|
|
|
Az Egyház főünnepei és parancsolt ünnepei
Főünnepek és parancsolt ünnepek:
- január 1. Szűz Mária, Isten anyja (Újév)
- január 6. Urunk megjelenése (Vízkereszt)
- március 19. Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese
- március 25. Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony)
- Húsvét
- Urunk mennybemenetele
- Pünkösd
- Szentháromság vasárnapja
- Krisztus Szent Teste és Vére (Úrnapja)
- Jézus Szentséges Szíve (Úrnapját követő péntek)
- június 24. Keresztelő Szent János születése
- június 29. Szent Péter és Szent Pál apostotok
- augusztus 15. Szűz Mária Mennybevétele (Nagyboldogasszony)
- augusztus 20. Szent István király
- október 8. Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya
- november 1. Mindenszentek
- Krisztus, a mindenség királya (Krisztus Király)
- december 8. A Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása
- december 25. Urunk születése (Karácsony)
- továbbá a helyi fővédőszent és templomunk felszentelésének évfordulója.
A főünnepeket "méltó és igazságos" szentmisével, zsolozsmával, ünnepi imádságokkal megtartani.
A magyar egyházban - a vasárnapokon és vasárnapra eső ünnepeken kívül - jelenleg az alábbi napokon kötelező a szentmisén való részvétel és - lehetőség szerint - a munkaszünet:
- január 1-jén,
- január 6-án,
- augusztus 15-én,
- november 1-jén és
- december 25-én.
|
|
|
Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.
Lk 22,14-20
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
A nap szentje
Szent Jusztinusz vértanú
Jusztínusz 100 körül született Szichemben (Nablus). Szülei görög származású pogányok voltak. A művelt Jusztínusz a filozófusoknál kereste az igazságot, de a kereszténységben találta meg ?az egyedül megbízható és igaz filozófiát?. Megtérése után fáradhatatlanul tanított és írt. Tőle maradt ránk egy leírás arról, hogy hogyan ünnepelték meg 165 táján Rómában a vasárnapi misét. Meghalt 165 körül; hat társával együtt lefejezték.
|
|
