Az egyházmegye a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartományban található, területe 9387 négyzetkilométer. Védőszentje: Szent Gellért püspök és vértanú. Összlakossága 650 ezer, a katolikusok 83 ezren vannak. Az igehirdetés nyelve a plébániák többségében magyar (27), továbbá magyar és horvát (9), horvát (3) és egy plébánián német. A másvallásúak többségükben ortodoxok, kisebb arányban protestánsok. A püspökség egyházszervezeti felosztása: egy főesperesség, négy esperesség, negyven plébánia, és ötven fília.

A bánsági helyi egyház az első világháború végéig a Szent István által alapított Csanádi Egyházmegye része volt. Önállósulását nem lelkipásztori megfontolások, hanem történelmi változás eredményezte. A trianoni békeszerződés a Csanádi Püspökség területét három részre szakította. A Szerb-Horvát-Szlovén, későbbi nevén Jugoszláv Királyság fennhatósága alá került részt a Szentszék 1923-ban Bánsági Apostoli Kormányzósággá alakította.

II. János Pál pápa 1986-ban emelte püspökséggé az apostoli kormányzóságot. Az egyházmegye első megyéspüspökévé 1988-ban Huzsvár László újvidéki esperes-plébánost nevezte ki, aki életkorára való tekintettel 2007-ben lemondott hivataláról. A most kinevezett Német László tehát a Nagybecskereki Püspökség második főpásztora.