|
|
|
Magnificat
A Boldogságos Szűz Hálaéneke, a Magnificat a Szentírásból vett dicsőítés: Mária ezzel válaszol rokona, Erzsébet köszöntésére, s magasztalja Istent megváltó művéért (Lk 1,47-55). Már az őskeresztényeknél az Egyház hálaadó éneke, s azóta is imádkozzuk az esti zsolozsmában, a közösségi és magán imádságokban. Mária az Egyház mintája, jelképe, igazi előénekese ebben a hálaadásban.
Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.
Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát:
Íme ezentúl boldognak hirdetnek az összes nemzedékek,
mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas:
ő, akit Szentnek hívunk.
Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélők.
Csodát művelt erős karjával:
a kevélykedőket széjjelszórta, hatalmasokat elűzött trónjukról,
kicsinyeket pedig felmagasztalt;
az éhezőket minden jóval betölti,
a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.
Gondjába vette gyermekét, Izraelt:
megemlékezett irgalmáról,
melyet atyáinknak hajdan megígért,
Ábrahámnak és utódainak mindörökké.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.
|
|
|
Heródes kereste az alkalmat, hogy személyesen láthassa Jézust.
Lk 9,7-9
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
A nap szentje
Szent Gellért püspök, vértanú
Gellért 980 körül született Velencében. Magasabb iskolai képzettségét Bolognában szerezte. Velencében a Szent György-apátságban élt, apátnak választották A Szentföldre utaztában útja megszakadt, a Gondviselés Magyarországra irányította. Szent István rábízta Imrének a nevelését. 1023-ban Bakonybélben remetéskedett, majd ő szervezte meg a csanádi püspökséget, amelynek első püspöke lett. Ott volt István halálos ágyánál, amikor a Szűzanyának ajánlotta az országot. István halála után a pogánysághoz visszahúzó lázadók letaszították a ma az ő nevét viselő hegyről, 1046. szeptember 24-én.
|
|
