|
|
|
Az Apostoli Hitvallás (Hiszekegy)
Hitünk legfontosabb igazságainak összefoglalását Apostoli Hitvallásnak nevezzük, mert elemeiben az apostolokra megy vissza. Ez a hit ősi szabálya. Eleinte a keresztelésnél, később más szertartásokban is mondták. De nem csak hitvallás, hanem imádság is: Isten titkainak imádó szemlélése, hálaadás a kinyilatkoztatott igazságokért és Istennek szóló hűség-nyilatkozat. Nem csak az Istenhez szóló beszéd lehet imádság, hanem az Istenről szóló is. - Szertartásokon kívül is rendszeresen éljünk vele hitünk erősítésére.
HISZEK EGY ISTENBEN,
mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban;
aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától;
szenvedett Poncius Pilátus alatt;
megfeszítették, meghalt és eltemették.
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül;
fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján;
onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben.
Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat;
a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát;
a test feltámadását és az örök életet. Ámen.
|
|
|
Menjetek ti is a szőlőmbe, és ami jár, megadom majd nektek.
Mt 20,1-16a
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
A nap szentje
Szent Gellért püspök, vértanú
Gellért 980 körül született Velencében. Magasabb iskolai képzettségét Bolognában szerezte. Velencében a Szent György-apátságban élt, apátnak választották A Szentföldre utaztában útja megszakadt, a Gondviselés Magyarországra irányította. Szent István rábízta Imrének a nevelését. 1023-ban Bakonybélben remetéskedett, majd ő szervezte meg a csanádi püspökséget, amelynek első püspöke lett. Ott volt István halálos ágyánál, amikor a Szűzanyának ajánlotta az országot. István halála után a pogánysághoz visszahúzó lázadók letaszították a ma az ő nevét viselő hegyről, 1046. szeptember 24-én.
|
|
