Mennybe fölment, alleluja!
2010. május 14. péntek 14:35 
Most vasárnap, május 16-án ünnepli Jézus Krisztus mennybemenetelét a magyar katolikus egyház. Arra emlékezünk, hogy Krisztus megdicsőülésének utolsó földi állomásaként fölment az Atyához a mennybe. A világegyházban a húsvétot követő negyvenedik napon, áldozócsütörtökön megült ünnepet Magyarországon a pünkösdöt megelőző vasárnapon tartjuk.A mennybemenetel jelzi, hogy Jézus győzedelmeskedett a démoni erők fölött, és betölti a mindenséget mint az Egyháznak és a teremtésnek a feje. A megváltás szempontjából is van jelentősége az eseménynek, hiszen a Szentlélek csak így tudott kiáradni az Egyházra, s az Egyház csak ezt követően indulhatott el történelmi útjára. Krisztus mennybemenetelével igazolta az emberiség előtt, hogy a földi élet a mennyei dicsőségbe vezet. A megdicsőült Jézus „magával vitte” a mennyországba az emberi természetet, és Egyháza tagjainak elnyerte az örök életet.
Már Jézus föltámadása is átmenet volt a megdicsőült életbe, de az Atyához való hazatérése a mennybemenetelben vált véglegessé. Ahogy a Szentírás mondja, Jézus mennybemenetele után elfoglalta helyét az Atya jobbján. Ez a kifejezés nem azt jelenti, hogy Krisztus távol lenne a világtól, éppen ellenkezőleg: azt, hogy tevékenyen részt vesz az Atya világ fölötti uralmában.
Feltámadása után Jézus negyven napon keresztül tanítványaival időzött, de aztán elhagyta őket, az Olajfák hegyéről a szemük láttára az égbe emelkedett. Az apostoloknak azonban épp erre a fizikai eltávolodásra, Jézus mennybemenetelére volt szükségük ahhoz, hogy igazán a föltámadás tanúivá váljanak. Jézus a mennybe menve megáldotta tanítványait, akik leborulva imádták őt. Krisztus mennybemenetele az ember felemelkedése: ahová ugyanis Jézus, a Fő eljutott dicsőségben, oda kapott meghívást az egyház is.