|
Az Egyház bűnbánati napjai
Az Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) legújabban a
következőképpen szabályozza a böjti fegyelem megtartását hívei körében:
1249. kánon - Isteni törvény folytán minden krisztushívő köteles a maga
módján bűnbánatot tartani; hogy azonban mindnyájan egyesüljenek
valamilyen közös bűnbánattartásban, bűnbánati napok vannak előírva;
ezeken a krisztushívők különösen is törődjenek az imádsággal,
gyakorolják a vallásosság és a segítő szeretet cselekedeteit,
végezzenek önmegtagadásokat sajátos kötelezettségeiket hűségesebben
teljesítve és főként megtartva a böjtöt és a hústilalmat az itt
következő kánonok szerint.
A bűnbánati napokon az Egyház megrendüléssel, a vezeklés és hálaadás
szellemében emlékezik meg Krisztus kínhaláláról, mely minket bűneink
terhétől megszabadított. Csatlakozunk Urunk áldozatvállalásához, hogy
saját és mások bűneiért engesztelve kiegészítsük azt, ami még hiányzik
Krisztus szenvedéseiből (Kol 1,24). Ugyanakkor erősítjük magunkat, hogy
a kísértéseknek könnyebben ellenálljunk.
E napokon különféle önmegtagadásokkal, imádsággal, jócselekedetekkel
hozzuk meg saját áldozatunkat. A bűnbánati nap eszközei közül az egyház
hagyományai értelmében kiemelkedik a böjtölés: Krisztus engedelmes
áldozatában való részvételnek jele egyben a testi ember fölötti uralom
jelképe és kiváló fegyvere (Mt 9,15 és 17,20; vö. VI. Pál pápa
intelmével).
Bár a keresztény ernber egész életét átjárja a bűnbánat szelleme és
gyakorlata, az Egyház kijelöl egyes kötelező bűnbánati napokat is, hogy
egymást támogatva, a közösség egységében hozzuk meg az illető
liturgikus naphoz is hozzá tartozó áldozatot. Ez idő szerint e napok a
következők:
Szigorú böjti nap: hamvazószerdán és nagypénteken. (Egyszeri
étkezés, melyen kívül még kétszer vehetünk magunkhoz valamit
erősítésül; hústól való tartózkodás.)
CIC 1252. kánon - A hústilalom kötelezi azokat, akik tizennegyedik
életévüket betöltötték; a böjt pedig az összes nagykorúakat kötelezi
hatvanadik életévük megkezdéséig. A lelkipásztoroknak és a szülőknek
legyen azonban gondja arra, hogy a bűnbánat valódi értelmére
megtanítsák azokat is, akik fiatal koruk miatt nem kötelesek a böjtre
és a hústilalomra.
Hústól való tartózkodás: nagyböjt péntekjein.
Bűnbánati (vezeklési) nap: Az év többi péntekjein. (Böjt vagy
más önmegtagadás, irgalmas jócselekedet, imádság.) Nincs böjt (illetve
bűnbánati nap), ha kiemelkedő egyházi ünnepet
ülünk. Mentesülnek a böjtölés (de nem a bűnbánat egyéb gyakorlatai)
alól a nehéz testi munkát végzők, közétkeztetésben részesülők.
1250. kánon - Bűnbánati napok és idők az egész egyházban az év összes
péntekjei és a nagyböjt ideje.
1253. kánon - A püspöki konferencia pontosabban is meghatározhatja a
böjt és a hústilalom megtartását, továbbá egészében vagy részben
helyettesítheti is a hústilalmat és a böjtöt a bűnbánat más formáival,
főként a segítő szeretet cselekedeteivel és vallásgyakorlatokkal.
Az irgalmasság cselekedetei
|
|
Haszontalan szolgák vagyunk, hiszen csak azt tettük, ami a kötelességünk volt. Lk 17,7-10
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
A nap szentje
Szent Jozafát püspök és vértanú
1580-ban született Wlodzimierz-ben. Szülei ortodoxok voltak. Mint kereskedősegéd 1604-ben Vilniusba került. Itt belépett a bazilita szerzetesek közé és áttért az egyesült rutén egyházba. 1617-ben a polozki érsek koadjutora lett és egy éwel később utóda. Az unióért való fáradozása miatt meggyűlölték őt a fanatikus ortodoxok és egy püspöki látogatása alkalmával borzalmas kegyetlenséggel megölték. Meghalt 1623. november 12-én.
|
|