English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





A megváltásra emlékezünk
2010. április 2., péntek 08:00

Jézus halálával minden egyes embert megváltott –a keresztáldozat emléknapján, nagypénteken erre hívja fel hívei és minden jóakaratú ember figyelmét a Katolikus Egyház. A Megváltó halála feletti mély gyászt a liturgia piros színe és az egész napos szigorú böjtölés éppúgy kifejezi, mint az, hogy ezen a napon az egyház nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket és nem mutat be szentmiseáldozatot.


A nagypéntek istentisztelet alapelemei már a IV. században kialakultak. Jeruzsálemben e napon imádkozva vonultak a hívek az utolsó vacsora termétől a Golgotáig, a keresztre feszítés helyéig, ahol a püspök tiszteletadásra felmutatta a szent kereszt ereklyéjét. Ezt követően szentírási részleteket olvastak fel.

A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához kapcsolódott, ám később átkerült a délelőtti órákra. XII. Piusz pápa reformja állította vissza a délutáni ünneplést. A csonka misének is nevezett szertartás három fő részből áll: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a kereszt előtt, áldozási szertartás.

Sok helyen szokás ilyenkor szentsírt állítanak, ahová a hívők imádkozni járulnak. Nagypénteken, akárcsak a nagyböjt többi péntekjén, a templomban vagy a kálvárián keresztúti ájtatosságot tartanak, amelynek segítségével bárki bekapcsolódhat Jézus kínszenvedésébe és halálába.

Nagypénteken a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. 14 évesnél idősebb tagjaitól azt kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

A szertartások rendje a püspöki székhelyeken

Kép: Török Viktória








Napi evangelium
Csak egy a szükséges.
  Lk 10,38-42

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Brindisi Szent Lőrinc áldozópap és egyháztanító
 
A nap 
szentje
 
Lőrinc 1559-ben született Brindisiben. 16 éves korában kapucinus lett. Velencében és Páduában tanult. A Szentírás iránti szeretet valóságos szenvedélyévé lett. 1582-ben pappá szentelték. Nemsokára már nagyon ismert szónok és tanár. Három éven át volt rendfőnök Irodalmi műveit és egész tudását az Egyház szolgálatába állította. Szigorúság, bölcsesség, az Eucharisztia és Mária iránti szeretet voltak jellemző vonásai. 1601-ben Székesfehérvár visszafoglalásakor ő lelkesítette a török ellen harcoló keresztény katonákat. Meghalt 1619-ben.



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum