Mint ismeretes, Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a 2007-es esztendőt jubileumi évvé nyilvánította. A Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye Szent Erzsébet-évét Bosák Nándor püspök az egyházmegye papjaival együtt bemutatott szentmisével nyitotta meg. Homíliájában, Szent Erzsébet életének állomásait kiemelve a kitartó hitre, a példaértékű házasságra, az irgalmas szeretet gyakorlására hívta fel a figyelmet.

"Erzsébet boldog házasságban élt, annak ellenére, hogy nem ő választotta ki a férjét. Együtt nőttek fel, így egy mély bensőséges igaz szerelmi házasság született. Erzsébet a férjében olyan támaszt talált, aki megértette az ő gondolkodását és a segítségére sietett. Erzsébet mélységes szeretetet érzett a szegények iránt. A krónikák számtalan története tanúsítja ezt. Gyermekkorától kezdve mindig benne volt a szegények iránti szeretet. Lehajolt az elesettekhez. Férjére mindenben számíthatott. Megvédte a feleségét támadásoktól. Amikor Erzsébet elveszítette a férjét, Lajost, a tragédia mélyen érintette, nagy fájdalommal töltötte el, de Isten iránti szeretete, a szegények szolgálata, a másokhoz odafordulás a segítségére volt. Szent Erzsébet az igazi házasságnak példája is lehet" - mondta a püspök.

Ófehértó, a Nyírségben található Árpád-kori települést már 1137-ben népes lakosságszámmal bírt. A faluról, amely egy sziksótól fehérlett kiszáradt tó mellett keletkezett (innen a neve: Ófehértó), írásos említés található a Váradi Regestrumban már 1220-ban. Barokk tornyú gótikus templomának története a XIV. századra nyúlik vissza.

A templom legrégebbi része a sekrestye. Valószínűleg ez volt az első kőtemplom. A később mellé épített nagyobb templom az évszázadok folyamán tönkrement, az akkori építményből megmaradt egy falrész, ennek külső vakolata világosabb színezetű. A templomot 1640-ben újjáépítették. A falakon megtalált írás szerint „Mihály kőmíves a régi romokra egy köpenyfalat borított, és úgy emelte fel a falakat. A torony 1750-ben épült hozzá.

A templom belsejében 1953-ban feltárt XIV. és XVII. századi freskók szenteket, vértanúkat, újszövetségi jeleneteket ábrázolnak, a szegényeknek alamizsnát osztogató Árpád-házi Szent Erzsébete freskó pedig minden bizonnyal Magyarország legrégebbi Szent Erzsébet-ábrázolását is jelenti 1420 tájáról.

Ezek a patinás, évszázadok múltjáról üzenő falak méltó környezetet jelentettek a jubileumi év egyházmegyei megnyitásának.

Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye/Magyar Kurír/katolikus.hu