|
|
|
Az Egyház főünnepei és parancsolt ünnepei
Főünnepek és parancsolt ünnepek:
- január 1. Szűz Mária, Isten anyja (Újév)
- január 6. Urunk megjelenése (Vízkereszt)
- március 19. Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese
- március 25. Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony)
- Húsvét
- Urunk mennybemenetele
- Pünkösd
- Szentháromság vasárnapja
- Krisztus Szent Teste és Vére (Úrnapja)
- Jézus Szentséges Szíve (Úrnapját követő péntek)
- június 24. Keresztelő Szent János születése
- június 29. Szent Péter és Szent Pál apostotok
- augusztus 15. Szűz Mária Mennybevétele (Nagyboldogasszony)
- augusztus 20. Szent István király
- október 8. Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya
- november 1. Mindenszentek
- Krisztus, a mindenség királya (Krisztus Király)
- december 8. A Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása
- december 25. Urunk születése (Karácsony)
- továbbá a helyi fővédőszent és templomunk felszentelésének évfordulója.
A főünnepeket "méltó és igazságos" szentmisével, zsolozsmával, ünnepi imádságokkal megtartani.
A magyar egyházban - a vasárnapokon és vasárnapra eső ünnepeken kívül - jelenleg az alábbi napokon kötelező a szentmisén való részvétel és - lehetőség szerint - a munkaszünet:
- január 1-jén,
- január 6-án,
- augusztus 15-én,
- november 1-jén és
- december 25-én.
|
|
|
Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét?
Mk 10,2-12
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
A nap szentje
Szent Brúnó
Brúnó 1030 körül született Kölnben. Reimsben tanult és az ottani káptalani iskola vezetője lett. Itt írta bibliamagyarázatait. 1081-ben reimsi érsekké választották, de át kellett engednie helyét a király jelöltjének. Erre elvonult Carthusia sziklás vidékére (Grenoble közelében); itt alakította ki az első karthauzi kolostort 1084-ben. Egy másikat is alapított, a San Stefanót. Itt halt meg 1101. október 6-án.
|
|
