„A konkrét életben való eligazodáshoz tudományos ismeretek is szükségesek” 2007. június 25. hétfő 13:59 A Vatikáni Rádió beszélgetése Erdő Péter bíborossal Amint arról már hírt adtunk, június 21. és 24. között tartották Rómában az európai egyetemi tanárok és rektorok szimpóziumát. Szombaton délelőtt XVI. Benedek pápa a vatikáni VI. Pál teremben fogadta a szimpózium mintegy 2000 résztvevőjét, akiknek nevében Erdő Péter bíboros, prímás, a CCEE elnöke köszöntötte a Szentatyát. – Nagyon fontosnak tartom, és ezt elmondtam a jelenlévők nevében a Szentatyának is, – mondta a Vatikáni Rádiónak Erdő Péter –, hogy az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának kezdeményezésére és szervezésében most, a Római Szerződés 50. évfordulója alkalmából, ilyen sokan megmozdultak és összejöttek, és az Európai Unió és az Európa Tanács összes illetékes vezetője bekapcsolódott a munkába. Ugyanezt tapasztaltuk az olasz állam részéről is: mind a köztársasági elnök úr, mind az illetékes miniszterek részt vettek a kongresszus legjelesebb eseményein. Úgy tűnik, egy nagyon széles európai „belátás” kezd kirajzolódni abban a tekintetben, hogy az oktatásügyben és a tudományban az ember nem áll eléggé a középpontban, és ezen változtatni kell. Az emberi értékeknek és az emberi személynek az eddiginél nagyobb szerepet kell kapniuk ebben a folyamatban. A gazdasági változások és az egyetemi oktatásra fordítható pénzösszegek alakulása jelentős szempontok ugyan, de az oktatás tartalma az alapkérdés. Láthatólag elég nagy konszenzus van abban, hogy az emberről és az értékekről igenis beszélni kell, és nem pusztán relatív értelemben, hanem beleállítva a mindenségnek az egészébe és megnyitva ezt a képet Istennek a valósága felé. Azt hiszem, hogy az a kép, ami most kirajzolódott, egy bizonyos reményre jogosít, csak persze ezeknek az ünnepi pillanatoknak az üzenetét aztán a gyakorlatban életre kellene váltani. Ezt az örömet igyekeztem összefoglalni a Szentatya jelenlétében, és kértem az Ő tanítását és áldását is mindannyiunkra. Ennek a pápai tanításnak a szövege valószínűleg hamarosan nyilvánossá válik. Ha viszont úgy keresem a dolgoknak és a magatartásoknak az értékét, hogy nyitott vagyok Istennek a valósága felé, akkor megvilágosul, és harmóniába kerül a különböző tudományágaknak és tudományterületeknek a kutatómunkája. Ilyen értelemben azt hiszem, hogy az emberi tudomány és kutatás, valamint a társadalom-szervezés szinte megkívánja Isten létének a felismerését és akaratának a keresését. Az erkölcsileg helyes döntések meghozatalához nem elég helyes, elvont, morális elvekkel rendelkezni, hanem ismerni kell a konkrét helyzeteket és tényállásokat is. Ezt pedig egyre inkább a természettudományok és társadalomtudományok segítségével tudjuk megismerni. A konkrét életben való eligazodáshoz, a döntés erkölcsi értékének a megalapozásához a tudományos ismeretek is szükségesek. A valóság ismerete nélkül, minden jó szándék ellenére is, hogyan tudnánk a helyes döntéseket megtalálni? A hit és a tudomány ezen a téren is egymásra van utalva. Magyar Kurír/katolikus.hu |