusztus |
A miniszteri biztosok mindenütt békepapokat helyeztetnek a püspöki irodákba
helynöknek, irodaigazgatónak és titkárnak. |
augusztus 7. |
A püspöki kar határozatot hoz, hogy kivétel nélkül minden egyházi földingatlant szeptember 1-jéig fel kell ajánlani az államnak. |
szeptember 4. |
Alakuló közgyűlést tart az Ecclesia Szövetkezet. |
szeptember-
október |
A püspökök körleveleikben békekölcsön jegyzésére buzdítják a híveket. Az év folyamán a budapesti Regnum Marianum plébániatemplomot a Városliget szélén városrendezésre hivatkozva elbontják. |