Erdő Péter bíboros, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja előadásában hangsúlyozta, hogy a hit, a vallásosság az ember alapjoga, szabadságának elidegeníthetetlen tartozéka, ezért a modern demokráciák magáról értetődően biztosítják állampolgáraiknak az egyházi fenntartású iskolák választásának lehetőségét. Fabiny Tamás evangélikus püspök felidézte az egyházi iskolák államosítását 1948-ban bejelentő képmutató miniszteri beszédet, majd a húsz évvel ezelőtti újrakezdés küzdelmes, ám hősies időszakáról szólt. Kálmán Attila, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának volt világi elnöke, az Antall-kormány államtitkára a katolikus egyetem alapításának eddig kevésbé ismert titkaiba avatta be a hallgatóságot. Hoffmann Rózsa, a PPKE Pedagógiai Intézetének docense, országgyűlési képviselő az utóbbi hét–nyolc év oktatáspolitikája okozta súlyos gondokra mutatott rá, és a következő országgyűlési választások után sokak által várt fordulat bizonyosságával biztatta a pedagógusokat.

A katolikus, a református és az evangélikus egyház oktatási szakembereinek részvételével zajló kerekasztal-beszélgetésen a finanszírozási gondok mellett szó esett azokról a sikerekről, amelyek az egyházi iskolákban folyó pedagógiai munka eredményességét igazolják az utóbbi években. A felszólalók egyetértettek abban, hogy az elért sikerek titka a tanári karok közös értékrendjében, hitében, elkötelezettségében, s az ebből következő közösségteremtő munkájukban rejlik. Ez magyarázza a vallásos oktatás iránt megmutatkozó fokozódó társadalmi igényt is.

Botos Máté, a PPKE Bölcsészettudományi Karának nemrég kinevezett dékánja záró előadásában hangsúlyozta, hogy ma az egyházi iskolák mindennél fontosabb küldetése, hogy korunk egyre több kallódó gyermekének megadják az emberhez méltó élet lehetőségét.

A konferencián részt vett Pápai Lajos győri megyéspüspök, az MKPK Oktatási Bizottságának elnöke, Seregély István nyugalmazott egri érsek és Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök.