Magyarok és szlovákok engesztelő imatalálkozója a felvidéki Bodollón
2006. március 20. hétfő 20:16 
Hálás köszönetet mondok a szolidaritásnak és a lelki egységnek számos jeléért, amelyet a szlovákiai magyar katolikusok és a szlovák püspökök, papok és hívek részéről is tapasztalunk a lelki megújulásunkért kezdett imaév kapcsán. Isten áldása adjon nekünk erőt és lendületet, hogy együtt és közösen értékesen járulhassunk hozzá Európa lelki közösségéhez, emberi és keresztényi értékeink megújulásához – mondta szentbeszédében Erdő Péter bíboros hétfő délután a Kassai Főegyházmegyéhez tartozó Bodollón, ahol Alojz Tkáč kassai érsekkel közösen mutatott be szentmisét.A liturgia keretében a bíboros egy Szent István-ereklyét adott át, amelyet a felszentelésének 100. évfordulóját ünneplő, István király tiszteletére szentelt makranci templom új oltárában helyeznek el. A relikvia az esztergomi kincstárban található magyar szentektől származó ereklyék gyűjteményéből való.
Az eseményre a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdett engesztelő imaév keretében került sor, amelybe – a szlovákok hívekkel közösen – a határon túli magyar katolikusok is bekapcsolódtak. Ján Orosch püspök az év elején jelentette be, hogy Szent Margit ünnepén a magyarokkal együtt elkezdi az engesztelő imaévet.
Az ünnepi szentmisén és ereklyeátadáson jelen voltak a bodollói, a makranci és a szepsi magyar és szlovák anyanyelvű hívek. A köszöntések, az imák és a liturgia is két nyelven zajlott, jelezve ezzel az engesztelő imaév egyik fontos szándékát, a közép-európai népek közötti kiengesztelődést.
„Valóban örömmel fogadtam a hírt a lelki megújulásról. Szívesen csatlakozom az imádkozók seregéhez. Hiszem, hogy a közös ima, engesztelés és megbocsátás meghozza áldott gyümölcsét” – mondta köszöntő szavaiban Alojz Tkáč érsek.
A köszöntések után került sor a Szent István-ereklye átadására, majd az Isteni Irgalmasság rózsafüzérének elimádkozására.
A Szűz Máriához szóló felajánló imát Erdő Péter bíboros mondta. Ebben Európáért imádkozott, hogy földrészünk „felismerje Krisztus arcát”. Mária oltalmába helyezte Közép-Európa országait: Ausztriát, Bulgáriát, Bosznia–Hercegovinát, Csehországot, Horvátországot, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát, kérve, hogy Mária szeretete fűzze őket szorosabb egységbe, hogy „a történelem sebeire együtt keressék és találják meg Istennél a gyógyulást”.
A szentmisén mondott beszédében – utalva a Szent Szűz jegyesének, a Szent Család gondviselőjének mai liturgikus ünnepére – Erdő Péter kiemelkedő emberi és keresztény értéknek nevezte a családot. Mint mondta, az emberiség minden családjának példaképe a Szent Család, amelynek gondviselője Szent József. „A Szent Családra emlékezünk mint közösségre, az első közösségre, mely Jézus körül kialakult.”
A Szent Család életének jellemzői közül három fontos mozzanatot emelt ki a bíboros: az Istenre való figyelés csöndjét, a családi nevelés szükségességét és melegét, valamint az emberi munka méltóságát. Ezt kell „megtanulnunk Szent Józseftől, és megélni személyes környezetünkben, hogy egész emberségünkben megújuljunk és értékesebb életet éljünk” – fogalmazott Erdő Péter.
A szentségkitétel utáni közös szentségimádás és könyörgés szavai Erdő Péter bíboros és Alojz Tkáč érsek vezetésével magyarul és szlovákul hangzottak el.
Magyar Kurír/katolikus.hu